Index Vakbarát Hírportál

Váratlan fordulat a Magyarországnak járó uniós források ügyében

2023. október 1., vasárnap 11:15

Meglepő fordulat állt be a 2021–2027-es uniós ciklusban a Magyarországnak járó európai uniós támogatások ügyében: bár a hazánknak járó pénzek változatlanul blokkolva vannak a vitás kérdések miatt, az előlegfizetések mégis olyan dinamikus rajtot vettek, hogy azzal pillanatnyilag az EU-s rangsor élén állunk – értesült az Index.

Csodálkozva dörzsölhetjük a szemünket az Európai Bizottság naponta frissülő fejlesztéspolitikai adatbázisát látva: a 2021–2027-es uniós támogatási időszak kifizetési listájának ugyanis Magyarország áll az élén – vette észre lapunk a statisztikát böngészve.  

Pedig nem született még meg a régóta várt brüsszeli alku a magyar kormány és az uniós intézményrendszer között, így viszont hogyan lehetséges mégis ez?

Úgy, hogy az uniós fejlesztések Európai Bizottság általi társfinanszírozása utólag, visszamenőleg történik: nemcsak Magyarországon, hanem a többi 26 tagállamban is bevett szokás, hogy az adott ország a saját központi költségvetésének kockázatára és terhére ír ki, bírál el, majd fizet ki pályázatokat, pontosabban előlegezi meg a nyertes projektgazdák beruházásait.

Most akkor jön a pénz vagy sem?

Csakhogy egyelőre azok a tagállamok sem húztak el mellettünk, amelyeknek az uniós fejlesztési terveit nem gátolja brüsszeli blokkolás. Ennek az oka nem más, mint hogy a projektjeik többsége nem tart még olyan fázisban, hogy teljesítésalapú számlákat küldhessenek ki Brüsszelbe, bizottsági ellentételezésre. 

Az Európai Bizottság statisztikája szerint 21,73 milliárd euró áll Magyarország rendelkezésére a 2021–2027-es ciklusban, és ennek a 3 százaléka, 606,1 millió euró már megvan.

A támogatás euróban érkezik, de azt forintban használjuk fel, a fejlesztéspolitikában alkalmazott 375-ös árfolyamnál maradva ez több mint 227 milliárd forintnak felel meg. Az említett 21,73 milliárd euró egyébként a nemzeti önrésszel együtt 26,13 milliárd euróra rúg, átszámítva csaknem 9800 milliárd forint.

Ez megerősíti a korábbi magyar számításokat, amelyek szerint 2027 végéig mintegy 9-10 ezer milliárd forint jut az operatív programokra az árfolyamtól függően, amelyen felül több mint 4000 milliárd forintot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra.

Az erős kezdés még nem minden

A legfrissebb adatok szerint a 606,1 millió eurón belül 540,6 millió az előleg, 65,5 pedig az időszaki kifizetés. Erre azért lehetett mód, mert van egy magyar operatív program, amelyre nem vonatkozik a piros lámpa: a VOP Plusz az, amely zöldet kapott. Érdemes tudni, hogy a végrehajtási intézményrendszer működtetése tartozik ennek az op-nak az ernyője alá. A kohéziós források eredményes és hatékony felhasználását hivatott segíteni ez a program, biztosítva a naprakész tudással rendelkező szakembereket és az infrastrukturális feltételeket is.

Ugyanakkor ez az első hely, megelőzve

csupán egy pillanatfelvétel, mint ahogyan például futballban sem feltétlenül az a csapat nyeri a bajnokságot, amelyik az első néhány forduló után az élen áll.

Az erős magyar kezdésre árnyékot vethet, ha rohamtempóban elkezdik lehívni a forrásokat azok az európai országok, amelyek nem akasztottak tengelyt Brüsszellel.

Vagyis elsőkből akár utolsók is lehetünk, de sok múlik azon, mikorra sikerül elsimítani a nézetkülönbségeket az uniós intézményrendszerrel. A magyar érdekeket Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter mellett Bóka János képviseli, aki európai uniós ügyekért felelős miniszterként vált a kormány tagjává. 

Türelmesen várjuk a brüsszeli csata végét

Korábban Navracsics tárcája azt szorgalmazta, hogy 2023 végére, 2024 elejére írhassanak ki nagy összegű tömegpályázatokat a forráshiányos kkv-szektor beruházásaira, a legutóbb viszont már arról beszélt a miniszter, hogy jövő májusra, az EU-csatlakozás 20. évfordulójára rendeződhet minden kérdés. Az Indexnek nyilatkozó fejlesztéspolitikai szakértő ugyanakkor ennél is borúlátóbb volt: Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke elmondta: ha októberben nem születik meg a brüsszeli alku, előfordulhat, hogy csak a jövő júniusi EP-választások után tisztázódik a magyar vita, és lehet egyezség a hazánknak járó uniós forrásokról. 

(Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter (b) és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2023. szeptember 14-én. Fotó:  Rosta Tibor / MTI)

Rovatok