Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a magyar munkaerőhiányra adna választ a módosítással.

A tervezet célja a képesítéshez kötött és a képesítéshez nem kötött, de szakmai felügyelet mellett végezhető gazdasági tevékenységek körének felülvizsgálata, melyet részben jogalkalmazási tapasztalatok, másrészt a jogszabály 2021-es hatályba lépése óta megjelent új szakképesítések megjelenése tett szükségessé

– olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium indoklásában, amit az Economx szúrt ki. 

Emiatt teljesen új kategóriába sorolnák az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítéseket:

• képesítéshez kötött tevékenység esetében választható szakma (részszakma), szakképesítés vagy jogszabály alapján szervezett képzésben szerzett képesítés;
• képesítéshez nem kötött tevékenységként végezhető;
• korábbi jogszabályban előírt szakma, szakképesítés, egyéb képesítés;
• szakma (részszakma), szakképesítés, egyéb képesítés helyett a szakiránynak megfelelő más szakma, szakképesítés vagy magasabb szintű szakirányú végzettség, képesítés elfogadhatósága.

Alkalmazható képesítés nélkül is:

• a biológiai termékek előállításánál a gyógyszerkészítmény-gyártó (korábban biotechnikus technológus, illetve gyógyszeripari szaktechnikus);
• a cukrászati készítmények, sütemények, fagylalt készítésénél az édességkészítő, a pék-cukrász technikus, a cukrász szaktechnikus, a sütő- és cukrászipari szakember, valamint a mézeskalács-készítő és a bonbon- és cukorkakészítő;
• az épületbádogos, ipari bádogos szerkezetek, háztartási bádogos szerkezetek készítése, javítása esetén a bádogos, ipari szigetelő bádogos;
• a kézápolás és műkörömépítés során a kéz- és lábápoló technikus, manikűrös és körömdizájner;
• szénsavtermelésnél és -feldolgozásnál az erjedés- és üdítőital-ipari technikus és termékkészítő, az üdítőital-ipari termékkészítő, a sörgyártó, a szikvízgyártó, valamint a kézműves sörgyártó;
• a villamos gépek és készülékek karbantartása, üzemeltetése, telepítése (névleges áramtól függetlenül) idején a villanyszerelő és az erősáramú elektrotechnikus;
• a villamos hajtású és hibrid hajtásláncú gépjárművek feszültségmentesítése (kivéve: feszültségmentesítés veszélyhelyzet esetén), feszültség alá helyezése, valamint az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ-EGB) 100. számú előírása szerinti nagyfeszültségű komponensek cseréje során az alternatív járműhajtási technikus, a hibrid és elektromos gépjármű mechatronikus, valamint a villamosismeretekkel rendelkező hibrid és elektromos gépjárművek szerelője;
• az épületek, építmények kül- és beltéri felületeinek festéséhez, mázolásához a festő, mázoló, tapétázó, a szobafestő, a rekonstrukciós és műemléki festő és mázoló;
• és végül a villamos gépek és készülékek kisfeszültségű hálózaton történő karbantartása, üzemeltetése, telepítése (fázisonként 63 A névleges áramig) alkalmából a villamosipari előkészítő villanyszerelő, az erősáramú elektrotechnikus, a járműipari karbantartó technikus, az ipari szerviztechnikus, a háztartási gép szervizszaktechnikus, illetve az ipari villamos gép- és készüléküzemeltető.