Index Vakbarát Hírportál

Közeleg a nyugdíjkatasztrófa, de már van rá terv, hogyan lehetne elkerülni

2023. október 3., kedd 12:35

A Pénztárszövetség szerint a munkáltatói (adó)kedvezmény részleges visszavezetése nélkül nem lehet megoldani az öngondoskodás terén fellépő gondokat, a GFM miniszteri biztosa az értékesítés reformját tartja hatásosabbnak. Lépni bizonyosan kell valamit, mert az állami nyugdíjrendszernek az elöregedő társadalomban egyre kevesebb aktív korú dolgozónak kellene egyre több idős ember nyugdíját kitermelnie.

Az elmúlt hónapokban folyamatosan napirenden van a nyugdíjrendszer kérdése, már csak azért is, mert a kormánynak uniós kötelezettségei is vannak a nyugdíjreform területén – emlékeztetett Kovács Zsolt, a gazdaságfejlesztési minisztérium nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosa.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (Öposz, Pénztárszövetség) konferenciáján felszólaló szakember szerint a problémafeltárás, a megoldások keresése felgyorsult. Ennek kapcsán fontos látni, hogy a Pénztárszövetség több alkalommal konstruktív javaslatokkal jelentkezett, a legutóbbi, a Makronóm Intézettel közösen készített javaslatcsomaguk most is ott van a GFM asztalán – dicsérte előadásában a Nagy Márton minisztert helyettesítő Kovács Zsolt az Öposz konstruktivitását.

Nem a nyugdíjra takarékoskodunk

A miniszteri biztos szerint fontos látni, hogy a magyar lakosság megtakarítási rátája a háztartási pénzügyi eszközök kimutatása alapján a régión belül átlagon felüli és az EU országok átlagánál is magasabb – a régióban csak a csehek vannak előttünk. Ami gond, hogy

a lakossági megtakarításokon belül a pénztárak és a biztosítók részaránya az elmúlt 10 évben 9 százalékról 6 százalékra esett.

Állampapírból bezsákoltak a háztartások

Az átlagos magyar befektetők extrém kockázatkerülők, az első fél év végén a lakosság értékpapírvagyonának csak 9 százalékát tette ki a tőzsdei részvények aránya, 51 százalék állampapírban volt és 36 százalékot tett ki a befektetési jegyek állománya – ezen belül is egyre komolyabb az állampapír állománya.

A kormány szándéka, hogy még komolyabb mértékben legyen hazai befektetésekből finanszírozott az államadósság, s ezen a téren nem állunk rosszul. A lakosság kezében lévő állampapír-állomány 10 év alatt a bruttó állomadósság 4 százalékáról 24 százalékra emelkedett, ezzel éllovasok vagyunk az EU-ban – hívta fel a figyelmet Kovács Zsolt.

Ma már az önkéntes pénztárak vagyonában 48 százalékos részesedéssel bírnak az állampapírok, de az általuk őrzött befektetési jegyek körében is jelentős lehet az állampapír-állomány, ami azt jelzi, hogy

a pénztári megtakarítások közel kétharmada a miniszteri biztos szerint állampapírban van.

Minden 2. magyar nyugdíjas lesz 2070-ben

Komoly kihívás a magyar társadalomban, hogy a demográfiai adatok alapján az idős népesség aránya – eltartottsági ráta – 2030 körül 30 százalék körül alakul, ám 2050-ben 45, 2070-ben pedig már a lakosság 50 százaléka lesz szépkorú, akinek megélhetését a nyugdíjrendszernek, illetve a saját megtakarításoknak kell biztosítani. A pénztári tagságban az átlagos nyugdíjvagyon ma 1,7 millió forintot tesz ki, ettől érdemi időskori biztonságot várni dőreség – hívta fel a figyelmet Kovács Zsolt.

A problémát a miniszteri biztos abban látja, hogy a 16–44 éves korosztály alig harmadát képviseli a nyugdíjpénztári szektornak. Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank Tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója szerint a gond az, hogy

a pályakezdő – 16–29 éves – pénztártagok részaránya nem éri el a 7 százalékot.

Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke szerint valóban tenni kell a fiatalabbak megnyeréséért, de azt is jelezte, hogy az új belépők életkora az elmúlt 2 évben 40 év körül alakult, márpedig a pénztári tagság átlagosan 48 éves szintjéhez képest ez azt jelenti, hogy fiatalodik a tagság.

Öregeknél koncentrálódó pénztárvagyon

A másik oldalról komoly gondot jelent az MNB igazgatója szerint az, hogy a nyugdíjpénztárak által kezelt vagyon 28 százaléka ma is a 60 évesnél idősebb pénztártagok kezében van. Ennek hatása köszönt vissza a Pénztárszövetség elnöke szerint abban, hogy az idén év elején tapasztalt komoly mértékű kiáramlás egyik oka az volt, hogy a már nyugdíjas pénztártagok, akik eddig a kedvező hozamok miatt kvázi tartós befektetési számlaként a pénztárakban tartották továbbra is a pénzüket, a kötvényalapok gyenge tavalyi teljesítménye miatt úgy döntöttek, hogy kiveszik ezeket a pénzeket. Ami az érintettek lépését kiváltotta, az az volt, hogy a pénztárak 15 éves reálhozama 2022 végére beesett: addig számottevő pozitív kumulált reálhozamot mutatott fel a szektor 2012 óta, tavaly ugyanakkor a kumulált hozam lényegében az inflációs szintet tudta hozni.

Kevesebb a bejövő pénz a kifizetéseknél

Az MNB ügyvezető igazgatója szerint látni kell, hogy 2022-ben és 2023-ban is emelkedtek a kifizetések, 

az idei első fél évben a 79,6 milliárd forintos kiáramlás 6,1 százalékkal meghaladta a tagi befizetések és a jóváírt adójóváírás 73,5 milliárdos összegét.

(Tavaly is csak adójóváírás adott ellensúlyt a kifizetéseknek, a tagdíjbevétel önmagában nem tudta volna fedezni a kifizetéseket.) Azt, hogy a magas infláció miatti kihívásoknak köszönhetően a befizetést teljesítők és nem fizetők aránya megborult, az Öposz elnöke is elismerte.

Szeniczey Gergő szerint az a gond, hogy a befizetést teljestők is fajlagosan egyre kevesebb új pénzt hoznak be a rendszerbe.

A 2016-os szintekhez képest a magyarországi átlagkereset 90 százalékkal növekedett, s az infláció is 50,7 százalékkal nőtt. Ehhez képest rendkívül komoly problémát jelent, hogy a nyugdíjpénztári befizetések értéke csak 32,8 százalékkal múlja felül a 2016-ban a pénztártagi számlákra befizetett összeget

– emlékeztetett az MNB ügyvezető igazgatója.

Ügynökök vagy a munkáltatók a megmentők?

A fő kihívás tehát a tagság növelése és a befizetések emelése lehet. Kovács Zsolt szerint egyszerűen tudomásul kell venni, hogy öngondoskodásra csak személyes rábeszéléssel lehet rávenni az embereket. A gond az, hogy új belépők nélkül folyamatosan apad a nyugdíjpénztárak taglétszáma. Persze az adókedvezmény is segítene, ám a szakember épp az elmúlt hónapok eseményeit hozta fel példaként, a júliusi adatok például azt mutatják, hogy a szocho bevezetése ellenére sem állt le a befektetési jegyek állományának bővülése, mert az emberek vonzó befektetésnek tartják azokat.

Az MNB ügyvezető igazgatója szerint a nyugdíjpénztári költségszint 2002 óta több mint harmadával, 1,12 százalékról 0,73 százalékra csökkent, ráadásul a nyugdíjpénztárak díjterhelése alacsonyabb, mint a befektetési alapok díjterhelése. A pénztárak 1 százalék alatti díjterhelésével lényegében csak a kötvényalapok tudnak versenyezni a befektetési alapoknál.

Kovács Zsolt szerint egyszerűen túl olcsó lett a pénztári termék, mert közvetítői költségre nem jut belőle. Ráadásul a költségek még így is rendre meghaladják a bevételeket. Ez ellen további konszolidációval lehet segíteni, ám hiába feleződött meg a pénztárak száma évtizedes távon, ez nem hozott érdemi eredményt. A miniszteri biztos szerint épp ezért mindenképp tömegesíteni kell a nyugdíjpénztári termékeket.

Nagy Csaba szerint ugyanakkor nem feltétlenül az ügynöki munka erősítése hozhat eredményt, az Öposz a Makronóm Intézettel nemzetközi kutatást folytatott, ami ismét alátámasztotta, hogy komolyabb munkáltatói szerepvállalás nélkül nincs mód a tömegesítésre.

A munkaerőpiaci helyzet változása, a közel teljes foglalkoztatottság és a jó szakemberek megtartásának igénye ezt részben képes megoldani: a legfrissebb adatok szerint a munkáltatói befizetések 20 százalékkal emelkedtek, s így a munkáltatói befizetések részaránya a 2019-es mélyponthoz képest – amikor a kedvezményes kulcsú cafeteriából kikerült a pénztári megtakarítás – 30 százalékról mára már 37 százalékra emelkedett.

Nagy Csaba szerint tisztában vannak azzal, hogy a költségvetés terhelhetősége most minimális, ám számításaik szerint a jelenlegi rendszerben az állam egyenlege (a munkáltatói befizetések utáni adó- és járulékbevétel, illetve az adókedvezmények összhatása) évi 7 milliárd forintos többletjövedelmet jelent. Ha ezt az összeget egy dedikált rendszerben visszaadnák a szektornak, akkor sokkal könnyebben menne a nyugdíjpénztári tagság tömegesítése. Ha a munkáltatók adó- és járulékmentesen tudnának havi 10 ezer forintot pénztári megtakarításba tenni azzal az elvárással, hogy a munkavállalóknak is hasonló összeget kellene öngondoskodásra költeniük, akkor évi 150 ezer új taggal lehetne számolni, akiknek a megtakarításai enyhítenék a nyugdíjrendszer előtt álló hatalmas kihívásokat. Ráadásul – tette hozzá Nagy Csaba – az állam egyenlege 2032-re az új rendszerben már pluszos lenne.

Sötét jövő

Valamit lépni kell, mert az MNB modellszámítása szerint a 2012-es 1,227 milliós pénztári taglétszám mostanra 1,078 millióra csökkent, 2032-re pedig 850 ezer alá eshet. Ez pedig azt jelenti majd, hogy még kevesebben lesznek, akik valamilyen intézményes formában készülnek a nyugdíjas évekre – miközben jól látható, hogy a csökkenő aktív népesség miatt a nyugdíjasok egyre kisebb összegre számíthatnak majd az állami nyugdíjrendszertől.

Rovatok