Egy kisebb adok-kapok történt a monetáris politikát képviselő jegybankelnök, Matolcsy György és a fiskális politika feje, Varga Mihály pénzügyminiszter között a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. A probléma azonban közös, az infláció letörése az első számú feladat, ebben egyetértettek a felek. Bod Péter Ákos szerint a magyar gazdaság energiaigénye túl nagy kockázatot jelent. A hazai meghatározó közgazdászok mondtak véleményt a gazdaságról.
Matolcsy György a beszéde elején leszögezte, a tényeket, a valóságot mutatja most be, „megtévesztés helyett a valóságot kell nézni. Szerb Antal óta tudjuk, minden könyvnek megvan a sorsa, így minden előadásnak van lelke”, majd hozzátette: a csütörtöki előadásnak az a célja, hogy a következő magyar politikai elit soha ne ismételje meg azt az inflációs kalandot, amit az elmúlt években.
Az inflációs folyamatokat tömegbalesetnek nevezte a jegybankelnök.
„Novemberben egy számjegyűre csökken az infláció, decemberre pedig 7 százalék körül alakulhat” – jelezte a központi bank első embere, megjegyezve, hogy rövid, ám mérges inflációs korszak végén vagyunk túl. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as évtized rokonságot mutat majd az 1970-es évtizeddel, amit mindenki el szeretne kerülni. „Nem infláció vagy a növekedés a kérdés – hiszen az infláció megeszi a növekedést –, harcolni kell a drágulás ellen, csak utána lehet növekedés” – tette hozzá.
A jegybank elnöke kitért arra is, hogy már 2020 őszén jelezte az MNB, ez egy inflációs évtized lesz. „Kevesen hittek nekünk, kicsi kiugrást prognosztizáltak” – mondta. Már 2021 tavaszán jelezték, hogy tartós lesz az infláció, és ezért elindították a küzdelmet. Úgy vélekedett, 2021–2022-ben azt kellett tapasztalnia a jegybanknak, hogy
egyedül van, mert a kormány nem társult a küzdelemhez.
Matolcsy György kitért arra is, hogy szerinte a kormány 1,5 éves csúszást követett el, a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett, majd csak ezután érkeztek hatásos válaszok a kormánytól. „A kormány nemcsak hogy nem társult az infláció elleni küzdelemhez, hanem élénkítette is az inflációt. Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette” – mondta.
Az ársapka 3-4 százalékkal növelte az inflációt
– húzta alá a jegybankelnök, hozzátéve, a forint árfolyamát tavaly októberben a jegybank stabilizálta, és enélkül nem lehetne egy számjegyű az infláció a közeljövőben. A jegybank idén tavasszal megkezdte a vészhelyzeti intézkedések kivezetését. Az MNB elnöke szerint az elmúlt pár év inflációján mindenki veszített.
A négy negyedév visszaesése mutatja az infláció növekedésre káros hatását. Ez veti a legnagyobb árnyékot az évtizedre – világított rá a központi bank elnöke, kiemelve, az infláció a tavalyi év közepétől vált el a régiótól. A jegybankelnök kifejtette, hogy az árstop bevezetése az élelmiszerekre és üzemanyagokra növelte az inflációt. „Szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél. Infláció helyett teljes versenyképességi fordulatra van szükségünk” – összegezte.
Megjegyezte, hogy az inflációs kaland hátterében a „gazdasági pénzügyi függés van”, és szerinte ez 2014-től növekedett. Hozzátette, a megoldást mindig az országon belül kell keresni, ezzel szemben hazánk csak a függés növekedését érte el. Pozitívumként értékelte, hogy javul a folyó fizetési mérleg, azonban nem versenyképességi javulás áll mögötte. A pénzügyi sebezhetőség szempontjából az ország az első öt között szerepel, ami nem jó.
MATOLCSY GYÖRGY SZERINT AZ ELMÚLT 23 ÉV LEGNAGYOBB GAZDASÁGI RECESSZIÓJÁT LÁTHATJUK.
Tévút az inflációra épülő gazdaságstratégia. Például az, hogy 2030-ra meg lehet duplázni a magyar GDP-t. „Hét év alatt, mondjuk, az évi 10 százalékos növekedést jelent. Általában azért legalább 6-7-8 éves százalékos infláció lenne. Remélem, nem” – mondta a jegybankelnök. „Ezekben az időkben óvatos monetáris politikára van szükség” – tette hozzá. A politikai elit és az üzleti elit közellensége is az infláció, és szerinte nem lehet piaci eszközökkel sikeresen küzdeni ellene. Úgy lehet sikeres egy ország, ha a kormánya és a jegybankja is együtt működik.
Meglepő módon Matolcsy György után nem Varga Mihály, hanem Bod Péter Ákos következett. A volt jegybankelnök szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy a környező országokban jelenleg milyen folyamatok játszódnak le. Szerinte az az érdekessége a mostani inflációs hullámnak, hogy egy nagy és gyors hullámmal érkezett meg az energiaárak és az élelmiszerárak növekedése miatt. Szerinte lassan csökken ugyan az infláció, de 4 százalék környékén beragadhat. Az élelmiszerárakat továbbra is gondnak nevezte, illetve a maginflációt is komoly problémaként említette meg.
Bod Péter Ákos arra is kitért, hogy a gazdaságban az igazán nagy gond, hogy az államadósság ebben a kamatkörnyezetben nagyon sokba kerül. „Amikor a Moody’s értékelte Magyarországot, akkor még az Alföldön is lehetett hallani, ahogy egy kő lezuhan a Pénzügyminisztérium szívéről” – szúrt oda keményen Varga Mihálynak, (egyébként Bod Péter Ákos többször is gúnyos megjegyzést tett Varga Mihályra, amit a pénzügyminiszter a beszéd vége felé diplomatikusan, de egyre nehezebben viselt).
Bod Péter Ákos szerint a gazdaság szerkezetében vannak dicsérendő változások, ám nagyon energiaigényes a gazdasági szerkezete. Sokkal jobban energiaimport-függő és egyre kitettebb az ország. Az olajárak alakulása nagyon fontos szerinte, de számos külső környezethez hasonlóan erre sincs ráhatással a magyar gazdaság. „Van egy növekedési probléma, mert beszorulhatunk ebbe a recesszióba, és nem tudjuk, merre megy tovább a növekedés” – összegezte. Bod Péter Ákos a fejlesztéspolitikával kapcsolatban kifejtette, hogy minden olyan fejlesztéspolitika, amely Magyarországra energiaigényes fejlesztést hoz, tovább növeli a külső kitettséget.
A pénzügyminiszter előadásában Puskás Ferencet hozta fel, sikerének titkáról elmondta, hogy mindig próbálta kitalálni, hova érkezik a labda. Szerinte a Magyar Közgazdasági Társaság eseményén is ez a fő kérdés. „A legfontosabb probléma az infláció. Ebben együtt is működik a kormány és a jegybank. Nem jelenti azt, hogy egyetértünk mindenben, magyarok vagyunk. Attól függetlenül, hogy más és más recepteket javasolunk, ez egy közös pont” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Szerinte a tankönyveket fellapozva olvashatjuk: az infláció csökkenti a vásárlóerőt, szétzilálja a kapcsolatokat, teret ad a spekulánsoknak. Ha túl magas az infláció, az a gazdasági növekedést visszaveti. Az első számú feladat, hogy letörjük az inflációt.
A magyar infláció a dobogó legmagasabb fokán van. Ennek a magyar gazdaság energiakitettsége az oka.
A pénzügyminiszter kifejtette, hogy az egyik ok az energia- és élelmiszerárak emelkedése. Aszály sújtotta Európát, ez óhatatlanul az élelmiszerárak robbanásával jár. A bérnövekedés is rátett egy lapáttal, a feszes munkaerőpiac és a dolgozók megtartása miatt folyamatosan növelni kellett a béreket, ez is hajtotta az inflációt.
A monetáris és a fiskális politika is laza volt. A fiskális politikának a pandémia után új szerepbe kellett beletanulnia. Az vált az első számú céllá, hogy a kormány megőrizze a munkahelyeket. Mindemellett béremelések voltak az állami szektorban, felsőoktatásban, a szociális ágazatban, az orvosok bérét és a nyugdíjakat is megnövelték, ezek ugyanakkor mind felhajtották az inflációt. Az intézkedések nyomán a pénzügyminiszter szerint az emberek megélhetése könnyebbé vált. Válaszul Matolcsy Györgynek a monetáris politikát is említette.
Megjegyezte, mindenkinek érdemes a saját portája előtt sepregetni.
Az egyetemen úgy tanulta, hogy az infláció első számú felelőse a monetáris politika. A legfontosabb és leggyorsabb lépést a monetáris politika teszi. A pénzügyminiszter szerint jól tették, hogy emelték a kamatokat – noha vita van arról, hogy időben tették-e, vagy sem. Az árfolyamhatással kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ebben egyetértés is lehet a jegybankkal, ugyanis egy stabil és kiszámítható árfolyam segít a gazdaságnak, és ehhez az árfolyamstabilitáshoz járult hozzá a központi bank. A hitelminősítőkről elmondta, hogy a közelmúltban mondtak ítéletet a magyar gazdaságról, és számos pozitív tényre mutattak rá.
Erős a hazai bankrendszer, feszes a munkaerőpiac, az adósság csökken, a monetáris és fiskális politika együttműködik, ami csökkenti az inflációt
– sorolta a pénzügyminiszter a hitelminősítők meglátásait a magyar gazdaságról. Ugyanakkor megjegyzett három veszélyt, illetve kockázatot, amit a hitelminősítők is hasonlóan látnak:
Szerinte az MNB veszteségét kezelni kell, ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy az ősz folyamán módosítják a jegybanktörvényt. Fenntartják a fiskális szigort, tovább csökkentik az adósságszintet és a hiányszintet. A tavalyi, 6 százalékos hiányszint után kisebb lesz az idén, 3,9-es hiány lesz. Jövőre pedig 2,9 százalékos lehet a hiánymutató. Egy fenntartható fiskális pályára törekednek. A beruházások halasztása is megtörtént.
A kormány nem szívesen nyúl ilyen eszközhöz, de mérlegelheti, hogy amennyiben a bankoknak jelentős nyeresége lesz, megemeli az adójukat, hogy ezzel javítsa az államháztartás helyzetét – emelte ki Varga Mihály.
Zárásként elmondta, ha túllépünk az infláció körén, és a nagy képet nézzük, akkor a versenyképesség és a hatékonyság javítása a fő cél. Az európai gazdaság versenyképességi hátrányban van. Más országokban sokkal olcsóbb az energia beszerzése, sőt az autóiparban is teret veszt Európa. Az a lényeg, hogy a nagyobb, új területekre Magyarország betegye a lábát. „Mindenekelőtt az inflációt kell letörnünk” – emelte ki a pénzügyminiszter.
(Borítókép: Varga Mihály és Matolcsy György. Fotó: MNB)