Idén júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100 forint volt, 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 526 800 forintra becsülhető, 15,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – írta a KSH.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 529 000, a költségvetésben 516 800, a nonprofit szektorban 532 700 forintot tett ki, 16,1, 14,7, illetve 12,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 371 800, a kedvezményeket figyelembe véve 385 600 forintot ért el, 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júliusában.
A reálkereset 2,0 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett.
Fontos kiemelni, a reálbérek immár tizenegyedik hónapja csökkentek:
A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 311 400 forintot ért el, 15,9 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit – összegezte a KSH.
Idén január és július között a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 557 100 forint volt. A nettó átlagkereset 370 500, a kedvezményeket figyelembe véve 384 000 forintot ért el.
A nettó átlagkereset 13,9, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a tavaly februárban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, a fegyverpénz.
Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 2,2 százalékponttal lenne magasabb.
Szintén az idei évben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 574 700 forint volt.
Ebben a szegmensben a nettó átlagkereset 382 200, a kedvezményeket figyelembe véve 395 700 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 13,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – fegyverpénz nélkül a növekedése 2,5 százalékponttal lenne magasabb.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az adatokat úgy értékelte, Magyarországon júliusban is dinamikus maradt a bérkiáramlás. Ám a bruttó átlagkereset éves bázison mért 15,2 százalékos növekedése úgy az előző hónapok mértékétől, mind pedig a piaci várakozástól elmaradt. „A rendszeres keresetek júliusban 15,6 százalékkal alakultak magasabban az egy évvel korábbi értéküknél, vagyis a teljes (bónusszal és egyszeri kifizetéssel bővített) keresetek növekedését is meghaladó emelkedést látunk. Emellett a rendszeres kifizetések növekedési dinamikája felülmúlta az előző havi értéket is” – írta, majd aláhúzta:
Úgy tűnik, inkább az alacsonyabb keresetűek – a rosszabb jövedelmi lehetőséggel kecsegtető ágazatok – esetében körvonalazódik ez a fajta bónuszból rendszeres fizetésre történő konvertálás.
Ezt a képet erősíti, hogy a vállalati szektorban az átlagkereset növekedési ütemét érdemben felülmúlta a medián kereset változása. Ám mindkét mutatóban a bérnövekedési ütem fékeződését láthatjuk, miközben az állami szféra esetében a bérnövekedés gyorsulása látható. A szektorok között megjelenő különbség szintén arra utalhat, hogy a vállalati szférában a bónuszfizetések gyengülnek, a közszférában júliusban kerülhetett sor némi egyszeri juttatás kifizetésére. Az elemző kiemelte:
bár az infláció tovább lassult júliusban, az átlagbér növekedési ütemének lassulása miatt a reálbérek továbbra is csökkentek.
„Habár nagy valószínűséggel a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre visszatér a reálbér-növekedés, mindenkit óva intenénk attól, hogy erre alapozva a fogyasztás gyors helyreállására számítson. A lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte a megtakarításai nagy részét. Emellett az infláció továbbra is a kívánatosnál jóval magasabb és a lakossági bizalmi index is egy évtizedes mélyponton van” – összegezte az ING vezető elemzője.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium emlékeztetett arra, hogy KSH adatai szerint júliusában 559 100 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, így egy év alatt 74 ezer forinttal, azaz 15,2 százalékkal nőtt az átlagbér. „Ezzel a dollárbaloldal kormányzásához képest már több mint 356 ezer forinttal magasabbak az átlagos fizetések, a minimálbér, a garantált bérminimum és az átlagbér is gyakorlatilag megháromszorozódott” – írták közleményükben, majd azt is hozzátették, hogy júliusban a reálbérek mindössze 2 százalékkal csökkentek annak köszönhetően, hogy a kormány szankciós infláció elleni küzdelme egyre látványosabban érhető tetten az adatokban: „az olyan célzott intézkedések, mint például a kötelező akciózás vagy az online árfigyelő rendszer először letörték és jelentősen csökkentették a szankciós inflációt”.
Hangsúlyozták, a kormány célja változatlan, év végére egy számjegyűre fogja csökkenteni a háború és az elhibázott szankciók miatti inflációt, ennek érdekében fellép az árspekuláns multik indokolatlan áremeléseivel és trükközésével szemben is. Szerintük a reálkeresetek alakulása a tavalyi év szeptembere óta a legkedvezőbb eredményét érte el. Az infláció csökkentésének köszönhetően egyre közelebb kerül a reálkereseti fordulat, így a reálbérek csökkenése augusztus–szeptemberben megállhat, majd újraindulhat a fizetések vásárlóerejének növekedése, mint ahogy az az elmúlt években már megszokottá vált. „Mindez hozzájárulhat a fogyasztás, valamint ezáltal a gazdasági növekedés helyreállításához is” – zárták közleményüket.
(Borítókép: Index)