Az építésgazdaság minden szereplője számára sulykolni kell a favázas készházak jelentette előnyöket. Gyors, precíz, energiahatékonyabb, a költségek pedig fixek, ám ezen kívül további számos előnnyel jár együtt a házgyárból rendelt otthon. A fa mellett ugyanakkor a kender is a fenntartható építőipar egyik kulcstényezője lehet.
Fával törik az utat a fenntartható építésgazdaság felé vezető úton. Az Index korábban több ízben is beszámolt arról, hogy a hagyományosnak mondott (tégla) építés mellett a készházak is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az építőipari tortából.
Az építőipar – amellett, hogy az egyik legtöbb embert foglalkoztató, illetve a gazdasági teljesítményhez egyik leginkább hozzájáruló szegmens – az egyik legkörnyezetszennyezőbb iparág. Ezért gyökeres változásra van szükség az Európai Unió klímasemlegességi céljainak 2050-ig történő eléréséhez (Green Deal). Az építőiparnak ehhez drasztikusan csökkenteni kell a mumusnak számító szén-dioxid-kibocsátást – az egyezmény 2030-ig 40 százalékos kibocsátáscsökkenést vár, 2050-ig pedig – minden más iparághoz hasonlóan –, az építőiparnak is karbonsemlegessé kell válnia.
Az ehhez vezető egyik út lehet a faépítészet, amelynek jövőjéről tartott kétnapos konferenciát az ÉVOSZ-on (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) belül működő MAKÉSZ (Magyar Környezettudatos és Szerelt Technológiás Vállalatok Szövetsége).
„Hazai és európai szinten is szükséges megismertetni a faépítészet előnyeit és technológiai lehetőségeit a piaci szereplőkkel, kormányzati döntéshozókkal, valamint építkezést tervező magánszemélyekkel” – tűzték zászlajukra a konferencián megjelent szervezetek, vállalkozások.
A szerelt házas faépítészet alkalmazásával, természetes alapanyagok felhasználásával, időjárástól függetlenül, méretpontosabb, magasabb minőséget képviselő, illetve jobb hőtechnikai paraméterekkel alakítható ki környezettudatosabb, egészségesebb lakókörnyezet, a hagyományos építkezéshez hasonló – sok esetben alacsonyabb – költséggel.
Az idő pénz, ezért fontos szempont, hogy a szerelt technológiás, fenntartható készházak sokkal rövidebb idő alatt átadhatóak. Ezáltal kevesebb ideig áll benne az építtető pénze, ráadásul az árváltozás kockázata is kivehető az egyenletből
– hangzott el.
Fokozott figyelmet kell szentelni az építőanyagok egészségre gyakorolt hatására. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1984-ben hivatalosan is elismerte és definiálta a Beteg Épület Szindrómát (Sick Building Syndrom), azóta pedig tovább romlott a helyzet: több, az épületekkel összefüggésbe hozható civilizációs betegség jelent meg, mind például az allergia, asztma, MCS-es (többszörös kémiai túlérzékenység).
Ezért is rejlik komoly potenciál a természetes építőanyagok felhasználásában, melyek ökológiai, élettani tulajdonságai egyaránt rendkívül előnyösek. Minden egyes beépített köbméter fával hozzávetőlegesen 1,2 tonna szén-dioxid köthető meg.
A rendezvényt Koji László, az ÉVOSZ elnöke nyitotta meg, aki összefogásra, illetve a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kitartásra biztatta a készházas vállalatokat (is). A legfontosabbnak ugyanakkor az erőteljes marketingkommunikációt minősítette, mondván: fontos az iparág edukációs tevékenysége. (Koji Lászlóval a konferenciát a helyszínről nyomon követő Index interjút készített az építőipar jelenlegi helyzetéről, továbbá a készházakról is bővebben beszélt. Az erről szóló írást itt olvashatja el.)
Hasonló húrokat pendített meg a 450 vállalkozást magában foglaló Európai Készházszövetség (European Federation of Premanufactured Building – EFV) elnöke.
A faépítészet népszerűsége folyamatosan növekszik, de nagyon sok edukációs munka vár még az iparágra, hiszen sokan nincsenek tisztában a faházak előnyeivel, alkalmazási lehetőségeivel
– mondta Georg Lange.
Nemcsak családi házak, de társasházak, négyemeletes aktív (pluszenergiás) irodaházak, valamint óvodák, iskolák is készülnek készházgyártó üzemekben.
A gyors és milliméterpontos kivitelezésnek, illetve a fokozott energiahatékonyság köszönhetően egyre több régi, energiapazarló társasház energetikai felújításánál is sikerrel alkalmazzák a nagypaneles favázas, fenntartható technológiát – mutatott rá az európai elnök.
További előny, hogy a megvalósításhoz nem szükséges öt–hat szakág kivitelezői gárdája, hiszen a technológia nagyfokú üzemi előregyártást tesz lehetővé, a helyszínen már szinte csak a befejező munkálatokat kell elvégezni. Továbbá nem elhanyagolható, hogy a készházas technológiának köszönhetően az utolsó kötőelemig pontosan előre kalkulálható, hogy mennyi és milyen anyagok kerülnek beépítésre az adott épületbe, azaz egy épülettérkép is készül.
Jelenleg még nincs egy, az európai országokra nézve egységes készházstandard, kidolgozása azonban már zajlik, várhatóan még idén napvilágot lát. Emellett, annak érdekében, hogy az építőipari szereplők és a lakosság is jobban elmélyedhessen a készházépítés rejtelmeiben, az EFV egy, a technológia előnyeit és lehetőségeit összefoglaló memorandumot adott ki – tette hozzá Lange.
Az építőanyagok tekintetében is változás várható. Létrehozzák a CPR-t (Construction Product), amelyben rögzítik az egyes építőanyagok ökológiai lábnyomát.
A készházépítés egyik nagy előnye a modularitás. A moduláris házépítészetnek kiemelkedő szerep juthat a jövő építőiparában, hiszen időjárástól függetlenül akár teljesen kulcsrakész állapot érhető el házgyárban történő kivitelezéssel, így az építési helyszínen már csak a modulok elhelyezése marad, a közműre kötés után az épület azonnal birtokba vehető, így a helyszíni munkaerő hiánya sem okoz problémát.
„A modulházak az alváz, falak és a tető együttesét egyben alkotják, így betonalap helyett talajcsavarozással megoldható a legtöbb moduláris ház telepítése, ezáltal az értékes humuszt nem kell elvinni a helyszínről és a nem fenntartható, környezetkárosító betont sem kell a kivitelezésre szállítani. Később a talajcsavar az épülettel együtt áttelepíthető, így nincs környezetkárosítás” – fejtette ki Borka Árpád, a rendezvény fő szervezője, a MAKÉSZ elnökségi tagja.
A moduláris házak legfontosabb tulajdonsága, hogy egy fiatal akár már egy garzonház kialakításával is el tud indulni az életben, és mindig csak annyi modult kell megvásárolnia, amennyire az adott pillanatban szüksége van, ezáltal kevésbé adósodik el, mintha egyből egy 80-100 négyzetméteres házat építtetett volna. Abban az esetben, ha bővül a család vagy az igények, akkor a már használt modul bontása nélkül csatlakoztatható az új moduláris épületrész, akár 2-3 nap alatt, a szomszédok és a környezet zavarása nélkül
– tette hozzá Borka Árpád.
Kiemelt előny, hogyha a gyermekek elhagyják a családi fészket, a modulok visszafelé is leválaszthatóak, sőt, egy-egy ilyen modul a gyermek első otthona lehet, akár a család kertjében.
A szakember sürgetőnek tartja, hogy a moduláris házak, a mobilházak, a konténerházak definiálásra kerüljenek, ennek hiánya az építtetők, illetve az engedélyező hatóságok oldaláról is eligazodásbeli problémákat vet fel, az egyes gyártók termékei pedig nem összemérhetőek, hiszen 5, de akár 30 centiméteres fal- és födémszigeteléssel ellátott modulházakat is kínálnak a piacon. Ugyanakkor evidens – mutatott rá –, hogy az 5 centiméteres szigetelés alkalmatlan az életvitelszerű használatra.
„A mobil-, moduláris, illetve konténerházaknak is meg kell felelniük a családi házakkal szemben támasztott követelményeknek abban az esetben, ha emberi tartózkodás és lakófunkció a cél. Fontos kiemelni a tűzvédelem, az energetika, valamint az egészséges lakókörnyezet témakörét, de a közelgő 2050-es zéró karbonkibocsátás eléréséhez a természetes alapanyagok minél nagyobb mértékű használatát kell előtérbe helyezni – jegyezte meg a MAKÉSZ vezetője, aki felhívta a figyelmet, hogy
számos olyan gyártó található a hazai és nemzetközi modul-, illetve mobilházas piacon, amelyek termékei semmilyen követelményt nem teljesítenek, emiatt alkalmasak a megrendelők félrevezetésére és a piac torzítására.
Kiemelt téma a banki finanszírozás kérdése a moduláris családi házak tekintetében. Az ilyen épületek pár nap alatt átadásra kerülnek, ám a jelenlegi banki rendszer több hónapon át elhúzódó, több szemlét igénylő szakaszos finanszírozásra van berendezkedve. Ezért a szakemberek elengedhetetlennek tartják a két terület egymásra történő finomhangolását.
A rendezvényen igyekeztek eloszlatni a faszigetelésű épületek fokozott tűzveszélyességéről szóló hiedelmeket. Mindezt egy égésteszt keretében tették meg, amelynek során egy nagy teljesítményű 1050-1100 Celsius-fokos gázperzselővel, 2-3 percen át égettek egy fújható farost hőszigetelést, amin ezt követően mindössze 2-3 milliméter mélységű elszíneződés keletkezett, de a farostszigetelés nem gyulladt meg. „Sőt a legtöbb esetben a farost- és cellulózszigetelés épülettüzeket tud megakadályozni, mert a benne lévő 1-2 százalékos ammóniumszulfátsó hatására az anyag elszenesedik, és az oxigén bejutását gátolja, így nyílt égés nem következhet be. Megfelelő gipsz- vagy vályogalapú burkolólappal akár kétórás tűzvédelmet is elérhetünk természetes hőszigetelések használatával” – emelte ki Borka Árpád.
De nem csak a fa rendelkezik a fentebb taglalt előnyökkel. A karbonsemleges építés megkerülhetetlen alapanyaga a kender, ami nélkül nehezen teljesíthető az építőipar szén-dioxid-semlegessége. A kenderből készült építőanyagok – például kendertégla, hőszigetelő paplan, homlokzati szigetelés – karbonnegatívak, így képesek kompenzálni a szén-dioxid-pozitív építőanyagokat.
Magyarországon jelenleg kizárólag export útján érhető el az alapanyag, de közösségi összefogással tervezik a hazai kenderipar újraindítását és annak építőipari felhasználását. Egy 2-2,5 hektáron learatott kendermennyiség egy 100 négyzetméteres családi ház építésére is elegendő. Mivel az ipari kender megtermelhető és feldolgozható Magyarországon, a szállítás ellátási láncból való kiesése nem befolyásolná negatívan a karbonsemlegességet. Egy hektárnyi kender másfélszer annyi szén-dioxidot köt meg, mint egy kifejlett fenyőerdő. Az ipari kenderből készült épületek karbonnegatív épületek, mivel a teljes életciklus során több CO2-t kötnek meg, mint ami építésükhöz és üzemeltetésükhöz szükséges, az élettartamuk végén pedig nem kerül a környezetbe káros anyag.
A kenderből készült házak már most teljesítik a 2050-es karbonsemleges irányelvet.
Terítékre kerültek a CLT (Cross Laminated Timber) nevű anyag előnyei is. A CLT egy keresztirányú ragasztással és préseléssel rétegelt fapanel, amely fűrészelt, szilárdságilag osztályozott deszkákból épül fel. Legnagyobb előnye, hogy a faanyag összes pozitív tulajdonságát egyszerre hordozza magában, és így tökéletesen alkalmas a házépítésre. A CLT építési rendszer egyszerűsége miatt képes csökkenteni a kivitelezések idejét, hiszen kevesebb humán erőforrás szükséges az építkezési folyamatokhoz, mint egy hagyományos falazóblokkos épület esetében, ugyanakkor rendkívül méretpontos, statikailag erős és jól hőszigetelt épületeket lehet általa megvalósítani.
(Borítókép: Platánplán)