Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Elisa Ferreira, Johannes Hahn és Maros Sefcovic uniós biztosokkal tárgyalt Brüsszelben a Magyarországnak járó EU-s forrásokról és az Erasmus-programról. A megbeszéléseket követően a miniszterek sajtótájékoztatót tartottak, ahol beszámoltak a fejleményekről.
Elsőként Bóka János kapott szót. Elmondta, hogy a tárgyalások három témakörben zajlottak. Az első a 2024-es magyar elnökség, illetve annak céljai és tervei. Második kérdésként azok az ügyek kerültek sorra, amelyekről a tagállamoknak egyezségre kell jutnia, ilyennek nevezte a hétéves költségvetést. A harmadik téma az uniós források voltak.
Bóka János utóbbival kapcsolatban hozzátette, a magyar kormány továbbra is nyitott a tárgyalásra az uniós forrásokról, erre egy konkrét tervet is felvázolt az uniós biztosoknak.
Navracsics Tibor ezt követően elmondta, bíznak abban, hogy tudják rendezni a vitás kérdéseket az Erasmus-ösztöndíjakról még az ősszel, hogy így a magyar diákok megkaphassák az ösztöndíjat.
A villámgyors doorstep sajtótájékoztató után után a miniszterek újságírói kérdésekre is válaszolták. A média képviselőit arról tájékoztatták, hogy Magyarország felgyorsítaná a tárgyalásokat Brüsszellel.
„A novemberi végi dátumot magunknak szabtuk, a 2024 szeptemberében induló tanév Erasmus-finanszírozása az a mi kalkulációnk szerint az év végéig kötött megállapodást teszi szükségessé. Ez a biztonságos megoldás, az őszt tűztük ki magunk elé. A most megnyiló tanév Erasmus-ösztöndíjainak finanszírozása biztosított. Azért akarunk ősszel megegyezni, hogy ne legyen pánikhangulat” – fejtette ki Navracsics Tibor.
A miniszter arról is beszélt, miért álltak távol eddig az álláspontok:
Amiben nem értettünk egyet, hogy az uniós pénzek védelmére hivatott jogi eszköz használható-e olyan esetben is, amikor valójában európai uniós pénzek felhasználásáról nincsen szó. Vagyis egy általános szabályozást kell nekünk az Európai Bizottság kívánságára bevezetni, olyan esetben is, amikor az uniós pénzek a közelben sincsenek
– hangsúlyozta,
Bóka János elmondása szerint a magyar kormány konkrét javaslatokat tett arra vonatkozóan, milyen lépések vezethetnek eredményre a kérdéses ügyekben (hétéves költségvetés felülvizsgálata, blokkolt uniós források, Erasmus-ügy).
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyében mind a két fél ragaszkodott a saját álláspontjához, de ez a közeljövőben változhat Navracsics Tibor szerint.
„Távol álltak az álláspontok, de most úgy láttuk, hogy a bizottság hajlandó nagyobb rugalmasságot mutatni, így mi is rugalmasabbak tudunk lenni olyan alapkérdésekben, amelyek alapvetően nem a kuratóriumok tagságát illeti, még nem is annyira a kiválasztás módját, és nem is annyira a hivatalviselés időtartamát, mert ezekben szerintünk meg tudunk állapodni” – jegyezte meg a területfejlesztési miniszter.
A magyar kormány elég meggyőzően tudja igazolni, hogy időarányosan az ország teljesítette a vállalásokat, mondta Bóka János. Arra a kérdésre, hogy a Magyarországra érkező uniós pénzek összefüggenek-e azzal, hogy a magyar kormány jóváhagyja a költségvetést, vagyis nem vétózik, Bóka János a következőt válaszolta:
A két ügy politikailag természetes összefügg.
Mint azt megírtuk , Magyarország 3,9 milliárd eurós hitelkérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz a helyreállítási alap hitelrészéből, a dokumentumokat csütörtökön, határidőre eljuttatják a Bizottsághoz – jelentette be Navracsics Tibor egy rendezvényen csütörtökön Budapesten.
A területfejlesztési miniszter néhány napja azt mondta: 3,9 milliárd eurónyi összegre jelentenek be hitelkérelmet, az eddigiekhez hasonlóan energetikai infrastruktúra, energiahatékonysági pályázatok, illetve a zöldállátás projektjeinek finanszírozására.
„Augusztus 11-ig társadalmi vitán volt a terv, megismerhető volt az interneten keresztül. Van egy listánk arról, hogy kik szóltak hozzá, ezeket a véleményeket be is építettük. Ezt a tervet határidőig eljuttatjuk a bizottsághoz, amit aztán kiértékelnek. A projektek ezt követően válnak ismertté” – tette hozzá Navracsics Tibor, aki megjegyezte: Magyarország az egyik leghatékonyabb felhasználója az európai uniós forrásoknak, több tízezer beruházás valósult meg, nemcsak szabályosan, hanem célszerűen és hatékonyan is.
Úgy számolunk, hogy amennyiben észszerűen és jól hasznosítjuk ezeket a pénzeket, 2800 milliárd forint értékű beruházás valósulhat meg a következő pár évben Magyarországon – ha hagyják, hogy dolgozzunk, ha hagyják, hogy befektessük az EU-s pénzeket
− fűzte hozzá.
A tárcavezető szerda reggel Brüsszelbe utazott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, ahol többek között az Európai Bizottság alelnökével, Maros Sefcoviccsal tárgyalt.
Az Index információi szerint ősszel folytatódhatnak a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló brüsszeli tárgyalások. A miniszterváltás nem hoz változást a szerepekben, pusztán a névtáblák cseréjét: Varga Judit helyett immár Bóka János igyekszik mielőbb tisztázni a jogi kérdéseket az EU-s döntéshozókkal, míg a szakpolitikai vonalat a támogatások felhasználásáról változatlanul Navracsics Tibor viszi tovább.
Az optimista forgatókönyv szerint őszre minden kérdés rendeződik, a pesszimista változat alapján ugyanakkor csak télre kaphatnak zöld utat a Magyarországnak járó pénzek. Kulcsfontosságú időszak kezdődik.
A nemzeti önrésszel 2027 végéig mintegy 14 ezer milliárd forint állhat rendelkezésre, azaz a hazai társfinanszírozással együtt, miközben a helyreállítási forrásokért is megéri lehajolni: hozzávetőleg 2300 milliárd forint ez a tétel. Ennek az összegnek a 48 százalékát olyan programok finanszírozására szükséges fordítani, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését. További 30 százalék pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások és a vállalatok digitális átmenetét hivatott előmozdítani.
A 2021–2027-ES PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK 14 EZER MILLIÁRD FORINTOS ELMÉLETI PLAFONJA MÖGÖTT PEDIG AZ ÁLL, HOGY BŐ 4000 MILLIÁRDOT MÁR KORÁBBAN JÓVÁHAGYTAK AGRÁR- ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI CÉLOKRA,
ehhez jön hozzá további 9-10 ezer milliárd forintnyi forrás a többi operatív programon keresztül. Ezt összegszerűen a devizapiac is befolyásolja, hiszen a támogatás euróban érkezik, azt ugyanakkor forintban használják fel a különböző beruházásokra. A fejlesztéspolitikai intézményrendszer viszont nem tévesztendő össze egy pénzváltóval, egyelőre a jelenleg alkalmazott 375 forintos tervezési árfolyam az irányadó kurzus.
(Borítókép: Navracsics Tibor 2023. június 8-án. Fotó: Katona Tibor / MTI)