Féléves rekordprofit, de csökkentő betét- és visszafogottan bővülő hitelállomány – sötét felhők gyűlnek a bankszektor felett. A folytatás biztosan gyengébb lesz.
Első ránézésre nem fogott a válság a hazai bankrendszeren.
A magyarországi pénzintézetek első félévi nettó nyeresége történelmi rekordra, 978 milliárd forintra emelkedett, ami több mint négyszerese a 2022-es első félévi adatoknak.
Ugyanakkor az adatok kibontása után a mostani gyönyörű számok mögött komoly problémák sejlenek fel.
Már a kiindulás is korrekcióra szorul. A jegybanki statisztika ugyanis a következő időszakban nehezen védhető módon továbbra is a hazai bankrendszer teljes, konszolidált teljesítményét veszi górcső alá, amibe beletartozik az OTP Bank külföldi leányvállalatainak teljesítménye is. Ez pedig olyan szinten torzítja el a számokat, hogy a jövőre nézve nehéz pontos következtetéseket levonni a magyar adatokból. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerencsére közli a konszolidált adatokat is, így ezekkel érdemes a jövőben foglalkozni, hiszen
a fent említett 978 milliárd forintos nyereségből 302 milliárd forintot a konszolidációba bevont intézmények – értelemszerűen 99 százalékban az OTP külföldi leányvállalatai – adtÁk.
Ez azt jelenti, hogy a magyar pénzügyi szektor első féléves nyereségének több mint 30 százaléka a határainkon túlról származik. A különbséget maga az OTP eredményessége is jól mutatja: miközben az OTP-csoport az első fél évben 577 milliárd forintos nyereséget realizált, addig a magyar anyabank január–júniusi eredménye ennek pontosan a tizede, 57 milliárd forint volt.
A szektor profitabilitásának emelkedése azonban így sem lebecsülendő, hiszen a már említett 676 milliárd forintos nyereség így is több mint 3,2-szer nagyobb összeg, mint a 2022 első hat hónapjában itthon kimutatott 208 milliárd forint.
Persze azért az OTP-leányoktól itt sem szabadulunk, hiszen az itthoni eredménysorban mért bevételeket jelentékeny mértékben emeli a külföldről kapott osztalék. Ez az idei év első hat hónapjában már 259 milliárd forintot tett ki, ami a nem konszolidált profit csaknem 40 százaléka. Osztalék nélkül a féléves profit már „csak” 417 milliárd. S bár kijelenthetjük, hogy ennyit sem hozott még össze soha a hazai bankrendszer, ám az mosolyogtató, hogy a nyereség feléhez nincs köze az itthoni bankolásnak.
Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy tavaly kapott osztalék nélkül a hitelintézeti szektor magyarországi tevékenysége veszteséges lett volna az első fél évben, hiszen akkor számos olyan egyszerű tétel rontotta a bankok eredményességét, ami komoly egyszeri költséget okozott. Ezek között lehet számontartani a 2021 őszén megjelent, majd tavaly tavasszal kiterjesztett és többször meghosszabbított kamatstop-intézkedések veszteségét, a tavaly tavasszal bejelentett banki extraprofitadó terheit, illetve a Sberbank konszolidálására befizetett összeget. Ezenfelül a pénzintézetek eredményét a számviteli elvárások változása is kedvezőtlen irányba húzta.
Idén ugyanakkor számos tétel ellenkezőjére fordult. A Sberbank-féle kártalanításból a bankok visszakapták a korábban befizetett összegeiket. Miután teljes megtérülésre eddig egyetlen hazai bankcsőd esetén sem volt példa, ajándékként élhették meg ezt a pénzintézetek. Emellett pedig míg az elmúlt évben az egyes hitelek valódi értéken történő értékelése, a fair value szabályok miatt komoly veszteség képződött, addig idén az állampapírok hozamának változása miatt a bankok egyszeri nyereséget tudtak elkönyvelni. Ennek köszönhetően tavaly lefelé, idén felfelé korrigáltak az egyszeri eredmények. Más tételek azért maradtak, ilyen az évtizedes múltra visszatekintő, ideiglenesnek beharangozott, de immár „hagyományos” jelzővel emlegetett bankadó 76,6 milliárd forintja. Vagyis az üzleti eredményesség gyengébb a kimutatottnál.
Sajnálni egyébként sem kell a bankszektort, hiszen az infláció miatt emelkedő kamatszintnek köszönhetően
a bankok kamateredménye 47 százalékkal ezermilliárd forint fölé ugrott, ami ismét bizonyítja azt, hogy a pénzintézetek a magasabb kamatok mellett sokkal jobban tudnak keresni.
Ehhez persze kellett a jegybank is, amely az infláció elleni harc érdekében a likviditás kiszorítására korlátlanul fogadja be a bankok felesleges pénzeit egynapos betétbe a mindenkori irányadó kamaton, amely a fél év utolsó hónapjáig 18 százalékot jelentett, s szolgáltatott egyúttal nehezen cáfolható érvet az extraprofitadó jogosságára.
A díj- és jutalékeredmény ehhez képest az inflációs szint alatt, alig 14 százalékkal növekedett, 446 milliárd forintra, ami viszont a másik oldalt is jól mutatja: azt, hogy az ügyfelek jóval megfontoltabban tranzaktálnak – ez a leginkább a hitelfelvételben mutatkozott meg az elmúlt hónapokban.
A bankszektor hitelállományának növekedése a fentiek miatt 10 százalék alatt maradt, a lakossági hitelállomány mindössze négy százalékkal tudott bővülni. Ilyen alacsony számot évtizedes távon nem láttunk. Ennél is figyelmeztetőbb az, hogy a betétállomány is összezuhant. Az MNB statisztikái szerint a lakossági és a vállalkozói ügyfelek 35 ezer milliárd forintot meghaladó betétet tartottak 2023. június végén a pénzintézeteknél. A nehezedő gazdasági körülmények a korábbi években folyamatosan és dinamikusan növekvő vállalati betétek állományát is elérte – bár a csökkenés itt ugyancsak 1 százalékos volt.
Ezzel szemben lakossági betétállomány 10,6 százalékkal esett vissza. Ennek fő oka az, hogy a magas infláció és a csökkenő reálbérek miatt a korábban a bankokban tartott pénzeit kezdte el felélni a polgárság, de nem felejthető el az sem, hogy az állam masszívan igyekszik rácsatlakozni azok megtakarításaira, akiknek ilyen még akad, s a jelenlegi környezetben messze a bankbetétek fölötti hozamot hozó állampapírok vásárlása irányába terelni azokat az ügyfeleket, akiknek még van félretett pénze. Ez a két trend – gyenge hitelezés, betételvándorlás – az álmoskönyvek szerint nem túl jó ómen.
Meglepő, de az infláció nem ugrasztotta meg a bankok költségeit, ami azt jelzi, hogy a bankszektor meghallotta az elmúlt évek folyamatos bírálatait, miszerint drágán dolgozik. A hatékonyságnövelő intézkedésekkel a bankok el tudták érni, hogy működési költségeik messze a pénzromlás üteme alatt, mindössze 13 százalékkal növekedjenek. Az persze ma még aligha látható, hogy a költséghatékonyság okán megspórolt fejlesztések, leépítések, átcsoportosítások a későbbiekben mennyire fognak hiányozni. A költség-bevétel mutató ennek köszönhetően 55,7 százalék lett a nem konszolidált adatok szerint, amely 2016 óta a legkedvezőbb érték.
A gazdasági nehézségek ellenére a szektornak nem kell drasztikusan romló portfólióval számolnia, ennek következtében az elmúlt négy év legalacsonyabb céltartalékképzésére kényszerültek a bankok – más kérdés, hogy adó oldalon az egyébként csökkenő mértékű extraprofitadó ellenére is rekordméretű befizetést teljesített a szektor. A már említett „régi” bankadó 76 milliárd forintja mellett az extraprofitadó 208 milliárd forintot vont el.
A profitszint a következő hónapokban biztosan csökken, hiszen a második fél év eddig eltelt hónapjaiban csak felerősödött a betétkivonás, a hitelezés továbbra is tetszhalott, nincsenek komoly egyszeri tételek, ráadásul már az MNB is sokkal kevesebbet fizet a náluk tárolt pénzekre. Nem lesz könnyű ősze a banki boardoknak, az bizonyos.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)