Index Vakbarát Hírportál

Már csökkentek is a hitelkamatok, a törlesztők azonban így is nagyon fájnak

2023. október 10., kedd 17:53

Október 9-től elstartolt az önkéntes kamatplafon, amelyhez minden nagyobb pénzintézet csatlakozott, vagy az ígéretek szerint csatlakozni fog. Ez azt jelenti, hogy ezek a bankok nem nyújthatnak 8,5 százaléknál magasabb THM-érték mellett lakáshitelt. Bár találkozhatunk érdemi kamatcsökkenéssel, a magyarok többségének fizetéséhez mérten így is széles réteg esik ki a hitelpiacról.

Október 3-án robbant be a köztudatba az önkéntes kamatplafon híre, ekkor jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, hogy önkéntes kamatplafon alkalmazására kéri a bankokat. Ez az intézkedés a bejelentés alapján két terméket érint:

A változás október 9-én lépett érvénybe. Az aktuális banki hirdetmények alapján a pénzintézetek nagy része csatlakozott az önkéntes kamatplafonhoz – derül ki a Bankmonitor elemzéséből. Ez pedig érdemi kamatcsökkenést eredményezett a lakáshiteleknél.

Számos pénzintézet a nála elérhető összes lakáshitel-konstrukcióra érvényesíti a kamatplafont. Emiatt az adott bankok felfüggesztették egyes kamatperiódusok forgalmazását. Ugyanakkor találni olyan bankot is, amelyik csak egyes speciális konstrukcióira alkalmazza az önkéntes kamatplafon szabályait, ezeknél a pénzintézeteknél továbbra is a korábbi magasabb kamat mellett lehet lakáscélú jelzáloghitelt igényelni.

A pénzügyi szakértői portál információi szerint a következő bankok csatlakoznak a kamatstop intézményéhez: CIB Bank, Erste Bank, Gránit Bank, K&H Bank, MagNet Bank, MBH Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank, UniCredit Bank.

A lépésre égető szükség volt, hiszen a lakáshitelpiac jelentős zsugorodáson ment keresztül. „Az év elejéhez képest már látható némi emelkedés: januárban 40,8 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok, augusztus hónapban pedig már 54,4 milliárd forintra nőtt az egy hónap alatt kihelyezett volumen. Ettől függetlenül ez az adat még mindig alacsonynak tekinthető: 2022 első 8 hónapjában 963,1 milliárd forint lakáshitelt folyósítottak a bankok, míg 2023 ugyanezen időszakában csupán 361,6 milliárd forintot helyeztek ki. Ez 62 százalékos visszaesést jelent” – mondta az Indexnek Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője.

Akár 3,4 millió forint is megspórolható

Nézzük egy konkrét példán keresztül az önkéntes kamatplafon jelentette változás hatásait: az adós 30 millió forint lakáshitelt venne fel 20 éves futamidőre, az igazolt nettó jövedelme pedig 1 millió forint. Október 9-től a legkedvezőbb ajánlat ebben az esetben a Gránit Banké, az induló kamatszint itt 7,14 százalék, az ehhez tartozó törlesztőrészlet pedig 235 117 forint. A második legjobb ajánlat 7,25 százalékos kamattal az OTP Banké, míg a harmadik helyre az MBH Bank futott be a maga 7,39 százalékos kamatával. A törlesztőrészlet a két konstrukciónál 237 113 forint, illetve 239 664 forint.

Milyen kamaton kaphatunk 30 millió forint lakáshitelt 20 éves futamidőre 1 millió forint jövedelem mellett?

Bank (végig fix kamat) Október 9-e előtti kondíciók Kondíciók október 9-e után
Kamat (százalék) Törlesztő (forint) Kamat (százalék) Törlesztő (forint)
CIB BANK 8,39 258 262 7,79 247 025
Erste Bank 9,04 270 690 7,59 243 332
Gránit Bank 7,69 245 175 7,14 235 117
K&H Bank 9,25 274 760 8,00 250 932
Magnet Bank 8,45 259 398 7,60 243 516
MBH Bank 7,69 245 175 7,39 239 664
OTP Bank 8,69 263 966 7,25 237 113
Raiffeisen Bank 8,29 256 373 7,98 250 559
UniCredit Bank 7,65 244 437 7,65 241 678

Forrás: Bankmonitor

Az önkéntes kamatplafont követően a vizsgált bankok ajánlatainak átlagkamata 7,59 százalék, az átlagos törlesztőrészlet pedig 243 407 forint. A múlt heti ajánlatok kamatainak átlaga ezzel szemben még 8,35 százalék volt, amihez 257 582 forintos törlesztőrészlet tartozott.

A kamatplafon tehát az adott esetben havi 14 ezer forint megtakarítást eredményez, ami 5,6 százalékos csökkenés a havi költséget illetően. Ez 20 év alatt összességében 3,4 millió forint megtakarítás.

Fontos, hogy az egyes bankoknál nem ugyanazokat a feltételeket kell teljesíteni a legkedvezőbb kamat elnyeréséhez: van, ahol alacsonyabb jóváírás vagy kisebb hitelösszeg is elég a legjobb kamat elnyeréséhez. Ezenfelül bizonyos esetekben egyedi kedvezményekkel is tovább csökkenthetők a kamatok. Egyes bankok például jutalmazzák azt, ha alacsony energiaigényű, úgynevezett zöldlakást épít, vásárol valaki.

Tízszázalékos csökkenés az átlag számára

A magas jövedelmű prémiumügyfelekért eddig is nagy volt a verseny, ami természetesen a kamatokra is kihatott. Éppen ezért az önkéntes kamatplafon hatása még nagyobb az átlagos jövedelműek esetében. Nézzük, mi a helyzet egy 10 millió forint összegű, 20 éves futamidejű lakáshitelnél, 350 ezer forint igazolt nettó havi jövedelem mellett.

A legkedvezőbb itt is a Gránit Bank ajánlata: a kamat 7,14 százalék, a törlesztőrészlet pedig 78 372 forint. A második hely az OTP Banké 7,75 százalékos kamattal és 82 095 forintos törlesztővel. A dobogóra még a MagNet Bank fért fel, ott 7,85 százalék a kamat, és 82 713 forint a törlesztőrészlet.

Milyen kamaton kaphatunk 10 millió forint lakáshitelt 20 éves futamidőre 350 ezer forint jövedelem mellett?

Bank (végig fix kamat) Október 9-e előtti kondíciók Kondíciók október 9-e után
Kamat (százalék) Törlesztő (forint) Kamat (százalék) Törlesztő (forint)
CIB BANK 8,69 87 989 7,89 82 961
Erste Bank 10,02 96 635 7,86 82 775
Gránit Bank 8,57 87 226 7,14 78 372
K&H Bank 9,58 95 510 8,00 83 844
Magnet Bank 8,75 88 371 7,85 82 713
MBH Bank 9,24 91 522 7,89 82 961
OTP Bank 10,19 97 764 7,75 82 095
Raiffeisen Bank 8,79 88 626 8,18 84 768
UniCredit Bank 8,60 87 416 7,81 82 465

Forrás: Bankmonitor

Hétfőtől a banki ajánlatok átlagkamata itt 7,82 százalék, az ehhez kapcsolódó törlesztőrészlet pedig 82 561 forint. Ezzel szemben múlt héten még 9,19 százalékos kamattal lehetett egy ilyen hitelt igényelni, a törlesztőrészlet pedig 91 229 forint volt.

Vagyis havi 8668 forintot spórolhat az, aki október 9-ét követően venné fel ezt a hitelt – ami a törlesztőrészlet 9,5 százaléka –, két évtized alatt a teljes megtakarítás pedig 2 millió forintra hízna.

Átlagbérrel is nyílik a lehetőségek kapuja

Az Index korábban írt arról, hogy számításaink szerint a lakáshiteleknél most bevezetett 8,5 százalékos THM-plafon elég komolyat vág a banki ajánlatokból. A bankok által meghirdetett kondíciók szerint egy 20 milliós, 20 évre felvett lakáshitel esetében az augusztusi 371 800 forintos nettó átlagbérből az MNB hitelfékszabályait figyelembe véve 8 bank 27 hiteltermékéből választhat ma az ügyfél, ha 10 évre fix kamatozású kölcsönt keres. Ha a futamidő végéig szeretne azonos törlesztőrészletet fizetni, akkor már csak 5 bank 11 ajánlata között tud ma válogatni.

Az átlagbérrel felvehető lakáshitelek közül a fix kamatozású hitelek közül a legjobb kondíciókkal bíró, 10 évre fix törlesztést biztosító K&H-hitel is magasabb, 8,75 százalékos THM mellett érhető el, mint az a 8,5 százalék, amivel a megállapodás alapján jövő héttől találkozhatunk, míg a végig fix termékek között az UniCredit minimálbérre adott, 9,12 százalékos THM-mel bíró ajánlata már több mint 5000 forinttal magasabb havi törlesztővel érhető el, mint amekkora – 171 000 forint körüli – havi teherrel számolhatnak majd az átlagbérrel rendelkező ügyfelek a jövő héttől.

Az átlagnak továbbra is nehéz lesz

Azonban akár a 30 milliós, akár a 10 millió forintos példát nézzük, sokan esnek ki a lakáshitelpiacról. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, júliusra vonatkozó adatai szerint a nettó mediánbér 311 400 forint volt. (A medián mutató a bérek középső értékét jelenti, vagyis a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele többet keres. Ebből kifolyólag a mediánjövedelem pontosabb képet rajzol ki az átlagos magyar munkabérekről.) A 30 millió forint hitelösszeghez szükséges 1 millió forintos nettó fizetés kevesek kiváltsága, míg a jelenlegi ingatlanárak mellett csekélynek bizonyult a 10 millió forintos hitelösszeg – hacsak az igénylő nem rendelkezik jelentős önerővel, amihez elegendő alacsonyabb összegű hitel felvétele.

Az átlagosan igényelt hitelösszeg idén augusztusban 11,81 millió forint volt, ami növekedést jelent a februári 9,21 millió forintos átlagtól.

Az önkéntes kamatplafon bevezetése előtti időszakban a nettó mediánbér kevésnek bizonyult ahhoz, hogy valaki 20 millió forint összegű hitelt tudjon igényelni, a JTM-korlát miatt. (JTM = jövedelemarányos törlesztési mutató. Azt szabályozza, hogy milyen arányban terhelhető hitellel a havi rendszeres jövedelem, és mennyi lehet ehhez képest a maximális törlesztőrészlet.)

Jelenleg a mediánbérrel a legkedvezőbb, 7,14 százalékos kamat mellett 19,8 millió forint lakáshitel igényelhető. Október 9-e előtt a mediánbérrel 8,6 százalékos kamat mellett volt elérhető lakáshitel. Ezzel a kamattal 17,8 millió forint 20 éves futamidejű kölcsön törlesztésére volt elég a mediánbér (azt feltételezve, hogy a jövedelem fele költhető a kölcsön törlesztésére)

– mutatott rá Argyelán József.

Az is tény, hogy a 8,5 százalékos kamat alatti hitelek messze vannak a korábbi kamatszintektől, de a szakértők által „lakossági ingerküszöböt áttörőként” aposztrofált 6 százalékos szinttől is elmarad. Ebből adódóan feltettük a kérdést, hogy az önkéntes kamatplafon által közelíthet-e a hitelpiac az ideális pályához. „Ez alapján ténylegesen megnövekedhet a kereslet a lakáskölcsönök iránt. Az viszont kétségtelen tény, hogy a 2-3 évvel ezelőtti, 4 százalék körüli kamatszinttől még messze vagyunk, az akkor tapasztalt hitelvolumenek visszatérésére nem számíthatunk” – tette hozzá Argyelán József.

Kevesebb ügyféllel állhatnak szóba a bankok

Kérdésünkre a kamatplafon egy potenciális negatív hatására is felhívta a figyelmet a szakértő.

„Eddig jellemzően a minimálbér volt az a beugró szint, ami felett a bankok már tárgyaltak a potenciális hitelfelvevővel. Természetesen ez a jövedelem nem elégséges nagyobb kölcsönösszeg felvételére, hiszen a tényleges törlesztőrészletet ki kell gazdálkodni az adósoknak. A kamatplafonnak itt tehát lehet potenciálisan negatív hatása is: a bankok elutasíthatják azon adósok hitelkérelmét, akiket kockázatosabbnak ítélnek. Eddig őket magasabb kamat mellett meghitelezhették – így beépítve a kamatba a kockázati felárat –, de a kamatplafon bevezetésével ez a kör könnyen szembesülhet a hitelkérelme elutasításával” – jelezte Argyelán József, aki azonban hangsúlyozta, hogy még sem tényleges információ, sem tapasztalat nincs arról, hogy a kamatplafon bevezetése hogyan alakítja át a bankok bírálati gyakorlatát.

A meglévő hiteleseknek is érdemes szétnézniük

Szintén megkérdeztük, hogy a már hitellel rendelkezőknek célszerű-e kiváltani meglévő szerződésüket egy kedvezőbb konstrukcióra. Az elemző szerint ez attól függ, hogy ki mikor és milyen kamat mellett vette fel a hitelét.

Mindenképpen érdemes szétnézni a piacon, körüljárni a hitelkiváltás lehetőségeit. Ez nem kerül semmibe, az ajánlatok begyűjtése, a kalkuláció legfeljebb a szabadidőnkből visz el. De nem szabad megfeledkezni a hitelkiváltáshoz kapcsolódó költségekről sem: a régi hitel előtörlesztési díja, valamint az új hitel igénylésének induló költségei elvihetik a kamatcsökkenésből eredő előnyöket. Ezek a költségek egy 10 millió forint fennálló tartozású hitel kiváltásánál akár 150-200 ezer forintra is rúghatnának. Ezt alaposan körül kell járni.

Az elemző további, hitelfelvétel során fontos szempontokra is felhívja a figyelmet. Úgymint például a kölcsönök induló díja, valamint a teljes költséget mutató THM értéke.

Mi kell a kamatok további csökkenéséhez?

Az önkéntes kamatplafonnal megtörtént az első, érdemi lépés a lakáshitelkamatok csökkenése felé, ám kérdés, hogy ezt követik-e újabb lépések, vagyis várható-e a kamatok további konszolidációja.

„Az infláció csökkenése és az irányadó kamat mérséklődése mindenképpen egy jó jel lehet. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy valójában a 10 éves futamidejű hozamok – állampapír, BIRS – vannak hatással a lakáshitelek kamatára. A magyarok jellemzően legalább 10 évig fix kamatozású kölcsönöket igényelnek, ezen hitelek banki forrásköltségét pedig jól jellemzi a kérdéses hozammutatók alakulása. Ezen hozamoknál azonban jelenleg emelkedést mutatnak a nemzetközi trendek, ez pedig alsó korlátot szab a hasonló futamidejű hazai pénzpiaci hozamoknak is. Márpedig ezen hozamcsökkenés szükséges a lakáshitelkamatok további érdemi csökkenéséhez. Vagyis a nemzetközi hozamkörnyezet romlása most nem kedvez a hazai hitelkamatok további jelentős mérséklődésének” – vezette le Argyelán József.

(Borítókép: kazuma seki / Getty Images Hungary)

Rovatok