Jelenleg vizsgálja a kormány, hogy ez a 3,9 százalékos cél milyen eszközökkel tartható. Itt megint belekezdhetnék a múlt heti listámba, de nem teszem, vannak eszközeink, ez a lényeg – fogalmazott Varga Mihály pénzügyminiszter keddi előadásában.
Varga Mihály pénzügyminiszter nyitotta meg a VIG Alapkezelő Magyarország Fókuszban a forint – Gazdaságpolitikai és Befektetői Kihívások 2024-ben című konferenciáját Visszatérés a növekedési pályára előadásával – írja a Világgazdaság.
A tárcavezető az előadása elején kiemelte: a tavalyi magas energiaárak okozta sebek gyógyulnak, a pandémiát megelőzően a gazdaság kirobbanó formában volt, azonban a lezárások ennek látványosan keresztbe tettek, míg az orosz–ukrán háború tavalyi kitörése az energiaárak növelésével ezt tovább nehezítette.
Ugyanakkor szerinte mára már a folyó fizetési mérleg dinamikusan javul, „a jó játékosnak szerencséje is van” – tette hozzá. Szerinte van, amiben a pénzügyminisztérium, a jegybank és még Gyurcsány Ferenc is egyetért: mégpedig abban, hogy az inflációt csökkenteni kell.
Emlékeztetett, a munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliség nem ugrott meg, a 3–4 százalék közti tartományban ingadozik, a reálbérek szeptembertől már növekedésnek indulhatnak.
Varga Mihály a hiány alakulásáról elmondta, hogy a háború és a nehéz globális gazdasági helyzet meglökte a deficit alakulását, ennek mértéke azonban folyamatosan csökken. A cél továbbra is változatlan: az idén tartani a 3,9 százalékos célt, a kormány pedig vizsgálja, hogy ez milyen eszközökkel lehet elérhető. A Portfolio beszámolója szerint a miniszter pontosan úgy fogalmazott:
A cél továbbra is változatlan: 2023-ban tartani a hiányszámot, ami nyilván kihívásokkal teli. Jelenleg vizsgálja a kormány, hogy ez a 3,9 százalékos cél milyen eszközökkel tartható. Itt megint belekezdhetnék a múlt heti listámba, de nem teszem, vannak eszközeink, ez a lényeg.
Majd kiemelte: „az ország finanszírozása biztos, a hiány pedig csökkenni fog”. Úgy vélekedett, a recessziós időszak hamarosan a múlté lehet, a 2024-es év kedvező körülmények esetén akár már teljes egészében a növekedésről szólhat. A kormány célja, hogy a hiánnyal együtt csökkenjen az államadósság is, a tavalyi 73 százalékról 70 százalék alá, jövőre pedig 65-66 százalék környékére.
Varga Mihály azt is megjegyezte, hogy „a ketrecharchoz két ember kell, nem lehet mindig ilyen pankrációt előadni” – utalva a múlt heti Közgazdász-vándorgyűlésre. Szerinte a múltat illetően nem mindenben van egyetértés a kormány és a jegybank között, ugyanakkor a legfontosabb, hogy a jövőt illetően megszületett az egyetértés.
A kormány oldaláról a legfontosabb a költségvetési egyensúly helyreállítása, emellett fontos lépéseket tettünk az infláció leszorítása érdekében, amiben partner a jegybank is
– fűzte hozzá a pénzügyminiszter, aki szerint sokat segített az utóbbi időszakban a stabil forintárfolyam az infláció elleni harcban.
Gondolatait úgy zárta, mindig tiszteletben tartotta a jegybank függetlenségét, „az MNB elsődleges feladata az árstabilitás kialakítása, ez a stabilitás az utóbbi hónapokban a forint árfolyamában is megjelent, ez szerintem jó irány” – mondta Varga Mihály. Majd azt is megemlítette, hogy az MNB veszteségének kezelése egy feladat, a törvényi előírás alapján tőkeveszteség esetén a kormánynak tőkepótlást kell biztosítani.
Megjegyezte: az Európai Központi Bank (EKB) vagy a belga jegybank is negatív tőkével működik a megemelkedett kamatkörnyezet következtében. Emlékeztetett, hogy kérelmet adtak be az EKB-nak a tőkepótlásra, a testület ezt jóváhagyta, így októberben elfogadhatják az erről szóló új szabályozást.
Az orosz–ukrán háború és a nemzetközi szankciók miatt felértékelődött a kiszámíthatóság, a veszélyek korában egyre nagyobb fontossággal bír a stabilitás, ezért az ellenálló képesség erősítésére lehetőség az európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe való belépés is – mondta a miniszter. Mint fogalmazott: ennek célja, hogy az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam-ingadozást – áll a Pénzügyminisztérium összefoglalójában.