Index Vakbarát Hírportál

Kettészakadt a munkaerőpiac, ez már az állásába kerülhet

2023. október 5., csütörtök 13:46

Az IT-szektorba begyűrűző gazdasági válság kettészakítja a munkaerőpiacot, a Covid nyomán jelentkező pénzbőség és az egymilliós junior fejlesztői fizetések korszaka lejárt – mondta az Indexnek Földi Tamás, a Starschema big data cég alapítója, akivel az október 12-én rajtoló Országos IT Megmérettetés apropóján veséztük ki a szektor legégetőbb, aktuális problémáit. A szakember úgy látja, a gyorsan fejlődő generatív mesterséges intelligencia a kreatív szakmákban dolgozók feladatait veheti át elsősorban, nem pedig a fizikai munkásokét. A hazai oktatásnak pedig a mesterséges intelligencia térnyerésével ki kell szakadnia az évszámok, a memoriterek bűvöletéből.

Az elmúlt évek egyik legnagyobb hazai IT-piaci exitje fűződik Földi Tamás nevéhez, aki a 2006-ban, budapesti székhellyel létrehozott big data cég, a Starschema alapítója. Az adatelemzéssel és adatvizualizációval foglalkozó vállalat szolgáltatásait olyan kaliberű ügyfelek rendelték meg, mint

de a bankszektorra szűkítve a kört, kiemelhetjük

Ilyen pedigrével nem csoda, hogy a múlt év elején mintegy 13 milliárd forintnak megfelelő összegért felvásárolta a céget az indiai hátterű techóriás, a HCL Technologies.

Nincs kolbászból a kerítés

A Starschema árbevétele tavaly elérte a 7,7 milliárd forintot, a növekedés 55 százalék az előző évekhez képest. Kétségtelenül jól csengenek ezek a számok, holott a mostani gazdasági válság olyan mélyütés, amely az informatikai szektort is eltalálta.

Mi jobbára külföldi megrendelőkkel dolgozunk, emiatt kevesebb a rálátásunk a magyar piacra, persze azért látjuk a folyamatokat. Elérte a hazai IT-szektort is a válság, több ezer fős leépítések történtek

– kezdte az Indexnek Földi Tamás. Kifejtette, hogy a beruházások egy részét hitelből finanszírozták a nagyvállalatok, ezek megdrágultak, és emiatt sok új projekt el sem indult. Egyúttal rámutatott egy közismert tényre az informatikai világban: a Covid idején óriási pénzbőség állt elő. Mindenki újabb és újabb munkavállalókat vett fel, és próbált a digitalizáció felé menekülni. Egy-egy junior fejlesztő kezdő fizetése elérte az egymillió forintot, sokan háromhetente munkahelyet váltottak, olyan príma új lehetőségek adódtak. Úgy tűnt, a világ végéig tart az aranykorszak.

Jöttek a leépítések

Csakhogy a szakember szerint lassan beindult a konszolidációs folyamat, el kellett kezdeni a profitrátához igazítani az állományt, a fizetéseket, mindez leépítésekhez vezetett. A cégek a külső erőforrások helyett a belsőkre kezdtek építeni. Mindezt tetézte, hogy az idén beindultak az AI-alapú copilot rendszerek, amelyek rendkívül megnehezítik a junior munkavállalók belépését az IT-munkaerőpiacra. Eljutottunk oda, hogy az AI-megoldásokat a cégeknél már csapattagként kezelik, és több cég inkább a mesterséges intelligenciába fektet, mint hogy felvegyen két pályakezdő kollégát.

Ennek következtében kettészakadt a piac: a szenior kollégákat továbbra is keresik a cégek, ám a kevés vagy semmilyen tapasztalattal nem rendelkező kollégák dolga rettentően megnehezedett.

Sok cég azt a kérdést teszi fel, hogy minek neveljen ki egy fiatalt, ha az előbb vagy utóbb úgyis otthagyja? Azért, ha a big picture-t nézzük, egy IT-szakember munkáját nem veszélyezteti jobban a mesterséges intelligencia, mint egy ügyvédét. Ha az ember ügyesen beilleszti az AI jelentette előnyt a szakmájába, akkor növelni tudja saját munkaerőértékét, és meg tudja különböztetni magát a versenytársaktól.

Földi Tamás úgy véli, a mesterséges intelligenciának két hatása is van: a kockázatitőke-befektetők rendkívüli módon visszavágták a befektetni kívánt összegeket. Azok a cégek például, amelyek vígan elvoltak évekig profittermelés nélkül, most súlyos problémákkal küzdenek. Viszont a másik hatás részben pozitív: ha egy cég beírja a profiljába, hogy AI, rögtön bevonzza a tőkét. Az IT-szektorban ez az egyetlen terület, ahol most több milliárd dollár forog, hiszen alkalmas a hatékonyságnövelésre. Az IT-support és a call centerek AI-alapú automatizálása, a mesterséges intelligenciára épülő copilot-integráció szinten minden techcégnél zajlik.

Nehogy már 2024-ben egy termékmenedzsernek kézzel kelljen majd tiketteket véleményeznie! Az a cél, hogy ne kelljen kézzel csinálnia semmit. A nagy cégek 20–60 százalékos hatékonyságnövekedést várnak az AI-tól

– tette hozzá a Starschema alapítója. S hogy mennyire egységes az AI-ba vetett hit az iparágon belül? Akadnak olyan tapasztalt kollégák, akiknek vannak fenntartásai. Azt mondják, hogy mivel a generatív modellek az átlag alatti képességgel rendelkezőknek segítenek feljönni átlagos szintre, az átlag felettieknek nem jelentenek igazi előnyt.

Világcégek keresik Magyarország legsokoldalúbb informatikusait

Október 12-én rajtol a legnagyobb hazai IT-verseny, az Országos IT Megmérettetés, melyre már most rekordszámú, 2600 főt is meghaladó nevező gyűlt össze. A magas szintű szakmai tesztnek is beillő, hét héten át tartó online vetélkedő pazar főnyereménnyel, sőt, új karrierlehetőségekkel kecsegteti a résztvevőket. Az eseményre idén cégek csapatai is benevezhetnek. Pulay Gellért, az esemény főszervezője szerint „régen volt annyira fontos a tudásunk bővítése, látókörünk tágítása az IT-ban, mint most, a globális recesszió begyűrűzése idején.

Mást látnak a tengerentúlon

Mivel a cégnél szoros kapcsolatban állnak az amerikai irodájukkal, bőven van összehasonlítási alap arról, hogy mennyiben gyakorolt más hatásokat az AI a tengerentúlon, mint Magyarországon. „Mintha itthon sokszor arra futna csak ki a kérdés, hogy mi a helyzet a Chat GPT-vel. Miközben a nyugati cégeknél napi szinten felmerül, hogy a különböző nyelvi modellek hogyan, milyen irányban fejlődnek, fejleszthetőek, s ennek milyen hatása van a cég életére” – mondta Földi Tamás. Azzal folytatta a gondolatmenetet, hogy a generatív modell fantasztikusan érdekes, és nagy fejlődést ígér, de látható, hogy túlfújták a lufit. Számtalan munkafázist ki lehet váltani vele – például a kreatív szakmákban megjelenő feladatokét –, de messze nem mindent. Ami már biztosan látszik, hogy a fehérgallérosok munkájáért jött el az AI, nem a kékgallérosokéért.

Október 12-én rajtol az Országos IT Megmérettetés, amelyen lesz „Nagy nyelvi modellek használata” kategória is. Ez azért is érdekes, mert a marketingvilágban azt a trendet lehet hallani, hogy a ChatGPT és hasonló nagy nyelvi modellek térnyerésével a specialista helyett a generalista tudás kezd újra fontosabbá válni. Márpedig ha ez az IT-ra vetítve ugyancsak igaz, az oktatásnak is muszáj reagálnia.

Óriási kérdés, hogy mennyire szorul majd háttérbe az akadémiai, a tárgyi tudás. Afelé haladunk, hogy meglévő adatokat, információkat kell tudni megfelelően egybegyúrni és célzottan felhasználni, és az ehhez szükséges készségek értékelődhetnek fel. Ez hatalmas változás

– mutatott rá az IT-guru. Kiemelte, hogy a magyar oktatás továbbra is az évszámok, a memoriterek bűvöletében él, a tárgyi tudás beépítésére épít. Innen el kell jutni odáig, hogyan tudják a diákok ügyesen előállítani és felhasználni az információt. És persze nagy talány, hogy milyen szakmaterületek feladatait lesz majd képes valójában betölteni az AI, hiszen az oktatásnak is majd erre kell válaszokat adnia.

Iroda vagy home office?

Ami a felértékelődő készségeket illeti, Földi Tamás szerint az IT világában arra biztosan nagy szükség lesz a jövőben, hogy a szakemberek próbáljanak meg egyre nyitottabban fordulni az üzleti problémák felé. Ha ezt sikerül IT-tudással párosítani, az nyerő duó. Biztosan jóval nagyobb értékkel bír majd, mint ha valaki gyönyörűen össze tud rakni egy címlapot vagy bizonyos grafikai elemeket.

Eközben mintha visszatérőben lenne a lokálisan is közös munka fontossága, egyre több cég hívja vissza az irodába a hatékonyság jegyében a munkavállalókat. Mivel idén csapatverseny is lesz a már idézett Országos IT Megmérettetésen, adja magát a kérdés, élőben valóban jobban tudnak-e dolgozni a csapatok.

Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben senki sem tudta igazából megmondani, hogy mit jelent a hatékonyság, vagy hogy hogyan is lehet mérni. Függ a többi között a csapatösszetételtől. A személyes kommunikáció szükségességét az is befolyásolja, hogy a csapat egy kreatív feladaton, egy innováción dolgozik, vagy automatikus feladatvégzést igénylő projekten.

Volt náluk egy felmérés a megrendelőikkel szervezett meetingekről: az jött ki, hogy minél több megbeszélés volt, annál alacsonyabb lett a hatékonyság. Ennek ellenére a megrendelők imádják a meetingeket.

Sok cégnél a mikromenedzsment és kontrollmánia miatt rendelik újra be a kollégákat, akik egyébként otthon elmélyültebben tudnának dolgozni. Nem úgy az irodában, ahol óránként megveregetik a vállukat, hogy kész a kávé.

Az IT-ban az egyes csapatok el tudják intelligensen dönteni, hogy szükséges-e a személyes találkozás, felülről ezt nem érdemes bolygatni.

Van, amire nem áll készen az IT-szektor

Mindeközben a fogyasztók, befektetők körében is egyre jelentősebb az igény a fenntarthatóságra és az ezzel kapcsolatos átláthatóságra. Egyelőre úgy tűnik, az IT–szektor ezt ma még nem képes kezelni. „Hihetetlen energiaigényű az IT-szektor, ráadásul folyamatosan bővül. Az adatközpontok továbbra is ott vannak a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók között” – öntött tiszta vizet a pohárba a Starschema alapítója.

Nehezen lehet rálátni, hogy ki mennyire veszi komolyan az iparágban a fenntarthatóságot, hiszen amíg létezik az energiakvóta rendszere, vagyis megvásárolható a nagyobb kibocsátás felelőssége, addig mindenki olyan greenwashingot csinál, amilyet akar.

Itt is van azért egy elemi kérdés: azoknak a szoftvereknek, amelyeket mi, IT-sok készítünk, hány százalékára van valóban szüksége az emberiségnek? Persze az is igaz, hogy ha egyszer tényleg tömegesen megjelennek majd azok a technológiák, amelyek a fenntarthatóság felé visznek, az IT-cégek biztosan fognak tudni segíteni a digitális megvalósításban

– folytatta a szakember, aki az eddigi sikerekre visszatekintve végül a legfontosabb képességként az alázatot jelölte meg. „Az ember az élete során biztosan kap majd pár mélyütést, pofont, ezt meg kell tanulni alázattal kezelni, okulni belőle, és fejlődni. Én ebben hiszek.”

Tetézik a bajt a halasztott beruházások

Lényeges szempont az is, hogy a recessziós hatást, a munkaerőpiaci gondokat tetézi, hogy sok hazai beruházást, főleg állami projekteket el kellett halasztani pénzszűke miatt, és mintha a kivárás jelei mutatkoznának az informatikai cégeknél. Földi Tamás úgy véli, a magyar állam és az ahhoz közeli cégek sokáig bőséges pénzcsapnak számítottak, de a csapot elzárták, mindenki elkezdett lehajolni az aprópénzért is. Érvelését azzal folytatta, hogy az infláció továbbra is két számjegyű, és ha megnézzük a piackutatásokat, egyedül a szenior munkavállalók bére növekszik, vagyis folyamatosan elértéktelenedik az informatikai szektorban dolgozók többségének a fizetése.

(Borítókép: Földi Tamás. Fotó: Starschema)

Rovatok