Az idei év az infláció letörésének éve, jövőre pedig a növekedést kell helyreállítani – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Közgazdász-vándorgyűlés záró plenáris ülésén. A tárcavezető felvázolta a csapdahelyzeteket, amelyeket a magyar gazdaságpolitikának el kell kerülnie a következő időszakban.
Nagy Márton a beszéde elején leszögezte, a kormány válságkezelő üzemmódban van. „Az idei év az infláció letörésének az éve, jövőre a növekedést kell helyreállítani″ – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint a növekedéshez a legfontosabb, hogy az infláció tovább csökkenjen és a fogyasztás helyreálljon a reálbér-növekedés következtében. Három csapdahelyzetet jelölt meg, amitől meg kell megvédeni a gazdaságot:
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint senki sem gondolta, hogy ilyen mértékben esik vissza a fogyasztás. Ez lefelé tartó spirált indított el a gazdaságban, amit el kell vágni. Úgy vélekedett, fontos fordulópont volt, amikor a gázárak elérték a 300 eurós árat. Ugyan az európai energiaárak mára jelentősen mérséklődtek, de a válság előtti szintekhez képest még mindig 2-2,5-szeresek – jelezte a tárcavezető, kiemelve: már a válság előtt is Magyarországon volt az egyik legnagyobb energiakitettségű ország az Európai Unión belül.
Tavaly 10 milliárd euróval többet fizettünk az energiáért, mint 2021-ben, idén az energiaszámla normalizálódik, ám aláhúzta, a költségvetésben ez tragédiát eredményezett. Nagy Márton szerint folyamatosan történt hatékonyságnövelés, de mindent meg kell tenni, hogy az energiakitettség csökkenjen. Majd emlékeztetett, 2021-ben nem is esett szó a rezsivédelmi alapról, ám 2024-ben már megindult a konszolidáció, és 2025-ben szabadul meg a költségvetés az energia kérdésköréről:
2025-ben már csak 500 milliárdos terhet jelenthet az energiaköltség, így a költségvetés, a GDP 1-1,5 százalékos mértékű tehertől szabadul meg.
Nagy Márton azt is aláhúzta, az extraprofitadókat a kormány elsőként vetette ki a világon, ezzel finanszírozták a rezsicsökkentést, „lakossági oldalon nagyon bátran és helyesen jártunk el”.
A miniszter szerint a vállalati oldalon is el kell járni, mert az energiaárak csökkenése nem biztos, hogy megjelenik a gazdaságban. Attól függ, hogy milyen szerződéseket kötöttek a vállalatok, fix vagy változó árasakat. Meg kell vizsgálni, mekkora az országban a fix áras szerződések száma, lehet erre következtetni, ma 30 euró körül van a gázár és 50 eurón kapják átlagosan a vállalatok, ami jó dolog a tárcavezető szerint. Viszont az áramnál problémákat láttak, 188 eurón kapják a vállalkozók, kétszer annyiért, mint a spot ár, azaz beleragadhattak fix szerződésekbe.
A Gyármentő Programmal segítettek a vállalatoknak, kiszedték a kkv-kat a váltófix áram- és gázszerződésekből, illetve húztak egy 200 euró/megawattos szinten áramársapkát. Akik fölötte voltak, azokat lehúzták az átlagszintre. Az energiacsapdát tehát több lépéssel kerülték el, ilyenek:
„Az inflációért nem felelős senki, ennek ki kellett alakulnia, nem lehetett elkerülni, ez egyszerűen a struktúrából ered” – mutatott rá Nagy Márton, hozzátéve, ezt a folyamatot erősítette, hogy saját devizánk van, változó árfolyammal. A struktúrán nem gondolja, hogy tudnának jelentősen változtatni, viszont lehet finomhangolni. „Nem lehetett kivédeni ezt a kérdést, el kellett szenvedni” – húzta alá a gazdaságfejlesztési miniszter.
Az infláció elleni harc közös a jegybankkal
– hangsúlyozta Nagy Márton, aki szerint az év vége előtt egy számjegyű lesz az infláció: szeptemberre 12,5 százalékos inflációval számol, amely októberre 10,5-re, novemberre 9,5-re és decemberre 8 százalékra olvad. Ez a pálya feljebb tolódott, korábban még októberre tették a pénzromlási ütem egy számjegyűre lépését, de ezt megtorpedózta az üzemanyagárak megugrása. A kormány megvizsgálja az üzemanyagok piacát, hogy mi okozhatta ezt az árnövekedést, és ha nem volt indokolt, akkor lépéseket tehetnek.
Ilyen kamatok mellett nincs hitelezés, nincs az a hülye, aki hitelt vegyen fel
– fogalmazott Nagy Márton, aki rámutatott arra is, hogy reálértelemben a vállalatoknál is negatívan alakul a hitelezés. Ebbe beavatkozott a kormány a Baross Gábor Hitelprogrammal, enélkül majdnem 40 százalékos visszaesés lenne. A folyósítások folyamatosak, visszahúzzák a vállalati hitelezést egy mélyebb szintről. A vállalati kamatstopok is támogatták a vállalatokat.
Idén összesen 1,5 százalékkal segítik a kormány intézkedései a GDP-növekedést. Nagy Márton szerint növelni kell az állampapírok iránti keresletet, és már most jelentős kamatleszorítást lehetett látni az állampapírpiacon. „Lényegében mindenki az állampapírpiac felé fordult” – összegezte a miniszter, majd hozzátette, hogy „lehet sajnálni a bankokat, ugyanakkor van elég pénzük. Ez belefér, nincs kiszorító hatás” – tette hozzá a tárcavezető.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a mostani válság annyiban más, hogy nem veri szét a munkaerőpiacot. Ez a válság nem okoz munkanélküliséget, ami egy új dolog. Ugyanakkor „az infláció zabálja fel a jövedelmeket” – emelte ki Nagy Márton, aki szerint ez a fogyasztási sokkban jelent meg. „Ez nagyon veszélyes dolog, ezért az elsődleges kérdés a reálbérek helyreállítása, majd a fogyasztás következik, az egy számjegyű infláció elérése után. A reálbéreket helyre kell állítani.”
Kiemelte, hogy A fogyasztás mindennek az alapja.
Nagy Márton szerint idén már pozitív GDP-adatok érkeznek majd, „szépen állunk helyre”, ám kettészakadt a gazdaság: a külföldi cégek szépen termelnek, az ipari exportértékesítés ezért pozitív, a beruházások mellett. „Köszönik szépen, jól vannak” – emelte ki. Ugyanakkor a belgazdaság bajban van, a belföldi értékesítés visszaesett. „Tehát ha a fogyasztás visszaesik, akkor elkezdődik egy spirál”.
A tárcavezető szerint a költségvetés fogyasztási adókra épül, ezért van most bajban. „Azt kell megérteni, nincs olyan, hogy költségvetés vagy fogyasztás helyreállítása. Ez egyszerre történik. Ez olyan ország, ahol a költségvetés egyensúlya a fogyasztási adókon alapul” – mondta.
Októberben az infláció 10-11 százalék lesz, a jegybanki alapkamat viszont lemarad.
„A világ legmagasabb reálkamata lesz látható Magyarországon, ez pedig a fogyasztást fogja visszafogni: az a kérdés, hogy ekkor ki lesz az erősebb” – mondta Nagy Márton, aki hozzátette: a lakosság nem bír el még egy ilyen évet, ezt a reálbércsökkenést helyre kell állítani.
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Kaszás Tamás / Index)