A városi forgalom és a rossz levegő kérdése napjaink egyik legégetőbb problémája. A Google azonban nem áll tétlenül, és a Green Light Projekt keretében egy olyan kezdeményezést indított, amely a mesterséges intelligencia erejét használva csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást a városi kereszteződésekben. Yossi Matiasszal, a Google Engineering & Research alelnökével beszélgettünk a projektről.
„Napjainkban az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátásért a járművek felelnek, azonban a városi kereszteződésekben 29-szer nagyobb a környezetszennyezés, mint a nyílt utakon” – állapította meg lapunknak Yossi Matias, hozzátéve, hogy ennek csökkentése kiemelkedő segítséget jelent az emberek és a bolygó számára egyaránt. A Google Engineering & Research alelnöke felfedte, hogy a környezetszennyezés elleni harc jegyében elindították a Green Light Projektet.
A mesterséges intelligencia és a Google Maps segítségével feltérképezi a városokra jellemző vezetési trendeket, modellezi az egyes forgalmi mintákat, melyek alapján ajánlásokat tesz a meglévő közlekedési lámpák beállításainak optimalizálására
– magyarázta el lapunknak a keresőmotoros cég szakembere. Az így kialakított terveket az érintett városokban könnyedén és költséghatékony módon átültethetik a gyakorlatba, és fejleszthetik az infrastruktúrát. Azáltal, hogy nemcsak egy-egy kereszteződést optimalizálnak, hanem összehangolják a szomszédos kereszteződéseket és útvonalakat is, olyan zöld hullámokat hozhatnak létre, melyek javítják a forgalom áramlását a városokban, és csökkenthetik az úgynevezett „stop-and-go” által, magyarul „araszolásból” származó kibocsátást.
A technológia nemcsak a probléma felismerésében segíthet, hanem annak megoldásában és gyakorlati alkalmazásában is. Nem elégszünk meg pusztán elméleti megoldásokkal
– mondta az Indexnek Yossi Matias, megjegyezve, hogy a projekt ötlete egyébként egy, a mérnök és felesége közötti beszélgetés során született meg. „Amikor a potenciális hatást elemeztük, rájöttünk, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelentős része a városi közlekedésből származik, különösen a kereszteződésekben.”
A Green Light Projekt már négy kontinens 12 városában érhető el – többek között Rio de Janeiróban, Budapesten, Manchesterben, Seattle-ben, Bengaluruban és Balin. A Google tervei mentén pedig 2024-ben további városokban is bevezetik a szolgáltatást. Az aktívan futó projektek első eredményei szerint a mesterséges intelligenciára épülő forgalomoptimalizálással már most sikerült 30 százalékkal csökkenteni a stop-and-go forgalmat, nagyjából 30 millió autót érintve.
A projekt már most is jelentős eredményeket mutat. „Már több városban is bevezettük a technológiát. Az egyik első ilyen város Izraelben volt, ahol a mérnökeink közvetlenül a települések mérnökeivel dolgoztak együtt – mondta Matias. – A bevezetett technológia akár 10 százalékkal csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást a kereszteződésekben.”
Budapesten már három kereszteződésben alkalmazzák a technológiát, és a kezdeti eredmények biztatóak.
„A bevezetés egyszerű, nincs szükség szenzorokra vagy bonyolult eszközökre. A városi mérnököknek csak egyszer kell módosítaniuk a lámpák időzítését” – világított rá a szakember. Kérdésünkre elárulta, hogy melyik az a három budapesti kereszteződés:
A projekt jövőbeli potenciáljával kapcsolatban Matias optimista. „A jelenlegi 10 százalékos csökkenés csak a kezdet. Ahogy fejlesztjük a modelleinket, remélhetőleg még jobb eredményeket érünk el” – vetítette előre.
A szakembert meglepte, hogy a technológia bevezetése csökkentette a piros lámpán áthajtó sofőrök számát is.
„Lehet, hogy a sofőrök frusztráltak az araszolás miatt, és ezért hajtanak át a piros lámpán” – véli a szakember, aki szerint éppen ezért az utakon tapasztalható dühöt is csökkentheti a Google kezdeményezése.
A városi forgalom és a dugók csökkentése nemcsak a környezetvédelem, hanem a közlekedésbiztonság szempontjából is fontos. „Nem feltétlenül a városi forgalom optimalizálására törekszünk, hanem arra, hogy a klímaváltozás elleni küzdelmet segítsük a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével” – fogalmazott.
Matias egyszerűen fogalmazva elmagyarázta a rendszer működését: „Először is meg kell értenünk a kereszteződés forgalmát. Ehhez olyan modelleket használunk, amelyek képesek azonosítani a legjobb időpontokat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. A mesterséges intelligencia segítségével elemzik ezeket az adatokat, és keresnek olyan megoldásokat, amelyek valóban hatékonyak.” A projekt megvalósítása során számos kihívással kellett szembenézniük. „A változók sokszínűsége volt a legnagyobb kihívás” – mondta a szakember.
Kérdésünkre, hogy miként fog a projektből pénzügyi hasznot szerezni a Google, Matias azt válaszolta, hogy
Ez a projekt nem a profitról szól. A Google mindig is elkötelezett volt a fenntarthatóság és a környezetvédelem iránt.
A szakember elmondta, hogy már évekkel ezelőtt az elsők között voltak, akik elkötelezték magukat a karbonsemlegesség mellett, és 2030-ra megcélozták a nettó nulla kibocsátást. Arra a kérdésünkre, hogy a Google technológiája előbb-utóbb teljes mértékben megszüntetheti-e az araszolást az utakon, a szakember azt válaszolta, hogy már a megközelítés sem helyénvaló.
Matias szerint ugyanis az lenne a legjobb, ha nem is autóznánk, hanem kerékpárra pattannánk, vagy a tömegközlekedést választanánk.
Az interjú végén a Google szakembere optimista hangnemben zárta a beszélgetést: „Remélem, hogy a Green Light nemcsak hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez, hanem remélhetőleg ösztönzi és inspirálja az új ötleteket is a klímaválság kezelésére.”
A Google Green Light Projektje ígéretes lépés a fenntarthatóbb jövő felé. A technológia és az innováció ötvözésével a vállalat nem csupán a környezetet védi, de a városi élet minőségét is javítja. A projekt sikeressége azt mutatja, hogy a technológia valóban képes pozitív változásokat hozni a világban.
(Borítókép: Csúcsforgalom a Jane Haining rakparton 2023. március 10-én. Fotó: Róka László / MTI)