Az idei év augusztusában az ipari termelés volumene 5,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 6,1 százalékkal csökkent. Az ipari kibocsátás júliusához képest 2,4 százalékkal mérséklődött – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az adatok alapján a termelés csökkenésében a feldolgozóipari alágak többségének szerepe volt. A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 4,6 százalékkal kisebb volt, mint a tavalyi év azonos időszakában.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás augusztusban az előző hónaphoz képest 2,4 százalékkal csökkent. Idén júliusban az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,5 százalékkal mérséklődött – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal első becsléséből, ugyanakkor júliusban az előző hónaphoz képest 2,8 százalékkal emelkedett. Az adatok alapján augusztusban ismét csökkent.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint pozitívum, hogy a legnagyobb súlyú alágazatok közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, valamint a járműgyártás teljesítménye is emelkedett. Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: „Az autógyártás már most sem létezik, a jövő pedig teljesen elképzelhetetlen elektromos autóipar és high-tech akkumulátorgyártás nélkül. A járműipari ágazat az akkumulátorágazattal együtt a hazai ipar 30 százalékát adhatja 2030-ra, ezért a kormány továbbra is ezt tekinti a hazai ipar húzóerejének, mindemellett új iparstratégia készül, hogy más területek is súlyponti ágazattá váljanak.”
Végezetül emlékeztettek arra, hogy a kormány célja szerint 2023 az infláció letörésének éve, 2024-ben pedig helyre kell állítani a növekedést. Ezt alapozzák meg az olyan célzott gazdaságfejlesztési programok, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram és a Széchenyi Kártya Program, amelyek idén a kamatstoppal együtt 1,5 százalékponttal növelik a GDP-t. A leszerződött hitelek értéke a Baross programban átlépte a 750, míg az SZKP esetében megközelíti a 900 milliárd forintot.
Az ipar teljesítménye augusztusban rendkívül gyengére sikeredett – fogalmazott elemzésében Virovácz Péter, az ING elemzője, aki azt is kiemelte, hogy a várakozásokat érdemben meghaladó visszaesést regisztrált havi alapon a KSH. Gyakorlatilag le is nullázódott a júliusban látott meglepő ipari növekedés. Továbbra is az látható, hogy a 2015. évben regisztrált szinthez képest 20 százalékkal nagyobb a termelés és ennél magasabbra a jelenlegi gazdasági környezetben képtelen felmenni a termelési szint.
A kockázatokat tekintve a külső kereslet – vagyis az exportra termelő ágazatok oldalán – már gyülekeznek a felhők, ugyanis az európai ipari teljesítmény sem képes magára találni, miközben a kínai gazdaság növekedése inkább befelé forduló, ami aligha segíti a világkereskedelem élénkülését. Ráadásul a Volkswagen csoportot érintő és egyben a magyarországi Audi gyár leállását is kikényszerítő technikai hiba okozta egynapos termeléskiesés miatt a szeptemberi adat is vélhetően gyengébb lehet.
Virovácz Péter arra is kitért, hogy a belső gazdasági folyamatokat figyelve pedig egyelőre nem látszódik olyan tényező, amely a belső piacra termelő ágazatok kibocsátásának hamarosan beinduló növekedését vetítenék előre rövid távon. Ami azonban az év vége felé pozitívabb kilátásokkal kecsegtet, hogy az iparvállalatok újraköthetik az energiaszerződéseiket egy már jóval kedvezőbb piaci áron. Mindez nagymértékben csökkentheti a költségeiket, aminek hatására talán elkezdhet élénkülni a termelés az elszálló költségek miatt a most visszafogottabban teljesítő szektorokban.
Az ING elemzője szerint ezt tovább segítheti, hogy az infláció fékeződésével és a vásárlóerő újbóli növekedésével itthon az év vége felé a belpiacra termelő ipari szektorok nemcsak a kínálati, de a keresleti oldalról is kaphatnak némi pozitív lökést és ez ellensúlyozhatja az ipari export kezdődő gyengülését. Végezetül a július–augusztusi ipari teljesítmény, még a legfrissebb korrekció ellenére is és a talán nem túl erős szeptember mellett is jobb teljesítményt hozhat összességében, mint a második negyedévben regisztrált. Vagyis a mezőgazdaság mellett az ipar is segíthette kihúzni a magyar gazdaságot a technikai recesszióból a harmadik negyedévben.