„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bődületes mértékű vesztesége több okra vezethető vissza, ezen okok között fellelhető a túlfűtött gazdasági környezet és a magas infláció kezelése által okozta nehézségek” – mondta az Index megkeresésére Parragh László, aki emlékeztetett arra, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2019-ben már figyelmeztetett a megugró infláció veszélyeire, míg a jegybank érdemben csak 2021-ben ismerte fel a problémát.

Parragh László egyértelműen fogalmazott: a jegybank elsődleges célja az infláció kezelése, ugyanakkor „késve tették meg a lépéseiket, ha ezt időben teszik, akkor mára már alacsonyabb kamatkörnyezet és infláció lenne a piacon”. A kamara elnöke arra is rávilágított, hogy tavaly szeptember 27-én a jegybank a kamatdöntő ülését követően bejelentette: a jegybanki alapkamat mértékét 13 százalékra emelik, mondván, „ezzel lezártuk az eddigi 16 hónapos alapkamat-emelési ciklusunkat, egy jó nagy pontot tettünk, hogy mindenki láthassa, vége van”. Parragh László úgy véli, hogy ennek rossz üzenete volt a piac felé. 

Parragh László szerint gazdaságtörténeti megközelítésben, amikor a jegybankot átvette a mostani vezetés, olyan kedvező külső környezet volt a pénzügyi piacokon, hogy nagyon könnyen és jól tudott működni – ráadásul a korábbi vezetés eredményt termelve és nyereségesen adta át a jegybankot. Aztán 2018-2019 tájékán a világban elindult egy teljes átrendeződés.

A jegybank nem látta előre?

A nyersanyagárak emelkedése, a szomszédos országokhoz képest magasabb kamatkörnyezet, a háború és a zöld energia iránti igény felerősödése szükségszerűen drágább energiát eredményezett, de ugyanígy nagyon erőteljesen növekedett, illetve erőteljes veszteség keletkezett a forint volatilitásából. Ezt a piac érzékelte, ám a jegybank nem látta előre, vagy nem reagált rá, kivárt – vélekedett erről a kamara elnöke.

Parragh László kiemelte: még jövőre is komoly inflációval kell számolnunk, főleg az év első felében. „Ebben az a probléma, hogy a vállalatok kamatszintjében, hitelhez jutásában, a lakosság fogyasztásában és az árfolyamban ez megjelenik, ami egy hatalmas összeg. A számlát a jövőben mi fogjuk kifizetni rosszabb árfolyammal és magasabb kamatszinttel”, majd hozzátette:

Ilyen válsághelyzetben, illetve amikor ilyen hatalmas vesztesége keletkezik a Magyar Nemzeti Banknak, akkor minden olyan tevékenységet át kell gondolni, ami túlmutat az alapfeladatain. Gondolok itt például az alapítványi tevékenységre és az ingatlanvagyonra. Az államnak meg kell fontolnia, hogy egy törvénymódosítással a jegybank által tulajdonolt eszközök felügyeletét magához vonja. Ezek abból a nyereségből kerültek megvásárlásra, amit az elmúlt években realizált. Legalább ennyivel járuljon hozzá a veszteség mérsékléséhez

– nyilatkozta az Indexnek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ráadásul a jegybank veszteségeiért az állam vállalja a felelősséget a költségvetésen keresztül: „Lehet szépíteni a helyzetet, hogy azt mondjuk, öt évre elosztjuk a keletkezett veszteségeket, de az attól még veszteség marad, ráadásul azt nem tudjuk, hogy ez időszak alatt nem alakul-e ki egy újabb válsághelyzet, ami további nehézségeket okozhat”. Lapunak arra is kitért, hogy a jegybank számviteli előírásai megegyeznek a kereskedelmi bankokéval, pedig gazdálkodása és tevékenysége merőben eltér. Ezt figyelembe véve időszerű lenne felülvizsgálni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, az MNB veszteségét nem érti a közvélemény igazán. Szerinte a lényeg, hogy a saját tőkéjét egyszerűen elvesztette: „Amióta a forintot használjuk, ilyen soha nem történt a történelemben. Amiről most beszélünk, az több ezer milliárd forint, és azért nincs most csődhelyzetben, mert az állam ott áll mögötte” – fogalmazott az Indexnek, majd hozzátette: ezt a cechet szerinte végül a magyar emberek állják majd.

A jegybank vesztesége

Ahogy azt korábban már megírtuk, hiába ért el rekordnyereséget a gyenge forinton, soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet az MNB. A piaci folyamatok alapján az idén a 2000 milliárdot is közelítheti a jegybank mínusza, ami azt jelenti, hogy a költségvetésnek több éven keresztül a GDP 0,5 százalékát kell az MNB veszteségrendezésére fordítania. Az idei év első fél évében 999,3 milliárd forint volt a veszteség. Az év végéig azonban ennek megközelítőleg a kétszeresével számolnak.

A jegybank értékelése szerint a kibővült mérlegben a folytatódó kamatemelések hatására a bankrendszer többletlikviditásának lekötése a kamatráfordítások jelentős növekedésével járt.  Ezért a kamat- és kamatjellegű veszteség az év során gyorsuló ütemben emelkedett, amit a korábbi időszakokhoz képest magasabb árfolyamnyereség csak részben ellensúlyozott. A számok nyelvére lefordítva

– ennek 91 százaléka forintrelációban keletkezett. A jegybanki kamatemelések idején a bankok lekötött pénzeire az MNB 962,4 milliárd forintot költött a 2021-es 158 milliárd után. Korábban több évben is (2014, 2019, 2020) nyereséges volt – miközben a számok azt mutatták, hogy az MNB profitja jórészt a forint gyengülésének volt köszönhető: azon nyert nagyot, hogy a korábban sokkal kedvezőbb árfolyamon beszerzett devizát tudta forintra váltani.

Idén azonban hiába nőtt ismét a forint árfolyamának gyengülése miatt a devizaváltásból származó nyereség, a 797,7 milliárdos árfolyameredmény csak szépségtapasz tudott lenni a kamateredmény durva romlására. Ennél is nagyobb gond, hogy a tavalyi évre jellemző, kedvezőtlen folyamatok idén nagyon lassan javulnak, az MNB kamatkiadásai a csak májusban elindított és előre jelzett módon óvatos kamatcsökkentések miatt az idén egész biztosan drámai csúcsokat döntenek, miközben a devizapiaci trendek sokkal kevesebb mankót adnak majd.

Az MNB veszteségét a költségvetésnek 5 éven keresztül kell visszapótolnia egyenlő részletekben, amíg a saját tőke újra a jegyzett tőke fölé nem emelkedik. Jövőre a költségvetésnek évi 310-350 milliárd forintos tartós kiadása keletkezik majd a jegybank gazdálkodása miatt.

Aprólékosan cáfolt a jegybank

A jegybank szerdán reagált Parragh László elmúlt napokban tett kijelentéseire. A közleményüket 10 pontban lehet összefoglalni:

• A Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajnálattal veszi tudomásul, hogy Parragh László immáron sokadik éve támadja a jegybank politikáját, ráadásul ezt a kellő szakmai tudás hiányában és minden előzetes tájékozódás mellőzésével teszi.
• Leszögezik, hogy ezek a nyilatkozatok kizárólag arra voltak jók, hogy növeljék a piaci bizonytalanságot, és félretájékoztassák az embereket.
• Szerintük súlyos tájékozatlanságáról tett tanúbizonyságot a jegybanki saját tőkével kapcsolatban. Emlékeztetnek, hogy a jegybank nem azért nem mehet csődbe, mert mögötte ott áll a költségvetés, hanem azért, mert a jegybank a hazai fizetőeszköz kibocsátója, így értelemszerűen forintban korlátlanul fizetőképes.
• Úgy vélik, az is hatalmas félreértés, hogy a jegybanki veszteség döntő része külföldi befektetők zsebébe került, és ez a pénz elégett. Ezzel ellentétben ennek a veszteségnek a nagy részével szemben a hazai gazdasági szereplők nyeresége áll.
• A közleményben úgy fogalmaznak: 2019-ben nyilván ő sem látta, ahogy egyik jegybank vagy Nobel-díjas közgazdász sem, hogy majd a Covid-hatások, az orosz–ukrán háború, az energiaválság és az élelmiszerársokk fogja magasra repíteni globálisan az inflációt, de csak 2 év múlva.
• Kitérnek arra is, hogy Parragh László immár többedik alkalommal újra azzal a hamis kritikával illette a jegybankot, hogy nem ismerte fel kellő időben az infláció veszélyeit, mondván, késve lépett. Ezzel szemben szerintük az igazság az, hogy a Magyar Nemzeti Bank a pandémiát megelőző években, 2017 és 2020 között szinte egyedüliként tudta teljesíteni inflációs célját és elérni az árstabilitást.
• Szerintük a jegybank nemcsak a kommunikációval, hanem tettekkel is gyorsan reagált az infláció pandémiát követő emelkedésére, hiszen a Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust az Európai Unióban elsőként kezdte meg, a harmadik Covid-hullám lecsengésekor.
• „Sőt, elsőként mondta ki a világ jegybankjai közül, hogy nem csupán egyszeri, hanem tartós kockázatot jelent a magas infláció az egész világon” – írják.
• Úgy vélik, az is lényeges, hogy nemcsak legelsőként, hanem a leghatározottabban lépett fel az MNB: az EU legnagyobb mértékű kamatemelését hajtotta végre az infláció letörése érdekében a jegybank.
• Végezetül meglehetősen személyesre veszik a hangsúlyt: Parragh Lászlónak azonban nemcsak a gazdasági ismeretei, hanem a szövegértési képességei is gyengék. A jegybanktörvény világosan fogalmaz: az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, de a magyar nyelvben a szórendnek is van jelentősége – írják, majd hozzáteszik: ez a mondat nem azt jelenti, hogy elsődlegesen vagy kizárólagosan a jegybank feladata az árstabilitás elérése.

A közleményt a Magyar Nemzeti Bank úgy zárta, hogy immáron sokadik alkalommal kérik Parragh Lászlót: a felelősségi körén kívül eső szakmai kérdésekben tartózkodjon a véleménynyilvánítástól.

Ha már mindenképp hangot szeretne adni a jegybankot érintő kritikáinak, azt legalább a jövőben a tények ismeretében tegye meg, így elkerülhetők lennének az olyan abszurd kijelentések, amik a jegybanki mandátum és működés ismeretének teljes hiányára utalnak.

A jegybank teljes közleménye az alábbi linken érhető el.

(Borítókép: Parragh László és Matolcsy György 2016. március 10-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)