Negyedével csökkenti a vállalatok forgóeszközhitel-kamatterhét, míg a lakossági oldalon a lakáshiteleknél szinte minden ajánlatot jóval kedvezőbbé tesz a bankok Nagy Márton kérésére vállalt önkorlátozása.
Hatalmas vállalást tettek a bankok a kormányzat (és az ügyfelek) felé annak érdekében, hogy valóban beindulhasson a hitelezés. A Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel folytatott kétlépcsős egyeztetés végén a bankszektor a miniszter javaslatait elfogadva vállalta, hogy október 9-étől a vállalkozásoknak maximum 12 százalékos kamaton nyújt forgóeszközhitelt, míg lakossági oldalon a jelzáloghitelek esetében maximum 8,5 százalékos teljes hiteldíjmutató (THM) mellett biztosít hitelt a lakást vásárolni vagy építeni, felújítani akaró ügyfelek számára.
A lakossági oldalon a megoldandó feladat egyértelműen a lakáshitelezés felélesztése, hiszen az idei év első hét hónapjában a családok által felvett 307 milliárd forint 6 éves mélypontot jelent, 2022 hasonló időszakához képest harmadára zuhant vissza a folyósítás. Ehhez képest a fogyasztási hitelezés köszöni szépen, rendben van: az idén augusztusban az embereknek folyósított közel 51 milliárd forint 13 százalékos éves bővülést jelent.
Az Index számítása szerint a lakáshiteleknél most bevezetett 8,5 százalékos THM-plafon elég komolyat vág a banki ajánlatokból. A bankok által meghirdetett kondíciók szerint egy 20 milliós, 20 évre felvett lakáshitel esetében az augusztusi 371 800 forintos nettó átlagbérből az MNB hitelfék szabályait figyelembe véve 8 bank 27 hiteltermékéből választhat ma az ügyfél, ha 10 évre fix kamatozású kölcsönt keres. Ha a futamidő végéig szeretne azonos törlesztőrészletet fizetni, akkor már csak 5 bank 11 ajánlata között tud ma válogatni.
Az átlagbérrel felvehető lakáshitelek közül a fix kamatozású hitelek közül a legjobb kondíciókkal bíró, 10 évre fix törlesztést biztosító K&H-hitel is magasabb, 8,75 százalékos THM mellett érhető el, mint az a 8,5 százalék, amivel a megállapodás alapján jövő héttől találkozhatunk, míg a végig fix termékek között az UniCredit minimálbérre adott 9,12 százalékos THM-mel bíró ajánlata már több mint 5000 forinttal magasabb havi törlesztővel érhető el, mint amekkora – 171 000 forint körüli – havi teherrel számolhatnak majd az átlagbérrel rendelkező ügyfelek a jövő héttől.
Érdekesség, hogy az Erste és az OTP legjobb, végig fix ajánlata sem elég kedvező ma ahhoz, hogy egy minimálbérrel rendelkező ember 20 millió forintos végig fix hitelt kapjon az érintett banktól.
Egy viszonylag jó, havi nettó 600 ezer forintos fizetéssel sem lehet dőzsölni ma még a standard ajánlatok esetében: a végig fix hitelek esetében egyedül az UniCredit Bank ajánlata van a bankok által most vállalt 8,5 százalékos THM-szint alatt, míg a 10 éves kamatciklussal bíró hitelek esetében az UniCredit és a Gránit Bank legjobb konstrukcióját nem kell módosítani, hogy beférjenek az új szabályok adta keretekbe. Az érintett két bankon kívül a most meghúzott THM-határ közelében van a 10 évre fix törlesztőrészletet biztosító K&H, MBH Bank és a CIB legjobb ajánlata.
A mostani kamatsapka egy 20 milliós, 20 évre felvett végig fix hitel esetében közel 3 millió forinttal csökkenti az adósok teljes hitelterhét a jelenleg meghirdetett banki topajánlatok kamatához képest.
Ha tehát a standard ajánlatokat nézzük, akkor bizony nagyon komoly csökkenésről állapodtak meg a felek, ám a képet árnyalja, hogy a jegybank legfrissebb statisztikái szerint a ténylegesen megkötött hitelszerződések esetében már augusztusban is alacsonyabb volt az átlagos szerződéses THM, mint az októberi meghirdetett adatok. Két hónapja egy 10 évre fixált hitelt átlagosan 8,77 százalékos kamaton folyósítottak a bankok, míg most, október elején a példánkban szereplő hitel esetében a bankok legjobb ajánlatainak átlaga 9 százalék volt. A végig fix hitelek esetében a két hónapja – magasabb kamatkörnyezetben – megkötött szerződések 9,44 százalékos átlagkamata 4 bázisponttal volt alatta a mostani top banki ajánlatok átlagának. Mindez annak köszönhető, hogy a magas kamatszint számottevően megnyitotta a banki alkuk folyamatát: az ügyesen alkudozó ügyfél komoly egyedi kedvezményeket kaphat a meghirdetett kamatból.
Ez pedig borítékolhatóan így marad, hiszen a pénzintézetek kihelyezési kényszerben vannak: bár óvatosan terveztek erre az évre, de akkora vérontásra nem számítottak, mint ami ténylegesen bekövetkezett. Ha így lesz,
nagyon hamar a 6-7 százalékos sávba kerülhetnek a lakáshitel-THM-ek, amilyen szint mellett elindult 2016-17-ben a lakáspiaci boom Magyarországon,
ami – ne feledjük el – az építőipar számára is új beruházásokat jelentett.
A most megszületett vállalás érthető módon a vállalati oldalon jelentősebb, hiszen a gazdaság beindulásához elsősorban a cégek életének normalizálódása kell: a vállalkozásoknak kigazdálkodható kamaton kell hitelhez jutniuk, ellenkező esetben elvész az aktivitásuk, elfordulnak a beruházásoktól, likvid pénz hiányában visszafogják a termelésüket.
A statisztikák jól mutatják, hogy az egekbe szökő infláció és az azt kezelni hivatott jegybanki kamatemeléseknek köszönhetően a vállalkozások visszafogták hitelfelvételüket, s elmaradtak a komolyabb beruházások is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a teljes vállalati szektor hitelállományának bővülése 2023. II. negyedévének végén – az egyedi nagy ügyletek (pl. Vodafone-hitel) nélkül számítva – mindössze 6,4 százalékos volt, ami reálértéken komoly visszaesést jelent.
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a bővülés lényegében csak az exportpiacra lépő vállalkozásoknak tudható be, hiszen az ő számukra nyitott volt a fajlagosan olcsóbb devizahitel-felvétel: az I. fél évben folyósított devizahitelek állománya kétharmaddal haladta meg a 2022-es év hasonló adatát, a folyósításokon belül a forinthitelek aránya még a Vodafone-hitel figyelmen kívül hagyásával is a 2021 I. félévi 84 és a tavalyi 70,1 százalékról 62 százalékra esett. (Az említett nagyhitelt beszámolva pedig a forinthitelek csak 50,6%-os súllyal bírnak.)
Az új forinthitelek állománya egy év alatt 27 százalékkal csökkent, ráadásul a kölcsönök döntő része állami (kamat)támogatás mellett kihelyezett hitel volt.
Azt, hogy a forinthitelpiacot a támogatott hitelprogramok (elsősorban a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, míg a kicsiknél a Széchenyi Kártya Max+) határozza meg, azt mindennél jobban mutatta, hogy a vállalati hiteleken belül a támogatott konstrukciókban megszokott, fix kamatozású hitelek részaránya a 2020-as 30 százalékról az idei első fél év végére 69 százalékra emelkedett (de még 2022. I. fél évéhez képest is 10 százalékos volt a bővülés).
Abban a szakértők egyetértenek, hogy a vállalati beruházások elindításához a jövőben is szükség van állami (kamat)támogatott hitelekre, ugyanakkor a mindennapi működés finanszírozása terén mihamarabb normalizálni kell a viszonyokat és piaci alapra helyezni a hitelezést. Ezt szolgálja a mostani megállapodás.
Az Index körképe szerint a bankok elsősorban a támogatott konstrukciókat, elsősorban a Széchenyi Likviditási Hitel Max+ konstrukciót ajánlják forgóeszköz-finanszírozást kereső ügyfeleiknek, több pénzintézetnél nem is találunk a meghirdetett (a honlapon elérhető) termékek között piaci alapú forgóeszközkölcsönt. Ahol viszont van, ott szinte kivétel nélkül változó kamatozású hitelt vehetnek fel a cégek – csak az MBH Bank és a CIB hirdet fix kamatozású forgóeszközhitelt, utóbbinál ugyanakkor ez a konstrukció egyedi árazású.
A piaci forgóeszközhitelek zömének árazása az 1 hónapos pénzpiaci kamatláb, a Bubor szintjéhez kapcsolódik, a meghirdetett konstrukciók esetében a bankok által kért kamatfelár a Buboron felül 3,5–6 százalék között mozog. Miután a hét elején az 1 hónapos Bubor szintje október első munkanapján 12,92 százalékon állt, így a standard forgóeszközhitelek kamata 16,42–18,92 százalék között mozog még ezen a héten. Mindez azt jelenti, hogy
a mostani megállapodás alapján a jövő héttől maximum 12 százalékon hitelező bankok lényegében azt vállalták, hogy negyedével csökkentik vállalati partnereik hitelkamat-terhét.
Az is beszédes, hogy a megállapodás alapján a bankok a következő napokban a gazdaság beindítása érdekében a forrásköltség alatti kamaton nyújtanak hitelt – bár ez a kitétel a Bubor-szintek gyors leépülését látva akár néhány napon belül érvényét veszti: egyetlen hónap alatt az 1 havi Bubor mértéke 92 bázispontot csökkent.
A helyzet ráadásul nem kőbe vésett: a megállapodás szerint
a Bankszövetség és a GFM képviselői minden hónapban értékelik majd az aktuális pénzpiaci és hitelezési folyamatokat, és döntenek a kamatplafon további szintjéről.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hitelfelvevők érdekében tett lépést nem tekinti kartellnek, más kérdés, mi történik majd, ha valamikor a későbbiekben egy esetlegesen kedvezőtlenebbé váló piaci helyzetben a kamatplafonok emelésére lesz szükség.
Együttműködésükért a bankok is kértek és kaptak is valamit. A kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy amikor a jegybanki alapkamat egy számjegyűre csökken – jó eséllyel a jövő év első negyedévének vége környékén –, akkor kivezetésre kerül a vállalati kamatstop intézménye, és megindulhat a lakossági kamatstop felülvizsgálata is. Ez utóbbi esetben egy lépcsős kivezetés a legvalószínűbb, ahol a bekorlátozott kamatszinteket fokozatosan emelik majd a várakozások szerint hónapról hónapra csökkenő piaci kamatszint mértékére.
A kormány nevében Nagy Márton arra is kötelezettséget vállalt, hogy támogatják a Bankszövetség pénzügyi digitalizációs szabályozási csomagját. Azt, hogy annak mely elemei valósulnak meg, és milyen ütemezésben, arról a GFM és a Bankszövetség képviselői már következő találkozójukon tárgyalni kezdenek.
A Magyar Bankszövetség bízik abban, hogy a bankszektor jelentős költségvállalása a vállalatoknak az igen kedvező kamatozású forgóeszköz (pl. készletfeltöltési, alapanyag-beszerzési célú) hitelek révén segít majd az év végi hajrára való felkészülésben és a nagyobb forgalom elérésében. Az alacsony kamatozású lakáscélú hitelek pedig nemcsak az ingatlanpiaci forgalmat állítják helyre, hanem az építőiparnak is új lehetőségeket teremtenek.
(Borítókép: Németh Emília / Index)