Mások mellett a gazdaságfejlesztési miniszter lapunknak beszélt arról, hogy

• hitelezés nélkül nincs gazdasági növekedés;
• a kormány alapvető célja a szigorú fiskális politika megvalósítása;
• az üzemanyagár- és az élelmiszerárstop, valamint a rezsicsökkentés pedig megvédte a családokat.

Hogyan értékeli a bankadó belengetéséről, illetve a kamattámogatott hitelek felülvizsgálatáról szóló híreket?

Fontos hangsúlyozni, a tavalyi 6,2 százalékról a költségvetési hiány az idén is csökkenni fog. Ehhez azonban az idei költségvetés módosítására van szükség. Ugyanakkor a módosítással kapcsolatban semmilyen,

Az új bankadó és a kamattámogatott hitelek felülvizsgálata a hitelezés újraindítását veszélyezteti, a hitelpiacot nem bántani kell, hanem éppen ellenkezőleg, tovább segíteni. Hitelezés nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés, az ilyen lépések pedig nagymértékben akadályoznák a hitelpiac gyógyulását. 

A kormány a Széchenyi Kártya Programon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül jelenleg is küzd a hitelezés leállása ellen. Ez a két program, valamint a kamatstop akadályozza meg, hogy a hitelpiac a földbe álljon, miközben 1-1,5 százalékkal járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez éves szinten.

Ugyanakkor, ha ezek az intézkedések nincsenek, akkor hogyan tudja a kormány a költségvetést úgy módosítani, hogy a tavalyi év után az idén is csökkenjen a hiány?

A háború és a szankciók káros hatásai, valamint az, hogy a nekünk járó uniós pénzeket nem adja ide a brüsszeli elit, sajnos az idei költségvetést is nehéz helyzetbe hozzák. A kormány alapvető célja, hogy szigorú fiskális politikát valósítson meg, kordában tartott költségvetési hiánnyal és csökkenő államadóssággal. Három tényező segítheti a költségvetést: 

1. ahol az állami vállalatoknál extraprofit keletkezik, ott megfontoljuk azt, hogy a költségvetés ezeket a profitokat elvonja;
2. az uniós forrásoknak be kell jönnie, azok nekünk járnak, kizárólag politikai okokból tartja vissza a brüsszeli bürokrácia. Erre reális esély a lengyel választásokat követően mutatkozik (a lengyel választások október 15-én lesznek);
3. az MNB-törvény módosításával kezelni fogjuk a jegybank hiányát, az nem terheli tovább a költségvetést.

A jegybankelnök nekiment a kormánynak

Matolcsy György élesen támadta a kormány gazdaságpolitikáját, azt egy tömegbalesetnek minősítette. Mi erről a véleménye?

A jegybank az utóbbi időben folyamatosan kritizálja a kormány gazdaságpolitikáját. Ezt megteheti, hiszen a jegybank Magyarországon független. A kormány ezt a függetlenséget természetesen tiszteletben tartja, ezért nem kívánja kommentálni, hogy a jegybank jól végezte-e a dolgát. Természetesen a jegybanki kritikára lehet reagálni, ugyanakkor az, hogy az MNB munkáját a kormány a jegybank függetlenségéből következően nem értékelheti, az nem egy fair vitahelyzet. 

Ebben a jegybanktörvény 3. paragrafusa mindennél világosabban fogalmaz: „Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.”

Matolcsy György azt is állítja, hogy a nagyon magas infláció elkerülhető lett volna. Mit gondol erről?

Nem osztom ezt az álláspontot, úgy vélem, hogy Magyarország esetében a magas infláció kialakulása egy elkerülhetetlen folyamat volt. Magyarország energiafüggősége az egyik legnagyobb az Európai Unióban, 2021-ben ez a GDP 4 százaléka volt (nettó energiaimport). A háború és a szankció okozta energiaválság, azaz az energiaárak emelkedése, direkt és indirekt csatornákon keresztül jelentős inflációemelkedést okozott hazánkban is.

Mivel Magyarország önálló valutával rendelkezik, és a megnövekedett energiaárak felborították a külkereskedelmi mérleget és a költségvetést, ezért egy ikerdeficit alakult ki, ami ma már nincs, az árfolyam természetszerű leértékelődését eredményezte. Emellett még egy indoka van az elkerülhetetlen magas inflációnak, ez pedig az ár-profit spirál kialakulása, amely elsősorban a multik profitéhségén alapszik. Ugyanis a multik az indokoltnál jobban emelték meg az áraikat annak érdekében, hogy több profitra tegyenek szert.

Vagyis a háború és szankciók miatti energiaár-robbanás, az ebből következő természetszerű árfolyam-emelkedés, valamint ár-profit spirál együttesen a magyar infláció 80-90 százalékáért felelősek. Ma már egyik hatás sem érvényesül, emellett a kormány határozott lépéseket tett az infláció visszaszorítása érdekében, ennek jele az egy számjegyű inflációban is meg mutatkozik majd, decemberben 8 százalék lehet. Álláspontom szerint ez tehát a háború okozta válság ára volt, tehát az infláció ilyen arányú növekedése egyértelműen elkerülhetetlennek bizonyult, ez a hazai gazdaság struktúrájából eredt.

Mit szól ahhoz, hogy a jegybankelnök bírálta, sőt azt állította, hogy az ársapkák hozzájárultak az infláció növekedéséhez?

Nagy vita van a közgazdász-társadalmon belül erről a kérdésről, de csak egy kérdést tennék fel: ha 480 forintért tankolhatnánk a benzinkúton, akkor is ennyi lenne az infláció, mint ma? Vagy azt a kérdést is feltehetném, hogy mivel magyarázható mégis az, hogy az árstopok által lehozott árak a kivezetést követően nem inflációt csökkentenek, hanem gerjesztenek?

Egyértelműen azon az állásponton vagyok, hogy az üzemanyagárstop, az élelmiszerárstop és a rezsicsökkentés is megvédte a családokat a szankciós inflációtól, gátat szabott az esztelen drágulásnak, amely magától értetődő módon csillapította és visszafogta az inflációt, az árak növekedését.

Lehet ezt vitatni, lehet ezzel nem egyetérteni, hiszen ez nem egy piackonform lépés, sőt durva beavatkozás a gazdaság világába, de ha ez olyan nagy butaság lenne, akkor miért is alkalmaznák más országokban, többek közt Horvátországban, Szerbiában, Szlovákiában, Romániában, Franciaországban? Ráadásul már a briteknél is felmerült, hogy az alapvető élelmiszerekre ársapkát vezessenek be.

A kormány intézkedései igenis hatékonyak, működnek, a verseny növelésével, amelyet az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás is jelentősen fokozott, csökkentek az élelmiszerárak. A legutolsó adatok szerint a kormány már megfelezte az élelmiszer-inflációt a tavaly decemberi csúcsához képest. Az inflációt pedig év végére, ahogy azt vállalta a kormány, egy számjegyűre fogjuk csökkenteni.

Maradjunk végezetül annyiban, hogy az árstopok bevezetése a kormánynak jutott leghamarabb eszébe, nem pedig más gazdaságpolitikai szereplőnek.

Végezetül még egy kérdés, az MNB szerint a versenyképességi rangsorokban is lefelé csúszás figyelhető meg. Mi erről a véleménye?

Valószínűleg az MNB az IMD kutatására utalhat, ahol érdekes módon a kutatócég azt az eredményt hozta ki, hogy visszaestünk, konkrétan az FDI-állomány alacsony szintjét felhozva alapvető indokként. Ezt a rangsort, amire az MNB hivatkozik, erős zárójelbe raknám, a következő okokból következően:

1. Az OECD-országok között mindig is a legjobb harmadban szerepeltünk az FDI, azaz a külföldi működő tőke beáramlása és az FDI összállománya tekintetében is.
2. Emellett érdemes azt is megemlíteni, hogy Magyarország az élmezőnyhöz tartozik abban a tekintetben, hogy ugyanezen OECD-rangsorban benne vagyunk az utóbbi években azon első tíz országban, ahol a befektetett tőke jövedelmezősége a legmagasabb.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ez a folyamat már több éve tart, így egyértelműen kijelenthető, hogy Magyarország az egyik legvonzóbb ország egész Európában a külföldi működő tőke számára. Erre utal, hogy hazánkban az egyik legmagasabb a beruházási ráta az EU-ban, és ennek nagy része, mintegy ötöde, az FDI-ból ered. További pozitívum ezzel kapcsolatosan, hogy a nyugatról és keletről érkező FDI ráadásul egyaránt jól diverzifikált szerkezetű.

(Borítókép: Matolcsy György, Nagy Márton és Varga Mihály. Fotó: Koszticsák Szilárd, Kovács Tamás / MTI)