Sikeresnek ítélte meg az elmúlt időszak gazdasági fejleményeit Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök. A kormány és a jegybank közös célja, hogy növekedési pályára állítsák a magyar gazdaságot.
A Pénzügyminisztérium (PM) bejelentette, továbbra is szoros az együttműködés a kormány és a jegybank között. Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök szakmai egyeztetés keretében vitatta meg az elmúlt napok kedvező gazdasági fejleményeit, többek között a háromszoros befektetői kereslet mellett zajló sikeres kötvénykibocsátást, valamint a Moody's megerősítését a magyar adósbesorolással kapcsolatban – írta az MTI.
VARGA ÉS MATOLCSY EGYETÉRTETTEK ABBAN, HOGY FOLYTATNI KELL AZ INFLÁCIÓ LETÖRÉSÉT, VALAMINT A KÖLTSÉGVETÉSI HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉT IS.
A találkozó témái között szerepelt a magyar jegybanktörvény tervezett módosításával kapcsolatos szakvélemény is, amelyet az Európai Központi Bank hétfőn tett közzé. Üdvözölték az EKB pozitív döntését, az új szabályok tovább növelik a Magyar Nemzeti Bank mozgásterét és növelik a költségvetés stabilitását. A felek április óta rendszeresen folytatnak szakmai egyeztetést.
A kormány és a jegybank közös célja, hogy a bizonytalan nemzetközi környezetben tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, mérsékeljék az inflációt, és fenntartható növekedési pályára állítsák a magyar gazdaságot – erősítette meg a Pénzügyminisztérium.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a Moody's a napokban megerősítette Magyarország adósbesorolását Baa2 szinten. „Ami Magyarország erősségeit illeti, a középtávú növekedési kilátások szilárdak, amit a munkaerő- és termékpiaci tényezők kombinációja eredményez” – fogalmaztak elemzésükben, kiemelve: uniós szinten Magyarországon az egyik legmagasabb a munkaerő-termelékenység, valamint az uniós országok közül az egyik legalacsonyabb a társaságiadó-kulcs és az európai termelési hálózatokba való integráció.
Ezek a tényezők növelik az ország vonzerejét a vállalatok – köztük a külföldi cégek – számára. A költségvetési ereje is szilárd, mérsékelten magas az adósságterhelés, és viszonylag erős az adósságfizetési képesség. Ugyanakkor az elemzésükben azt is hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb kihívást az uniós források körüli bizonytalanság eredményezi.
Fontos hozzátenni, a dokumentum a kockázatok között rögzíti Magyarország energiafüggőségét, de hangsúlyozzák: ezen a téren jelentős javulást értünk el a tavalyi évhez képest, amelyet a fizetési mérleg javulása is kiválóan tükröz. Rámutatnak, hogy Magyarországon az állami beruházások aránya a legmagasabb, míg a GDP-arányos beruházások aránya a harmadik legmagasabb volt uniós szinten.