Augusztusban a termékexport euróban számított értéke 1,5 százalékkal, míg az importé 19 százalékkal csökkent. Ezzel az egyenleg 708 millió eurót tett ki, amely kiugróan magas, 2,3 milliárd eurós egyenlegjavulás az egy évvel ezelőtti, rekordmagas deficithez képest – jelezte lapunknak Regős Gábor a KSH legfrissebb külkereskedelmi adataira reflektálva.
708 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, miközben az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 0,5 százalékkal nőtt, az importoldalon 0,9 százalékkal csökkent – derült ki a KSH legfrissebb külkereskedelmi adataiból.
A termék-külkereskedelmi egyenleg augusztusban még soha nem volt ennyire magas, azaz nemcsak az éves alapú növekedés jelent rekordot az augusztusi adatok között, de az egyenleg javulása sem volt még soha ekkora – és nem csak augusztusban
– jelezte lapunknak küldött elemzésében Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője, hozzátéve, hogy importoldalon a jelentős visszaeséshez hozzájárulhatott az alacsony belső kereslet miatti keresletcsökkenés, ám ennél nagyobb a szerepe az árak alakulásának: a bázisidőszakban szabadult el a gáz világpiaci ára és érte el a MWh-nkénti 340 eurós szintet, amely az importárak 42,5 százalékos emelkedését okozta.
2023. augusztusban az export euróban számított értéke 1,5 százalékkal, az importé 19 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 2,3 milliárd euróval javult. Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 0,5 százalékkal nőtt, az importoldalon 0,9 százalékkal csökkent.
Az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 1,5 százalékkal, az importé 19 százalékkal csökkent
– írja a KSH legfrissebb jelentésében. A kivitel értéke 11,3 milliárd eurót (4362 milliárd forintot), a behozatalé 10,6 milliárd eurót (4089 milliárd forintot) tett ki.
A termék-külkereskedelmi többlet 708 millió euró (273 milliárd forint) volt. A kivitel 77, a behozatal 70 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le.
A beruházások tekintetében a korábbi 3,7 százalékos csökkenés helyett már 6,6 százalékos visszaesést vár az MBH bank a továbbra is magas kamatok, az EU-megállapodás elhúzódása, valamint a költségvetési beruházások további zárlata miatt.
A beruházásokat elsősorban új működőtőke-beruházások hajtják, ennek kapcsán a feldolgozóipari fejlesztések teljesítenek jól.
Az építőipar júliusi növekedése egyszeri hatásnak látszik Suppan Gergely szerint, itt még nem értünk el a fordulóponthoz – ezt támasztja alá pl. az építési engedélyek számának visszafogott alakulása. A fordulathoz alacsonyabb kamatok kellenének.
A KÜLKERESKEDELEM – FŐLEG AZ ENERGIAÁRAK MIATT – A VÁRTNÁL JOBBAN TELJESÍT. A TÖBBLET MEGHALADHATJA A 6 MILLIÁRD FORINTOT.
A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 0,4 százalékára rúg majd, de az sem kizárt, hogy a korábbi 6 százalékos mínusz után pozitív lehet az egyenleg. Jövőre biztos eltűnik a folyó fizetési mérleghiány. Suppan Gergely, a bank vezető elemzője szerint a folyó fizetési mérleg alakulása szorosan összefügg a kamatokkal, épp ezért a jövő évi kedvező tendenciák alaposan megtámaszthatják a csökkenő kamatszinteket.
A növekedési fordulat alapja az ipari termelés bővülése lehet, amit alátámaszt az új exportkapacitások kiépülése, illetve az, hogy az olcsóbb energiaárak miatt az energiaintenzív iparágak is levegőt kaphatnak.