A lengyel és a szlovén felvásárlások jó alapot szolgáltattak arra, hogy lássuk, miként teremthetünk további értéket a piacon – nyilatkozta az Indexnek Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető alelnöke az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián.
Ha a Mol-csoport közelmúltját vizsgáljuk, két esemény emelhető ki: egyrészt Lengyelországban a vállalat megkezdte a nagy volumenű működését, amely új piacot is jelent – 417 töltőállomást vásároltak, amelyeknek kétharmada saját tulajdonú. Ezzel Lengyelországban a szektor harmadik legnagyobb vállalata lett: „ennek mentén tovább folytatjuk Lengyelországban a terjeszkedést” – mondta az Indexnek Ratatics Péter.
A másik fontos esemény Szlovéniához kötődik, ahol megvásárolták az OMV hálózatát, amelynek engedélyezése több mint két évet ölelt fel: „A szlovén piac harmadik szereplője vette meg a másodikat, a versenyhatóságok szoros felügyelete mellett” – ismertette a Mol-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója. Utóbbi esetén az Európai Bizottság előírta, hogy 39 töltőállomást értékesítsen a vállalat a Shellnek. Ezen túl Ratatics Péter azt is kiemelte, hogy a Mol-csoport tevékenysége Horvátországban jövőben is meghatározó lesz.
Az előbbiekben említett két akvizíció a Mol-csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója szerint jelentősen meghatározza a vállalatot. 2016 és 2018 között hasonló lépésekre nem kerülhetett sor, mivel akkor a belső működési rendszereik átalakítására összpontosítottak.
Fontos volt, hogy a saját működési sztenderdjeink finomhangolását követően arra fókuszáljunk, hogyan válhatunk piacvezetővé a régióban a töltőállomások tekintetében. A lengyel és a szlovén felvásárlások jó alapot szolgáltattak arra, hogy lássuk, miként teremthetünk további értéket a piacon, és melyek lehetnek azok a szegmensek, ahol a legjobbat nyújthatjuk a fogyasztóknak. A számok is magukért beszélnek: az egy töltőállomásra levetített profitunk jobb, mint a versenytársainké.
– nyilatkozta Ratatics Péter, aki azt is kiemelte: ebben a több mint százmillió lakossal bíró régióban bőven van terjeszkedési lehetőség: „Mind a lengyel, mind a szlovén piacon a láthatóság különösen fontos. Mindkét országban már javában zajlik a átbrandelés, Lengyelországban az év végére már 200 olyan kutunk lesz, ahol a Mol-logóval találkozhatnak a fogyasztók, és Szlovéniában is igyekszünk minél dinamikusabbak lenni. Szlovénia közlekedési szempontból egy tranzitország, és stratégiai helyszíneket tudtunk megszerezni, a lengyel piac pedig a legnagyobb, amelyre eddig a Mol-csoport belépett. Lehetőség tehát bőven van és a további organikus vagy inorganikus növekedési lehetőségeket is folyamatosan monitorozzuk” – mondta Ratatics Péter.
A vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója az Indexnek beszélt a kiskereskedelemben rejlő hosszú távú lehetőségekről is. Erről úgy fogalmazott, hogy „érzékeljük, a kiskereskedelemben van potenciál: a Mol és a Fresh Corner brand is egyre ismertebbé válik a régióban, köszönhetően az akvizícióknak és a hálózatunk, a töltőállomásaink folyamatos fejlesztésének. A nem üzemanyag típusú termékeinket egyre több fogyasztó keresi, a pénzügyi jelentésünkből is jól látszik, hogy a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is nagyot tudtunk növekedni minden olyan termék és szolgáltatás esetében, ami az úton lévők kényelmét szolgálja”.
Hadd mondjak pár példát: év eleje óta több mint 42 millió kávét adtunk el csoportszinten, ami az inorganikus terjeszkedést nem számolva 9 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. Hot dogok tekintetében ugyanez a növekedés 36 százalékos, és csak augusztusban több mint 4 millió hot dogot értékesítettünk. Magyarországon pedig. először a Fresh Corner történetében. most léptük át a havi 1 millió fölötti hot dog eladását.
Az orosz–ukrán háború és a vele járó vérontás minden formáját személy szerint ő és a teljes Mol-csoport is elítéli. Ugyanakkor szerinte látni kell, hogy az Európai Unió háborúra adott szankciói elhibázottak. „Ennek az itt élő lakosok, az ipar és a versenyképesség isszák meg levét. Az orosz nyersanyag, amelyet korábban exportáltak, most is exportra kerül. Moszkva nem csökkentette a termelését. A nyersanyagok eddig csővezetékeken, környezetbarát módon jutottak el Európába, most szennyező hajókkal szállítják Indiába – vagy más közel-keleti országba –, majd onnan hozzák, a kontinensre. A világ veszít a környezetszennyezésen, a kereskedők pedig profitálnak” – emelte ki.
Ratatics Péter rávilágított arra is, hogy azok az országok, amelyeknek van tengerpartja, ellátási nehézségekbe aligha ütközhetnek, hiszen a tengeri szállítási lehetőségeknek köszönhetően számos forrásból szerezhetnek nyersanyagot és finomított termékeket. A többi ország viszont kiszolgáltatott: Csehország, Szlovákia és Magyarország is csak vezetéken keresztül jut energiahordozókhoz, amit a tranzitországok ki is használnak: Ukrajna és Horvátország is többszörösére emelte a szállítási díjakat. Ezzel nemcsak a magyar inflációs adatokra gyakoroltak kedvezőtlen hatást, de az egész térség számára fejtörést okoznak.
„A makrogazdasági környezet nem volt alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatív hatásait. Ezek kétséget kizáróan nyomot hagytak az eredményeinken az év első felében, különösen a második negyedévében” – mondta korábban Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a legfrissebb jelentésükről.
A Mol-csoport idei év második negyedévére és első fél évére vonatkozó pénzügyi eredményei azt mutatják, hogy az év első hat hónapjában 1125 millió dollár (399,7 milliárd forint) EBITDA-t ért el, a második negyedév EBITDA-ja 411 millió dollár (140,8 milliárd forint) – utóbbi 69 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat. Hernádi Zsolt korábban azt is megjegyezte:
a kormányzati elvonások jelenlegi mértéke – amennyiben nem vezetik ki őket a közeljövőben – hátráltatja a Mol-csoport versenyképességét.
Az eredményről Ratatics Péter most úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy a vállalatnak komoly stratégiája van 2030-ig. „Ahhoz, hogy megvalósítsuk a stratégiánkat és megfeleljünk az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseinket, bevételeink nagy részét a vállalat transzformációjára kell fordítanunk. Mindeközben – ahhoz, hogy garantálni tudjuk a térség ellátásbiztonságát – olyan meg nem térülő finomítói beruházásokat is finanszíroznunk kell, amelyek nem jelentenek fejlődést a csoport számára, hiszen nem teszik lehetővé, hogy új, fenntarthatóbb termékeket dobjunk a piacra, csak a hozzávalók és a csomagolás változik” – utalt az EU szankciók által kikényszerített finomítói átállás és a fenntarthatósági célkitűzések ellentmondásaira.