„A biodiverzitás védelmében annyira úttörők vagyunk, hogy mindenféle nagyzolás nélkül állíthatom, a világ jön és tőlünk tanulja ennek a logikáját” – világított rá Kandrács Csaba jegybanki alelnök a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. A panelbeszélgetésen részt vett Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, aki elárulta, hogy mit keresnek az új idők befektetői. György László kormánybiztos pedig lerántotta a leplet a magyar fejlesztésű Harmonikus Növekedési Indexről, amellyel az országok jóllétét mérik, és még ebben az évtizedben a világon leginkább használt mutatóvá válhat.
A Közgazdász-vándorgyűlés visszatérő témája volt a versenyképesség, amelynek Kandrács Csaba szerint fontos eleme a fenntarthatóság. A jegybanki alelnök kiemelte, hogy az ember fejlődésében alapvető fontosságú volt a megfelelő hőmérséklet, enélkül valószínűleg emberi élet sem lenne a Földön, viszont az elmúlt száz évben meredeken emelkedik a hőmérő higanyszála, ami aggodalomra ad okot.
„Amikor előtérbe kerülnek a rövid távú problémák, akkor hajlamosak vagyunk háttérbe szorítani a nagy ívű, hosszú távú gondokat” – világított rá a jegybanki alelnök. Kandrács Csaba szerint a fenntarthatósági szempontoknak a pénzügyekben is meg kell jelennie, és
elsősorban az emberek gondolkodását kell átalakítani.
A hőmérséklet növekedéséhez ugyan adaptálódhatnak a társadalmak, azonban ezt senki sem tudja biztosra mondani, és a jegybanki alelnök szerint ez olyasvalami, amit nem akarunk letesztelni, hiszen ebből nincs visszaút. Ezért kezdett a Magyar Nemzeti Bank nagy erőkkel foglalkozni a fenntarthatósággal, mivel a környezet változása a gazdaságot, így a pénzügyi rendszert is sújtja, amely felett a központi bank őrködik.
A kibocsátás 80 százalékáért felelnek a G20-országok, nélkülük nehéz lesz az átállás
– világított rá Kandrács Csaba, hozzátéve, hogy erre már többen rádöbbentek, és történtek fenntarthatósági kezdeményezések, technológiai újítások és a jogi keretrendszerek megváltoztatása. Ilyen például a párizsi klímaegyezmény is. A világ tehát egy zöldebb irányba mozdult el, az átállás viszont óriási összegeket emészt fel, és a nagy kérdés, hogy ezt az államok vagy a piac fizesse ki.
A jegybank alelnöke rámutatott az energiafüggőségünkre, amit a bőrünkön is érezhettünk amikor elszálltak az energiaárak, és megugrott az infláció.
Tehát árstabilitási kérdés is az energiafüggetlenségünk kivívása, amely a zöldenergiára átállással valósulhat meg, ehhez új beruházásokra van szükség.
A zöldberuházásoknak is lehet rövid távon inflációs hatása, de ezek később kiegyenlítődhetnek
– világított rá Kandrács Csaba, aki szerint ma már egyre inkább elfogadott nézet, hogy a jegybankoknak is foglalkozni kell a környezet változásával, ezért az MNB is elindította zöld programját. A jegybanki alelnök a zöld kezdeményezésekből kiemelte a tőkekövetelményt, amit világújításnak nevezett.
A felügyelői világ a bankszektorra a tőkével tud hatni, a tőkekövetelményeken keresztül próbálja terelgetni a bankrendszert
– magyarázta Kandrács Csaba, megjegyezve, hogy Európában a korbács módszert alkalmazzák: büntetik azt, aki nem zöld, extra tőkét kell tartania. A magyar jegybank ezzel szemben jutalmaz. Itt kitért a zöld hitelekre, amelyekről elmondta, hogy a kezdeményezésbe tartozó vállalati hitelek a tavalyi évben 200-220 milliárd forintot tettek ki, amely összeg megduplázódott 2023 második negyedévére, illetve a lakáscélú hitelek is a tavalyi 80-90 milliárdról 112 milliárdra ugrottak.
Kandrács Csaba bejelentette, hogy a hitelcélok bővítése mellett döntöttek az elmúlt hónapban, ezek:
Az MNB alelnöke szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen elképzeléseknek lehet a legnagyobb pozitív hatása a gazdaságra. Példának az energiatárolást hozta fel, hiszen azzal a napelem-kapacitásainkat tudnánk nagymértékben növelni, ami a folyó fizetési mérleg egyenlegét kedvezőbbé tehetné. Mindemellett bemutatta a jegybank közös projektjét az OECD-vel és az Európai Bizottsággal, amelynek során azt vizsgálják, hogy a pénzügyi rendszer hogyan tudná támogatni a biodiverzitást, az egyes állatfajok túlélési esélyeit. A jegybanki vezető szerint a klímaváltozás mellett ez lesz a következő nagy zöld téma a jövőben.
A biodiverzitás védelmében annyira úttörők vagyunk, hogy mindenféle nagyzolás nélkül állíthatom, a világ jön és tőlünk tanulja ennek a logikáját
– világított rá a központi bank alelnöke. Ismertette, hogy akinek fontos szempont a környezetszennyezés csökkentése, annak az MNB honlapján lehetősége van zöld befektetési termékek közül válogatni. Elárulta, hogy a jegybanknál úgy közelítik meg a klímaváltozással folytatott harcot, mintha két lépés hátrányban lennének, ebben a szellemiségben keresik az új környezetbarát megoldásokat, amiről a zöld jelentésükben rendszeresen számot adnak.
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója ismertette, hogy egyre fontosabbá válik a piacon három betű, amely nélkül a cégeknek egyre nehezebb érvényesülni, ez az ESG.
Az ESG (Environmental – környezeti, Social – társadalmi, Governance – irányítási) mozaikszó olyan szempontrendszert jelöl, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplők (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képpel rendelkezzenek a szervezetről, illetve annak tevékenységéről. Az angol nyelvű mozaikszóban az E betű a környezeti kritériumokat, az S a társadalmi vonatkozásokat jelöli, míg a G betű a szervezet működésébe, irányításába, szabályozottságába enged betekintést.
A befektetők pedig egyre inkább ezeket az ESG-szempontokat keresik, tehát üzleti előnyt hordoz – világított rá Végh Richárd. A BÉT vezérigazgatója szerint főleg két szempontot tartanak szem előtt a befektetők:
Kiemelte, hogy az Európai Unió is komolyan foglalkozik azzal, hogy fenntarthatóvá váljanak a gazdaságok. „Kibocsátási limitek vannak, kvótarendszerek, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentsék, és a klímacélok teljesüljenek” – világított rá Végh Richárd. Éppen ezért egyre drágább magas karbonlábnyomú termékeket előállítani, tehát a zöld szempontok beépítése a cégek jövedelmezőségét is segítheti. Az emberek pedig tudni fogják, hogy mennyire „zöld” vagy „fekete” az egyes termék.
Kétévnyi megfeszített munkával a Makronóm Intézet kifejlesztette az eddig talán legkomplexebb jólétet mérő indexet.
5-8 éven belül, Amikor a Harmonikus Növekedési Index világszinten elterjed, mindenki ezzel méri majd a jóllét fenntartható növekedésének teljesítményét nemzetállami szinten
– jelezte György László kormánybiztos, aki szerint a Harmonikus Növekedési Index (HNI) több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek. A HNI ezzel szemben az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, ebből a szempontból 6 pilléren nyugszik:
– sorolta György László, megjegyezve, hogy a 6 pillér mellett 32 objektív indikátort tartalmaz a mutató, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben.
Magyarország a dobogó legfelső fokán helyezkedik el a fejlődő országokat összesítő rangsorban
– világított rá előadásában a kormánybiztos, azonban hozzátette, hogy a fejlett országokkal összehasonlítva már nem kerülünk fel a dobogóra. „Az volt a motivációnk, hogy megragadjuk tehát a jóllét fenntartható növelésének képességét a gazdaságpolitika számára” – fogalmazott a kormánybiztos.
Az OECD definíciója szerint a versenyképesség nem más, mint a jólét fenntartható növelésének a képessége. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy egy gazdaság akkor versenyképes, ha a lakosságnak magas és állandóan javuló életszínvonalat, illetve magas foglalkoztatottságot biztosít fenntartható módon, nem veszélyeztetve a következő generációk jólétét. Ez a definíció már rezonál a HNI jóllét fogalmával.
György László rámutatott, hogy míg az Egyesült Államokban közel megduplázódott az egy főre jutó GDP 1980 és 2017 között reálértelemben, az alsó 50 százalék életszínvonala mégsem javult, tehát gazdaságilag fenntarthatónak nem mondható ez a fejlődés. Dél-Korea pedig eszméletlen tempóban növekszik, mégis a termékenységi rátája nagyon alacsony, mindössze 0,8 a nemzet fennmaradásához szükséges 2,1 helyett, tehát ez a fejlődés sem nevezhető teljesen fenntarthatónak. Ezért is szerepel a HNI-ben szempontként a demográfiai pillér is. Emellett a HNI-ben megjelenik a munka- és tudásalapúság is, mint a jóllét fontos szempontja.
Ezt úgy mondjuk Magyarországon, hogy mindenki képes legyen a saját erejéből, a saját munkájával, saját tudásával önmagát és a családját eltartani, és ebbe az irányba motiválnak mindenkit
– magyarázta György László, emlékeztetve, hogy Magyarországon a közfoglalkoztatottak száma 2015-ben még 249 ezer volt, mostanra viszont hozzávetőleg 60 ezerre csökkent, jó részük pedig a versenyszférában helyezkedett el, tehát ez is a jólléthez járult hozzá. „Ez egy fontos magyar dimenzió, ami szerencsére megjelenik az Európai Bizottság definíciójában is, mely szerint magas foglalkoztatottság szükséges a versenyképességhez és a jólét fenntartható növelésének képességéhez” – világított rá a kormánybiztos. Leszögezte, hogy a különböző szempontokat nem úgy súlyozták, hogy Magyarország jobb helyezéseket érjen el, a következő hónapban vissza is fogunk esni a második helyre a fejlődő országok között.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. szeptember 21-én. Fotó: Komka Péter / MTI)