Az Európai Unióban tavaly a 20 és 64 év közöttiek átlagosan 37,5 órát dolgoztak egy héten. A tagállamok között jelentős eltérések tapasztalhatóak.
Az Eurostat adatai szerint a tagállamok közül a legtöbbet Görögországban (41,0 óra), Lengyelországban (40,4 óra), Romániában és Bulgáriában dolgoznak a munkavállalók egy hét alatt.
Magyarország az uniós rangsorban a hatodik, hetente átlagosan 39,6 órát dolgoznak a 20-64 év közötti foglalkoztatottak.
2022-ben Hollandiában volt a legrövidebb a munkahét (33,2 óra), a rangsorban Németország (35,3) és Dánia (35,4) következik. A NATO-hoz csatlakozni kívánó svédek pedig átlagosan 38,9 órát dolgoznak egy héten.
A négynapos munkahét javítja az alkalmazottak egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét is – állapította meg a 4 Day Week Global nonprofit szervezet kutatása. A kutatók arra is keresték a választ, hogyan tudnának többet kihozni a munkavállalókból a rövidebb hét alatt.
A kutatásban 41 cég alkalmazottainak egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét követték nyomon másfél éven keresztül. A dolgozók átlagos munkaideje 38 óráról 33 órára csökkent, ami már csak egy hajszállal marad el a négynapos munkahéttől, azaz a 32 órától.
A kutatás arra jutott, hogy az alkalmazottak egészségi állapotát, jólétét és termelékenységét is növelte a csökkentett munkaidő. A négynapos munkahét előnyei tartósak lehetnek, és idővel fokozódhatnak, nem tűnnek el.
A másik kérdés az volt, hogyan lehetne a rövidebb munkahét alatt növelni a dolgozók hatékonyságát. A cégek több módszert is kitaláltak a hatékonyság növelésére, és ebben nem csak a munkaintenzitás növelésére hagyatkoztak. Időt takarítottak meg a kevesebb megbeszéléssel, leegyszerűsítették a kommunikációt, és a munkát megzavaró tényezőket is igyekeztek kiszűrni.
Dale Whelean, a 4 Day Week vezérigazgatója szerint gyakran elhangzik az a vád, hogy a rövidebb munkahét előnyeit nem lehet fenntartani, mert az újdonság varázsa elmúlik. Azonban a kutatásuk eredményei mást mutatnak. Az előnyök nemcsak hogy nem tűntek el, de idővel egyre egyértelműbbé váltak.
A kutatáskor azt is megfigyelték, hogy a négynapos munkahét bevezetése után nőtt a vállalatok munkaerő-felvételi hajlandósága és -megtartási képessége is. A dolgozók munkával való elégedettsége csökkent, de mindkét mutató a korábbiaknál jobb értéken stabilizálódott.
A TESZT VÉGÉN EGYIK CÉG SEM JELEZTE, HOGY VISSZATÉRNE AZ ÖTNAPOS MUNKAHÉTHEZ.
Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a négynapos munkahét bevezetése nemcsak rövid távú előnyökkel jár, hanem hosszú távon is javíthatja az alkalmazottak életminőségét és a vállalatok hatékonyságát.