A tavalyi évben az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 060 euró volt, ezzel Magyarország a 29. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában – áll az Allianz 2022-es Globális Vagyonosodási Jelentésében.
A tavalyi év katasztrofális volt a megtakarítók számára – állapítja meg az Allianz kutatása. Az eszközárfolyamok a teljes hanyatlást jelző forgatókönyvnek megfelelően egységesen estek.
Ennek lesújtó eredményeként a háztartások pénzeszközállománya világszinten 2,7 százalékkal zsugorodott, ami a legsúlyosabb visszaesés a 2008-as pénzügyi világválság óta.
Az ukrajnai háború megakasztotta a gazdaság Covid–19‑válság utáni helyreállás folyamatát, és a feje tetejére állította a világot: elszabadult az infláció, energia- és élelmiszerhiány alakult ki, valamint monetáris szigorítások szorongatják a gazdaságokat és a piacokat – fogalmaznak a kutatásban.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, a három fő eszközosztály növekedési üteménél markáns különbségek mutatkoznak.
Az értékpapíroknál (7,3) és a biztosítások/nyugdíjcélú megtakarításoknál (4,6 százalékos) számottevő visszaesés látható.
A bankbetéteknél erőteljes, 6 százalékos növekedés tapasztalható. Mindent egybevetve a pénzügyi eszközök 6,6 billió eurós veszteséget szenvedtek el. A visszaesés Észak-Amerikában volt a leginkább szembetűnő (6,2 százalék), majd Nyugat-Európa következett (mínusz 4,8 százalék).
A kutatás szerint a magyar háztartások bruttó pénzeszközállománya 2021-ben 11,9 százalékkal nőtt, jóval meghaladva a 8,6 százalékos hosszú távú átlagot. Ez a kimagasló teljesítmény mindhárom fő eszközosztályban tetten érhető, ami a virágzó részvénypiacok és a jelentős megtakarítási erőfeszítések együttes hatásának tudható be.
Már az előző két év is erős volt, 2021-ben viszont a teljes nettó beáramlás elérte a 14,8 milliárd eurót, ami több mint a kétszerese a hosszú távú átlagnak. Ezeknek az új megtakarításoknak a 37 százaléka értékpapírokba került, ami messze a legnépszerűbb megtakarítási forma Magyarországon (a teljes eszközállomány 55 százaléka).
Az Allianz úgy fogalmazott, hogy a számottevő beáramlás mellett a részvénypiacokon tapasztalt értéknövekedésnek köszönhető, hogy a részvényekben, befektetési jegyekben és más, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírban tartott megtakarítások tekintélyes mértékben, 12,4 százalékkal nőttek. A nettó beáramlás másik 37 százaléka bankbetétekbe került.
Következésképpen ez az eszközosztály is erőteljes, 10,8 százalékos növekedést mutatott a nullaközeli kamatkörnyezet ellenére. A portfólión belüli aránya 28 százalék volt 2021-ben.
Végül, de nem utolsósorban azt is hozzáteszik, hogy a biztosítási és nyugdíjpénztári eszközök állománya 7,8 százalékkal nőtt. A magyar megtakarítók csak pénzvagyonuk csekély hányadát helyezik ebbe az eszközosztályba (a teljes eszközállomány 7 százalékát). Az összes megtakarításon belüli hányada az elmúlt évtizedben még csökkent is 3 százalékponttal.
Ezzel szemben felgyorsult az adósságállomány növekedési üteme: 2021-ben elérte a 14 százalékot, miután az elmúlt két év mindegyikében meghaladta a 12 százalékot. A nagy pénzügyi válság óta ez a legnagyobb arányú növekedés.
Az adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) viszont szerény, 25 százalékos szinten maradt, tehát jóval a szomszédos országokban tapasztalt szint alatt volt. Végezetül a nettó pénzeszközállomány 11,4 százalékkal nőtt.
Az egy főre jutó nettó pénzeszközállomány 18 060 euró volt, ezzel Magyarország a 29. helyre került a leggazdagabb országok rangsorában.