Index Vakbarát Hírportál

Orbán Viktor felrajzolta, egyre biztosabb, hogy valóra válik

2023. szeptember 9., szombat 08:12

Máshogyan látja a kormány az augusztusi inflációt, mint a szakértők. A mérleg egyik serpenyőjében a kereskedelmi üzletek között öldöklő küzdelem van, a másikban viszont az árstopok kivezetésének markáns lenyomatát találjuk. Még ha az út göröngyös is, az év végi célt egyre tisztábban látni.

Pénteken megérkeztek a legfrissebb inflációs adatok. Nem túlzás, már lassan egy éve szinte az egész ország erre a témára figyel. A statisztikák azt mutatják, hogy idén augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, az árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek. A kormány szinte azonnal reagált: „a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem” – fogalmazott Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Ám ha az elemzéseket részletesen megnézzük, akkor az látható, hogy az augusztusi adatok megosztották a szakértőket.

Lassul az infláció, de mennyire?

Tovább fékeződött augusztusban az éves bázisú inflációs mutató, ezzel szemben havi alapon ismét jelentősen nőtt a KSH által összeállított fogyasztói kosár átlagára. Virovácz Péter, az ING elemzője rávilágított, legutóbb idén áprilisban volt ilyen magas a havi átárazás mértéke.

ÍGY MÉG ERŐSEBBNEK SZÁMÍT AZ AUGUSZTUSI HAVI ÁRDINAMIKA.

Augusztusban 16,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest. Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett:

Az ING elemzője szerint elsősorban a havi adat mutat jelentős eltérést, ez részben az árstop kivezetésének tudható be. „A forint ingadozása ellenére a főként import termékeket tartalmazó tartós fogyasztási cikkek csoportjában havi alapon minimálisan csökkentek az árak, vagyis a külső inflációs nyomás mérséklődése itt is érezteti hatását” – tette hozzá Virovácz Péter, aki kiemelte:

AMI HOZZÁJÁRULT MÉG A HAVI INFLÁCIÓS MUTATÓ JELENTŐSEBB MEGUGRÁSÁHOZ, AZ AZ ÜZEMANYAGOK ÁRÁNAK TÖBB MINT 8 SZÁZALÉKOS EMELKEDÉSE.

Ez nem okozhatott érdemi meglepetést azok számára, akik figyelemmel kísérték az elmúlt egy hónapban az árváltozásokat. Ám Nagy Márton az értékelésében erre külön kitért: szerinte ennek oka, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. „Jelenleg a Mol a piaci átlag három- és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt” – mondta.

Az ING elemzője szerint, amennyiben az éves alapú inflációt figyeljük, az 1,2 százalékpontos lassulás mögött elsősorban az élelmiszerek bázishatása húzódik meg. Az itt látott lassuló éves drágulás 1 százalékpontot faragott le a teljes inflációs mutatóból. Az üzemanyagok áremelkedése ezzel szemben önmagában 0,8 százalékponttal emelte a fő indexet.

Ez utóbbi egyértelműen jelzi azt is, hogy annak ellenére, hogy a fő inflációs mutató relatíve csekély mértékben tudott mérséklődni, a volatilis tételektől (így például az üzemanyagok áralakulásától is) megtisztított maginfláció miért tudott a vártnál nagyobb mértékben csökkenni, 15,2 százalékra.

Ami az éves átlagos inflációt illeti, továbbra is 18 százalék közeli mutatóval számol az ING. Jövőre enyhén 5 százalékot meghaladó átlagos inflációt prognosztizálunk. „A monetáris politikára az augusztusi inflációs mutatók alakulása várhatóan nem gyakorol majd érdemi hatást. Az szinte már nem is kérdés, hogy szeptemberben a jegybank 13 százalékra vágja az irányadó rátát, és egyszerűsíti némiképp a monetáris politikát” – összegezte Virovácz Péter.

Biztos az egy számjegyű infláció

Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője szerint az orosz–ukrán háború, az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások a tavalyi évben felülírták az inflációs kilátásokat. A háború kitörése után a gáz-, áram- és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek. A tavalyi év végétől azonban meredeken csökkentek az energiaárak.

A búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállása átmeneti volt, a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban pedig érdemben süllyedtek, amit a FAO élelmiszer-árindexének, valamint a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, az árszintek is visszatértek a háború előtti 2021-es szintekre.

Az MBH vezető elemzője azt is kiemelte, az élelmiszerárak további emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Az év hátralevő részében a bázishatások és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítanak. Ám az üzemanyagok drágulása és az élelmiszerárak emelkedésének vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5 százalékról 17,8 százalékra emelik az idei átlagos inflációs várakozásukat, míg jövőre az infláció az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére 3,9 százalékra mérséklődhet.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője úgy értékelte az adatokat, hogy az infláció a várakozásainknak megfelelően alakult. Az adatokból részben kiderült az árstop módosításának hatása: egy hónap alatt drasztikusan, 54,6 százalékkal drágult a cukor, miközben a sertés- és baromfihúsnál kisebb mértékű, 7,3, illetve 2,5 százalék volt az áremelkedés – itt azonban nem csak árstopos termékek jelennek meg. A tojás ára 9,5, a liszté 11,5 százalékkal csökkent, az árstop átalakítása csak kismértékben, nagyjából 1-2 tized százalékponttal vitte felfelé az inflációt.

Nincs széles körű inflációs nyomás a gazdaságban: a hét fő termékcsoportból háromnál mérséklődtek átlagosan havi alapon az árak. Legnagyobb mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok ára emelkedett, 3,4 százalékkal, míg az élelmiszerárak átlagosan 0,3 százalékkal növekedtek, így az éves alapú árindex 23,1 százalékról 19,5 százalékra csökkent, azaz lassan megközelíti az átlagos inflációt.

Regős Gábor szerint a nyugdíjasok inflációja 17,2 százalékon alakult, ami azt jelenti, továbbra is a teljes infláció felett van. A Makronóm Intézet szerint az éves infláció 17,8 százalékon alakulhat, a nyugdíjasinfláció ennél mintegy 1 százalékponttal magasabb lehet.

ÍGY AZ ÉVKÖZI NYUGDÍJKORREKCIÓ ELENGEDHETETLEN LESZ.

Ugyanakkor a dezinflációs folyamatokat több tényező is segíti: a magas árak bázisba kerülése mellett fontos szerepe van a normalizálódó világpiaci energiaáraknak, az erősebb versenynek, amelyet az árfigyelő is segít, továbbá az alacsonyabb keresletnek. „A magas árak fokozatos bázisba kerülése miatt az infláció szeptemberben érdemben csökkenni fog, októberben vagy novemberben pedig egy számjegyű lesz” – emelte ki.

Rekordszámokat produkál Magyarország

Az Eurostat előzetes adatai szerint éves alapon júliusban az eurózóna inflációs mutatója 5,3 százalékra csökkent. Ezzel január óta a legalacsonyabbra csökkent a fogyasztói árindex a júniusi 5,5 százalékról. Ahogy Magyarországon, úgy a gazdasági blokkban is az inflációt változatlanul az élelmiszerárak emelkedése fűti, ugyanakkor az energiaárak csökkenése visszafogja. Havi bázison a maginfláció is 0,1 százalékkal csökkent júliusban, elmaradva a várt 0,5 százalékos csökkenéstől. Júniusban a maginfláció havi bázison 0,3 százalékkal emelkedett. Tehát a júliusi adatok szerint – amikor Magyarországon 17,6 százalékos infláció volt – a két áremelkedés között jóval több mint háromszoros különbség látható. Ráadásul Magyarországon már tíz hónapja csökken a bérek értéke, ezt elsősorban az infláció drasztikus csökkentésével lehetne megfordítani.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)

Rovatok