A kormány katonai célokra tervez vasúti programokat, és ezt részben az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz nevű uniós pénzügyi alapból finanszírozná – olvasható a Magyar Közlönyben megjelent határozatban, amelyet a HVG vett észre.

A kormány pedig felszólította az építési és közlekedési minisztert, Lázár Jánost, hogy szeptember 21-éig, csütörtökig nyújtsa be ezeket a javaslatokat az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2023. évi Katonai mobilitás pályázatára, és ha az Európai Bizottság ezeket támogatja, akkor „készítsen előterjesztést a kormány részére a szükségessé vált feladatokról, valamint a projektjavaslatok teljes körű megvalósításához szükséges források biztosításáról”.

Íme az öt projekt:

• Szolnok állomás átjárhatóságának fejlesztése polgári és katonai kettős felhasználási követelményeknek megfelelően. A projekt részeként átépülnek a 100-as vonali fővágányok és az érintett kitérők, átalakítanák a távközlési rendszert, a kábelhálózatot, a felsővezetéki rendszert és a biztosítóberendezéseket.
• A jelenlegi rossz állapotú Gubacsi vasúti híd helyett újat építenének a Soroksári-Duna-ág fölött, a jelenlegi hídtól 15 méternyire északra. A híd és a Corvin úti csomópont közötti vasúti pályát kétvágányú vágányhálózattá építenék ki. Így „lehetővé válik nagyobb tömegű katonai rakományok vasúton való eljuttatása a Csepeli Szabadkikötőbe”.
• „A vasúti infrastruktúra polgári-védelmi kettős felhasználásra való alkalmassá tétele az országos vasúthálózat azon kelet-magyarországi állomásain, amelyek a TEN-T (transzeurópai) törzshálózaton találhatók: Szob, Felsőzsolca, Szikszó, Forró-Encs, Hidasnémeti, Cegléd, Szolnok, Szajol, Kisújszállás, Demecser, Záhony, Mezőtúr, Békéscsaba.”
• Tata vasútállomás mellett új rakodó előkészítése, környezetvédelmi tanulmányok, engedélyeztetési tervek elkészítése.
• A NATO által is potenciálisan használni kívánt, jelenlegi állapotukban megerősítést igénylő hidak átépítése valósulna meg, teherbírás-növeléssel a polgári/katonai kettős hasznosíthatóság érdekében. E megerősítendő hidak Nyugat-Magyarországon a 74. sz. főúton (4 darab) és a 8. sz. főúton (8 darab), valamint Észak-Magyarországon a 2. sz. főúton (3 darab) és Kelet-Magyarországon az 52. sz. főúton (3 darab) vannak.

A tervezett beruházások bruttó összköltsége a kormányhatározat melléklete szerint 107 milliárd forintnak felelne meg, amiből 48 milliárd forintnak megfelelő összeget várnak az EU említett pénzügyi alapjától. 59 milliárdot a hazai költségvetésből tennének hozzá.