A magas infláció miatt nyugdíjkorrekció várhat a nyugdíjasokra novemberben, mert az év elején csak 15 százalékos emelést kaptak – mondta Farkas András nyugdíjszakértő, aki azt is ismertette, hogy mekkora emelésre lehet számítani.
Korábban mi is megírtuk, hogy a gazdaságfejlesztési miniszter friss előrejelzése szerint a 17,5 százalékot is meghaladhatja az infláció üteme idén. Ez alapján azonban a nyugdíjasoknak korrekció járhat, hiszen az év elején 15 százalékos emelést kaptak. Mindez azt jelentheti, hogy egy átlagos nyugdíjas 51 ezer forinttal többre számíthat novemberben.
Az augusztusi adatok alapján a kormányzat becslést készít majd a nyugdíjas-infláció mértékéről, és amennyiben előbbi meghaladta az általános inflációt, úgy az alapján határozhatják meg a pótlólagos nyugdíjemelést
– fogalmazott ezzel kapcsolatban a Növekedés.hu-nak Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru News alapítója.
Hozzátette: saját kalkulációi alapján úgy véli, hogy a nyugdíjas-infláció elérheti a 18 százalékot, vagy akár 18,5 százalékig is emelkedhet. Ez, mint mondta, azt jelenti, hogy
„Mindez azt jelenti, hogy novemberben már az emelt összeget folyósíthatják a nyugdíjban, illetve nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek, továbbá visszamenőlegesen az év elmúlt 10 hónapjára, illetve a 13. havi nyugdíjra is megkapják a pótlólagos nyugdíjemelési különbözetet” – közölte Farkas András.
Elmondta azt is, hogy az idei nyugdíjkassza 5554,6 milliárd forintból áll, míg a jövő évi 6019 milliárd forintot tesz ki a mostani kalkulációk alapján. Ebből az egyik legnagyobb tétel a 13. havi nyugdíj, míg a másik a nők korkedvezményes nyugdíjba vonulása. Mint mondta, a korkedvezményes nyugdíj a nő részére kiemelkedő nemzetközi viszonylatban is, ugyanis ez egy olyan, korhatár előtt igénybe vehető nyugdíj, amit nem terhel semmilyen levonás.
Arról is beszélt, hogy egy 2020-as KSH-kimutatás alapján a vizsgált 1 millió 562 ezer nyugdíjas háztartás közül a legszegényebb ötödbe 114 ezer, míg a második legszegényebbe 307 ezer nyugdíjas háztartás tartozik. Azonban mivel ugyanakkora nyugdíjemelést kap mindenki, így a legkisebb jövedelmű nyugdíjasok helyzetét a jelenleg alkalmazott emelések nem javítják, ami sajnos szintén unikális a modern nyugdíjrendszerekben.
SZERINTE HASONLÓ A HELYZET A 13. HAVI NYUGDÍJAK ESETÉN IS, MERT VAN, AKI 60 EZER FORINT ALATTI ÖSSZEGET KAP, MÍG MÁSOK MÁSFÉL MILLIÓ FORINT FELETTit.
A jelenlegi EU-s ütemterv szerint 2025. március 31-én hatályba kell léptetni az új nyugdíjreformot, ami leginkább a nyugdíjkorhatárban, valamint a nyugdíjak közötti különbségek rendezésében vár megoldásokat.
A 65 éves korban várható további élettartamhoz kötést mint automatizmust be kellene iktatni a magyar nyugdíjkorhatárt meghatározó folyamatba. Ez a rendszer már 13 uniós tagállamban problémamentesen működik
– mondta a nyugdíjszakértő. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkorhatár emelése csak abban az esetben lehetséges, ha a várható élettartam is növekszik. Kiemelte, hogy a férfiak esetében a 65 éves korban várható élettartam az Európai Unióban átlagosan 17,3 év, míg a magyar férfiak esetében csupán 14,2 év.
Jelenleg itthon 220 ezer öregségi nyugdíjas ellátása nem éri el a 100 ezer forintot
– hangsúlyozta Farkas András.
A legszegényebb nyugdíjasok helyzete szerinte akkor javítható, ha hozzányúlunk a nyugdíjemelés rendszeréhez. Az EU azonban erre konkrét ajánlást nem fogalmazott meg.