Az elmúlt évtizedek legnagyobb narancskrízise fenyegeti a világot, miután az egyik legkedveltebb déligyümölcs termésére tavaly és idén is számos negatív tényező hatott. Az Index megszólaltatta a témában a Siót és a FruitVebet is, ám a válság várható hazai hatásait egészen másként látja a legnagyobb magyar gyümölcslégyártó, mint a szakmaközi szervezet és terméktanács.
Emberemlékezet óta nem látott narancskrízissel vagyunk kénytelenek szembenézni, és bár a globális kihívások elsősorban Európán kívül jelentkeznek, a közvetett hatások alól aligha mentesülhet a kontinensünk, így Magyarország sem. Mára gyakorlatilag világszinten nehézségekkel küzd a narancstermesztés, ami javarészt a természeti csapásoknak tudható be. Ez akadályokat gördít a narancslé és egyéb narancsalapú élelmiszerek gyártása elé, hiszen a termelés alapjául szolgáló narancssűrítmény szinte teljes mértékben az amerikai kontinensről, pontosabban Floridából és Brazíliából érkezik Európába.
Floridában a hurrikánok óriási pusztítást végeztek, amit párhuzamosan egy bakteriális fertőzés is súlyosbított. A kór az ültetvények mintegy 30-40 százalékát támadta meg, ennek következtében a fák sorra pusztulnak ki. Ez a két hatás együttese eredményezte azt, hogy a floridai narancstermés gyakorlatilag lenullázódott az elmúlt időszakban, ami az amerikai piac 90 százalékát biztosította. Ráadásul az említett okok miatt egy hosszú ideig elhúzódó problémára kell felkészülnünk, hiszen az ültetvények újratelepítése és termőre fordulása évekbe telik.
Brazíliában szintén az extrém időjárási viszonyok okoznak problémákat, ami miatt rekordalacsony termésre számíthatunk, és a megnövekedett export miatt a raktárkészletek gyakorlatilag már most minimálisra csökkentek. Mindezek következtében idén az elmúlt 50 év legrosszabb narancstermése várható, ami sajnos az árakban is visszaköszön majd.
Az arányok pontos szemléltetésének érdekében fontos hangsúlyozni, hogy a világ narancstermelésének majd 90 százalékát adja Észak- és Dél-Amerika, az európai termelés pedig ehhez képest mindössze 5 százalékot tesz ki. Beszédes adat, hogy négy évvel ezelőtti időszakhoz képest a világ narancstermelése átlagosan mintegy 27 százalékkal esett vissza, ezen belül
Az Index érdeklődésére Mészáros Dezső, a SIÓ-Eckes Kft. ügyvezető igazgatója értékelte a helyzetet, s fejtette ki álláspontját a várható piaci hatásokról.
Az amerikai kereslet a kiesett floridai mennyiséget Mexikóból és Brazíliából próbálja meg pótolni, ez azonban az európai értékesítésekre is erősen hatással lesz. Az előrejelzések szerint Európába ugyanis 20 százalékkal kevesebb narancs érkezik majd, és az is »aranyáron«. Ez azt jelenti, hogy amíg tavaly tonnánként 2000 amerikai dollár körüli árakat láthattunk a piacon, addig már most, a krízis első fázisában is 4200-4300 dollár/tonna árakkal találkozhatunk
– kezdte a szakember. Kifejtette, hogy a narancshisztéria Nyugat-Európában kézzelfoghatóvá vált, hiszen néhány vállalat a napokban már mennyiségi korlátozásokat vezetett be, továbbá a gyártók sorra jelentik be az áremeléseket. Mindez érezteti majd a hatását Magyarországon is, így 2024-ben várhatóan magasabb narancsléárakkal kell számolni.
Mészáros Dezső az Indexnek előrebocsátotta: a gyümölcslevek esetében narancstartalomtól függően 40 százalék körüli áremelésre lehet számítani jövőre. Sajnos ez várhatóan a narancslé fogyasztásában is meglátszik majd, és a fogyasztók alighanem kevesebb narancslevet vásárolnak, az alacsonyabb gyümölcstartalmú vegyes gyümölcslevek irányába vagy más helyettesítő ízek – mint például a multivitamin – felé váltanak.
A legnagyobb magyar gyümölcslégyártó vezetője leszögezte, hogy a minőségben nem szeretnének kompromisszumokat kötni, így ők is kénytelenek lesznek az áremelést a kínálatuk érintett termékeinél érvényesíteni.
A narancslékrízissel kapcsolatos fejlemények kontextusba helyezése érdekében a SIÓ-Eckes Kft. mellett az Index a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács véleményét is kikérte.
Az Európai Unióban négy igazán jelentős narancstermesztő ország található, pontosabban a FruitVeb értékelése szerint két nagy és két kicsi. A nagyok közül az első Spanyolország, amely az uniós termelés 55 százalékát adja (3,5 millió tonna körüli mennyiséggel, bár az idei évre csak 2,8 millió tonnás termést valószínűsítenek), a második Olaszország, körülbelül a spanyol termelés felével (1,8 millió tonna), ami az EU-s volumen mintegy ötöde. A két kicsi közül Görögországban 800-900 ezer tonnás termést szoktak betakarítani, míg Portugália 300–450 ezer tonna közötti mennyiséggel számolhat évente. (Persze terem narancs például Horvátországban, Máltán, Cipruson is, de nem számottevő kereskedelmi mennyiségben.)
Ezekben a déli országokban október vége körül kezdődik meg a szüret, és a szezon általában április elejéig tart. Tehát a 2023/24-es idény még nem kezdődött el, ami azt is jelenti, hogy az unió még importból fedezi a szükségletét
– állapították meg a szakmai szervezetnél. Bár a világ legjelentősebb narancstermelő országa Brazília, amely a 48 millió tonnás termés csaknem egyharmadát adja 17 millió tonna körüli mennyiséggel, az EU az európai holt szezonban a szükséglet döntő részét az évi 3,6 millió tonnát termelő Egyiptomból és az 1,6 millió tonna körül betakarító Dél-Afrikából szerzi be. Az egyiptomi import inkább az év korábbi időszakában jellemző, augusztustól októberig szinte kizárólag a dél-afrikai narancs behozatala jellemző.
Ez a két ország adja az EU narancsimportjának legalább 90 százalékát, az egyéb források között Marokkó, Argentína és Zimbabwe szerepel még, de elhanyagolható mennyiségekkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós piacok ellátottsága a tagállamok termelésén kívül ezen országoktól függ, tehát több olyan nagy globális termelő (Brazília, Kína, Mexikó, USA) is van, amely világszinten jelentős ugyan, de a mostani állás szerint érdemben nem befolyásolja az unió belső piaci helyzetét. Az utóbbi időben sokat szerepelt a hírekben, hogy
a floridai nagy narancsültetvényeket az Idalia hurrikán keményen leborotválta, illetve hogy az amerikai narancsligetekben egy igen súlyos károkat okozó vírusos betegség, a narancszöldülés is ritkítja a termést. Ez mind igaz, de a magyar boltokban kapható narancs árára várhatóan ez nem lesz nagy hatással.
Közvetve viszont érdekes áttételeken keresztül a magyar léalma-felvásárlásra kedvező lehet (a narancslé máris igen drága az Egyesült Államokban, ennek helyettesítő terméke az almalé, amit főleg Lengyelországból szereznek be, de a lengyeleknél is kisebb almaterméssel számolnak az idén).
A FruitVeb értékelése szerint Magyarország helyzete annyiból különleges, hogy az évi 30 ezer tonna körüli narancsimportunk kétharmada Görögországból származik, ahol egyébként jóval olcsóbban termelnek, mint a spanyol vagy az olasz versenytársak. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy míg Olaszországban az előző években októbertől decemberig a narancs átlagára 1,1-1,2 euró/kg körül alakult, Spanyolországban pedig 0,7 euró/kg körül, addig a görögöknél a 0,6 euró/kg szintet is ritkán érte el.
Ez magyarázza, hogy importunkban a 20 ezer tonnás görög behozatalon kívül fennmaradó körülbelül 10 ezer tonnás mennyiség legnagyobb része spanyol áru (nagyjából kétharmada), olasz narancs pedig csak évi 1-2 ezer tonna körüli volumenben jelenik meg a hazai boltok polcain.
Mindebből az következik a szakmaközi szervezet és terméktanács szerint, hogy
Magyarországon jelenleg a dél-afrikai import határozza meg az árakat, így körülbelül a 900-1100 forintos sávban kapható a déligyümölcs.
Görögországban Lakonia régióban már megkezdődött a valencia fajta betakarítása, de ez egy igen speciális körzet, itt messze megelőzi a szüret az ország többi részét. Az itteni termelők szeptember elején óriási keresletről és magas árakról számoltak be, de ez a termék különlegesen korai piacra kerülésének köszönhető (ha mostanában találunk a boltokban görög narancsot, akkor az valószínűleg innen származik, és azért drága, mert extra korai).
A Spanyolországból származó áru a FruitVeb szerint legkorábban október végén vagy novemberben érkezik, ez várhatóan drágább lesz a szokásosnál, az olasz narancs pedig ezeknél mindig többe kerül. A szervezetnél egyúttal arra is felhívták a gyümölcsszeretők figyelmét, hogy Magyarországon éppen most folyik az idén jó mennyiségben rendelkezésre álló alma betakarítása: hamarosan mindenhol kiváló minőségű hazai áruval találkozhatnak, ami még jó ideig árban is kedvezőbb választás lesz a déligyümölcsöknél.
Mintha más mozit nézne a Sió és a FruitVeb, gondolhatnánk elsőre, holott kézenfekvő a magyarázat arra, miért tér el nagyban az italgyártó és a szakmai szervezet álláspontja. Az európai narancsültetvények kizárólag a frissáru-piacra értékesítenek, amelyekről nagyrészt a magyar piacok is importálnak. Ezeket kevésbé érinti a válság, így a hazai boltok polcain várhatóan nem befolyásolja majd érdemben a gyümölcsárakat.
Viszont a gyümölcsléipar sűrítmény formában használja a narancsot, amely gyakorlatilag 100 százalékban az amerikai kontinensről érkezik Európába, és ezeket a drasztikus hatások negatívan érintik.
Ezért alakulhat ki az, hogy a narancslevek a boltokban kapható narancs árához képest nagyobb mértékben drágulnak majd.
(Borítókép: Narancsot szednek egy narancsültetvényen a floridai Winter Gardenben, az Egyesült Államokban. Fotó: Matt Stroshane / Bloomberg / Getty Images)