Nagy István a Világgazdaságnak adott interjúban kitért az ukrán gabonadömpinggel kapcsolatos kihívásokra, a gabonaárak alakulására és az agrárium jövőjére vonatkozó tervekre is.

A miniszter többek között arról beszélt, hogy: 

• „Az uniós importtilalommal a magyar terménypiac elkerülte a teljes összeomlást, nem teltek meg a hazai tárolókapacitások, fennmaradt a hazai kereslet.” A szeptember 15-e utáni, nemzeti hatáskörben meghozott importstop-hosszabbítás lehetővé teszi, hogy legyen helye a raktárakban a kukoricának és a napraforgónak. A tilalom fenntartása tehát kiemelten fontos, hogy legyen elegendő tárolókapacitás az őszi betakarítás terményei számára. A hosszabbításról korábban egy Facebook-videóban beszélt Nagy István, amely azóta a Magyar Közlönyben is megjelent.

• Az árakról elmondta, hogy a gabonák jegyzései a világpiacon lefelé mozogtak az elmúlt hónapokban, a hazai ármozgások pedig nem függetleníthetők teljes mértékben a világpiaci tendenciáktól. „Jelenleg az egész régióban alacsonyabbak a gabonaárak, mint Európa nyugati felén, a tilalom ellenére is érződik az európai piacra érkezett olcsó ukrán áru lefelé húzó árhatása.”
• A miniszter szerint a nemzetközi közösség minden szereplőjének meg kellene értenie, hogy a gabona nem lehet a háború eszköze, ugyanis a hiánya éhínséget okoz, ami újabb háborúkhoz vezet. „Ezért létkérdés, hogy a fekete-tengeri kikötők blokádja ellenére eljusson a gabona oda, ahol életadóként várnak rá.” 
• „Ha éhínség jön, akkor migrációs hullám is lesz, annak pedig beláthatatlan következményei lehetnek. Amennyiben a gabona nem tud másfelé menni, teljességgel felborul Európa belső piaca.”
• „Érdemes azt is látnunk, hogy a nemzetközi nagytőke tulajdonában álló nagy ukrán mezőgazdasági cégek célja már nem a harmadik világba történő értékesítés, hanem az EU piacainak uralása, amely nem csak a határ menti, hanem valamennyi tagállam mezőgazdasági termelőjének komoly gondot fog okozni.”
• Az agrárminiszter rávilágított, hogy az Ukrajnában előállított mezőgazdasági termékeknek közel sem kell olyan szigorú követelményeknek megfelelniük, mint az Európai Unióban termelteknek, ami jóval olcsóbbá teszi az előállítást. „Brüsszel ehhez asszisztál, a magyar és az európai gazdálkodók érdekei helyett az Ukrajnában működő nemzetközi cégek érdekeit képviseli” – fogalmazott.
• A magyar termelékenységről elmondta, hogy az unió százalékában 2010 és 2021 között 41-ről 64 százalékra emelkedett, „ami mutatja, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni”.

Az Indexnek még januárban adott exkluzív interjút az agrárminiszter. Nagy Istvánt többek között az éghajlatváltozásról, az öntözésfejlesztésről és az uniós támogatásokról is kérdeztük akkor.

Lapunknak kifejtette, hogy „a magas inflációt és áremelkedést a káros brüsszeli szankciók okozzák.” Korábban ugyanis kedvező áron tudtunk alapanyagot termelni, mert nagy mennyiségben rendelkezésre állt, másrészt Európa legolcsóbb energiáját használtuk ehhez.

„Az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók világszinten energiaválságot eredményeztek, továbbá mivel nem szerezhetők be bárhonnan a szankciók miatt inputanyagok, ezért az áruk magasan van” – magyarázta interjúnkban.