Üdvözlendők Lantos Csaba kijelentései, azonban az ördög a részletekben rejlik – nyilatkozta az Index megkeresésére Mokry Tamás. A Tiszta Energiák ügyvezető igazgatója szerint az energiaügyi miniszter hiába látja jól a magyar helyzetet, a kormány mégis összekeverte az energiapolitikát az általános szavazatvásárlással.
„Lantos Csaba hosszan beszélt Magyarország energiahelyzetéről, amelyet jól lát, ugyanakkor rossz következtetéseket von le. Makroszinten hiába helytálló a kép, a következtetései rosszak” – mondta az Index megkeresésre Mokry Tamás, a Tiszta Energiák ügyvezető igazgatója arról, hogy az energiaügyi miniszter csütörtökön számos energiapolitikai – köztük napelemes – részletről rántotta le a leplet.
A tárvezető kijelentéseit így lehet összegezni:
Mokry Tamás szerint hamis kép, hogy a fosszilis energiahordozók ilyen mértékben kellenek, másrészt az atomenergia ilyen mértékű preferálása sem világos. Utóbbi szerinte költséges, és ugyanúgy megmarad az importfüggőség – az alapanyagot külföldről lehet beszerezni, a hulladékot pedig Magyarországon kell majd tárolni.
„Ezzel szemben, ha a megújulókra támaszkodnánk, nagy méretű tárolókapacitással, akkor teljes mértékben stabilizálni lehetne az ország ellátását. Ha megnézzük, a tárolástechnika mennyit fejlődött az elmúlt öt évben, akkor kijelenthető, hogy újabb öt év múlva mind árban, mind technológiában el lehet érni azt a szintet, hogy ez jó választásnak bizonyuljon, ez a jövő” – mondta az Indexnek Mokry Tamás, aki kiemelte:
A REZSICSÖKKENTÉS A JELENLEGI FORMÁBAN ELHIBÁZOTT, MERT NEM ÖSZTÖNÖZ MEGTAKARÍTÁSRA, PEDIG VALÓBAN VÉGE AZ OLCSÓ ENERGIA KORÁNAK.
„Összekeverték a helyzetet: ezt az energiapolitikát általános szavazatvásárlásnak nevezhetjük a diverzifikálás helyett” – tette hozzá. Számos szakértővel karöltve úgy látja, pontosabban kellett volna célozni a támogatási rendszert és az energiahatékonyságot növelni: „A rezsicsökkentés egy fűnyíróelv, sokkal jobban jártunk volna, ha más struktúrában költik el ugyanezt a pénzt”.
A kormányzati kommunikáció szerint a rezsivédelmi kiadásokkal összefüggésben csak az idei év első nyolc hónapjában 1085,1 milliárd forintot fordítottak a távhőszolgáltatók a lakossági villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatás és készletezés kompenzációjára. Összehasonlításként: a kormány az idei évi költségvetésben a felsőoktatásra 609,5 milliárd forintot irányzott elő – a teljes évre.
„Jelenleg több mint 5200 megawattóra napenergia-kapacitás épült ki Magyarországon. Amikor ezek termelnek, akkor olyan sok naperőművünk van, hogy már tárolnunk kellene az energiát” – mondta csütörtökön Lantos Csaba, majd számos kérdést tisztázott a napelemes rendszerek körül:
„Üdvözlendők Lantos Csaba kijelentései, azonban az ördög a részletekben rejlik” – értékelte a tárcavezető szavait Mokry Tamás, aki szerint az irány megfelelő, ugyanakkor már az egész szektor várja a végleges és pontos szabályokat. Abban is nagyon bíznak, hogy a véglegesítés előtt szakmai egyeztetésekre is sor kerül.
Kilowattóránként nagyjából 5 forintért veszik majd az áramot a termelőktől, ugyanakkor ebben lehetnek eltérések. Mokry Tamás szerint feltehetően ezért vezették be tavaly a zónaidőket. Három zónát hoztak létre: az esti csúcsidő külön zóna, ahogy az éjszakai és a nappali is. „Ez rendben van, más országokban is hasonló rendszerek működnek. Nyilván akkor drágább az áram, amikor alacsonyabb a termelés, és magas a fogyasztás. Végre a piac felé közelítünk” – mondta.
Ugyanakkor szerinte a miniszter azon bejelentése, hogy a háztartási tárolói kapacitások kiépítését is segítik két korlátozással – maximum 4 kWp háztartási napelemek mellé legfeljebb egy 8 kilowattórás tárolóegységet lehet telepíteni –, egyértelműen kevés: „mert egy 4 kWp-s napelemes rendszer a nyári időszakban – tájolástól függően – simán termel 28 kilowattóra áramot. Ahol nincs optimalizálva a termeléshez a fogyasztás, ott körülbelül 30 százalék a saját termelésből történő fogyasztás. Ha a felét elhasználják a korábban említett 28-nak, akkor is 14 kilowattóra tárolókapacitásra van szükség” – vezette le. Így viszonyul egy átlagos termeléshez a támogatott 8 kilowattóra tárolókapacitás. Ráadásul az akkumulátorgyártók, akik a lakossági piacra lőnek, jellemzően 5 kilowattórás egységekben gondolkodnak. Így tehát
a napelemesek abban bíznak, hogy a támogatásokat azok is megkapják, akik nagyobb akkumulátorban gondolkodnak.
Lantos Csaba azt is közölte: a napelemes támogatási intenzitás maximum 65 százalékos lesz. Ezt feltehetően valamilyen pontrendszer alapján számítják majd ki. Ugyanakkor Mokry Tamás az Indexnek arra is kitért – ahogy naponta érkezik legalább egy olvasói és szakmai szervezetektől származó megkeresés –, hogy a korábban meghirdetett 100 százalékos pályázatok esetén nem történtek meg a kifizetések.
Összegezve: egyelőre úgy tűnik, hogy a Lantos Csaba vezette tárcának sikerült olyan megoldást találnia a lakossági napelemes rendszerekre, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Ám ehhez egy másfél éves tortúra és havi szinten legalább egy piaci pánik kellett. Illetve a részleteket továbbra is mindenki várja.
A kormány 75 milliárd forint támogatást nyújt napelemek telepítésére és a megtermelt energia tárolására, így útnak indul a Napenergia Plusz Program – jelentette be pénteken Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. A kormány olyan modern háztartási erőművek létesítéséről döntött, ami nemcsak a napelemek telepítését, hanem az energiatárolást is magában foglalja – mondta az államtitkár, aki szerint a kormány olyan pályázatot írt ki, amely támogatja a családok által megtermelt zöldenergia felhasználását és tárolását: „a 75 milliárd forintos keretösszegű pályázatban a családok vissza nem térítendő támogatást kapnak, ami a költségeik hatvanöt százalékát fedezi”.
(Borítókép: Ralph Orlowski / Getty Images)