Bár korábbi külföldi kutatásokból már kiderült, hogy a távoktatás sokkal kevésbé hatékony, mint a jelenléti tanítás, a magyar kutatók először vizsgálták meg számszerűsítve a koronavírus alatti kényszerű távoktatásnak a rövid és hosszú távú hatásait – írja az Economx.

A lap beszámolója szerint a mintegy 80 ezer 1-8. osztályos tanuló teljesítményét 2015-ben, valamint 2018–2021 között, vagyis a Covid előtti és alatti időszakban is monitorozták. A lezárások hatását rövid távon három hónapos utánkövetéssel, hosszú távon másfél év elteltével vizsgálták. 

A tanulmányból kiderült, hogy lezárások alatt az óvodások minimálisan 16 hetet töltöttek otthon, míg az alsósok legalább 19, a felsősök pedig legalább 22 hétig vettek részt online oktatásban.

A kutatók megállapították, hogy az elsősöknél az alapvető számolási készségekben mutatkozott meg a legerőteljesebben az óvodai szintű oktatás hiánya, rövid távon öt iskolai hétnek felelt meg a hátrányuk a 2020-as óvodabezárások első hulláma után.

Az olvasástanulásban 1 hétnyi, az érvelési készségek terén 2 hétnyi hátrányt regisztráltak. Hosszú távú negatívumként megjegyezték, hogy 2021-ben az iskolát kezdő elsősök már átlagosan 8 hét hátrányban voltak, ami különösen a matematikai készségeiken mutatkozott meg.

A tanulási veszteség azonban az alsó tagozatosokat érintette a leginkább: ez a 2-4. osztályosoknál  hosszú távon az olvasásban 15-16 hetet, a természettudományokban 10-11 hetet, a matematikában 9 hetet jelentett. Rövid távon 2-5 hétnyi volt a veszteségük.

A kutatásból az is kiderült, hogy a rosszabb gazdasági és szociális helyzetű diákok jobban lemaradtak a teljesítményüket tekintve. Ezek a diákok hosszú távon olvasásból és természettudományokból nagyobb időtartamú hátrányt szereztek, mint amennyi ideig (19 hétig) a távoktatás zajlott számukra: 23, illetve 21, valamint matematikából is 16 hét veszteségük volt.