A bruttó elszámolási rendszerben alkalmazandó átvételi ár meghatározásának egyik kiindulópontja, hogy a magyar családok a rezsivédelemnek köszönhetően Európában a legolcsóbban jutnak áramhoz. A legkorrektebb árazás az, ha az MVM ugyanannyiért veszi az áramot egy napelemes magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja például a paksi atomerőmű által termelt villamosenergiát – írta meg az Index megkeresésre az Energiaügyi Minisztérium. Így a kép már egyértelmű, kilowattóránként 5 forintért veszik majd meg az áramot a napelemes termelőktől.
„Annál korrektebb árazás nincsen, mint az, hogy ugyanannyiért veszi az MVM az áramot egy magánszemélytől, aki napelemmel állította azt elő, mint mondjuk a paksi atomerőműtől. Tehát ez egy korrekt elszámolás” – mondta szerdán a Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ám ezt, ebben a formában szinte biztosan árnyalni kell. Ráadásul a tárcavezető kijelentéseit követően több lap arra a következtetésre jutott, hogy nagyjából 13 forintot kapnak majd a háztartási napelem-tulajdonosok jövőre a bruttó elszámolás keretében a hálózatba betáplált villamosenergiáért. Ez azonban biztos, hogy nem igaz.
Mielőtt az Energiaügyi Minisztérium válaszára kitérnénk, fontos leszögezni: rezsicsökkentett áron kilowattóránként 35 forintért veszi egy átlagos fogyasztó az áramot – az A1-es kedvezményes kategóriában. Ennek az árképzése úgy néz ki, hogy korábban az áram még 12 forintba került, de ez 5 forintra csökkent, erre rakódik rá az általános forgalmi adó, illetve a rendszerhasználati díj.
Gulyás Gergely szerdai nyilatkozatával kapcsolatban megkerestük Lantos Csaba tárcáját. Tisztázni szerettük volna, hogy a napelemes árképzésbe pontosan hogyan kerül be a paksi atomerőmű. Válaszukat változtatás nélkül közöljük:
„A bruttó elszámolást brüsszeli elvárás alapján vezeti be a kormány 2024. január elsejével. Az elmúlt hét egyeztetései alapján a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján a legkésőbb 2026. január 1-ig megépülő háztartási méretű naperőművek azonban az éves szaldóelszámolásban maradnak az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át.
A legfrissebb adatok szerint 2023. szeptember elejéig Magyarországon több mint 231 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozott a hálózatra, összesen 2080 MW beépített kapacitással. A tagállamokra rótt uniós kötelezettség alapján életbe lépő bruttó elszámolás kevesebb megtakarítást és hosszabb megtérülési időt jelent az üzemeltetők számára. Az Energiaügyi Minisztérium abban érdekelt, hogy a napenergia hasznosításának lendületes hazai térnyerése folytatódjon, a háztartásoknak változatlanul megérje napelemmel fedezni saját fogyasztásukat.
A bruttó elszámolási rendszerben alkalmazandó átvételi ár meghatározásának egyik kiindulópontja, hogy a magyar családok a rezsivédelemnek köszönhetően Európában a legolcsóbban jutnak áramhoz. A legkorrektebb árazás az, ha az MVM ugyanannyiért veszi az áramot egy napelemes termelő magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja, mondjuk, a paksi atomerőmű által termelt villamos energiát.
A napelemes beruházások megtérülésében az átvételi ár fontos tényező ugyan, de nem az egyetlen szempont. A kormány egyéb eszközökkel, a többi között a betáplálási korlátozás fokozatos feloldásával vagy az energiatárolók telepítését támogató programmal is ösztönözni tervezi a tiszta napenergia széles körű lakossági hasznosítását 2024-től. Az Energiaügyi Minisztérium a kapcsolódó döntésekről azok iparági szereplők bevonásával tervezett véglegesítése után ad majd részletes tájékoztatást.”
Ha ezt a nyilatkozatot figyelmesen olvassuk, akkor egyértelmű a helyzet. Hiszen ennek értelmében az MVM ugyanannyiért veszi majd az áramot egy napelemes magánszemélytől, mint amennyiért egy lakossági felhasználó számára biztosítja – azaz amennyiért adja – a villamosenergiát. Így szinte biztosan kijelenthető:
a bruttó elszámolásban az MVM 5 forint/kilowattóráért veszi majd meg az áramot a napelemesektől.
Számításainkat és a logikai menetünket az Energiaügyi Minisztérium eddig nem cáfolta, amennyiben a szaktárca a fenti értelmezést pontosítani, árnyalni kívánja, álláspontjuknak természetesen helyt adunk.
„Január elsejétől helyreállítjuk a rácsatlakozás lehetőségét a napelemeknél, ám az ország egész területén továbbra sem lesz erre lehetőség, hiszen nagyjából 7-8 százalékánál a további csatlakozást még nem képes elviselni a hálózat” – ezt is Gulyás Gergely mondta a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a korábbi bejelentésekkel együtt számos kérdést tisztázott, a bruttó elszámolás kivételével szinte minden agónia feloldódott.
A Magyar Közlönyben már megjelent a döntés, amit Orbán Viktor miniszterelnök hitelesített: „a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldóelszámolást alkalmaz”, két feltétellel:
Tehát minden úgy történik, ahogy azt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a legutóbbi videójában bejelentette.
(Borítókép: Angel Garcia / Bloomberg / Getty Images)