A lakáshitelekhez képest visszafogottabb a banki kamatplafon-vállalás teljesítése a vállalati forgóeszközhiteleknél, ám az OTP már elindult, az Erste pedig nagyon belekezdett – így itt is érdekes napok jönnek.
A lakossági oldalon a lakáshiteltermékek esetében egymás alá licitálva jelentik be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kérésére a kormányzat felé vállalt 8,5 százalékos maximális THM (teljes hiteldíj-mutató) mellett érvényes új jelzáloghitel-kamataikat a bankok. A versenyben már most van hitelintézet – a Gránit Bank –, ahol a vállalt plafonnál 99 bázisponttal alacsonyabb, 7,51 százalékos THM-ajánlat is fut.
Ugyanakkor a megállapodás másik oldalán,
a vállalati forgóeszköz-finanszírozáson belül október 10-én, kedd reggelig csak az OTP és az Erste Bank módosította standard, azaz a bank honlapján elérhető kondícióit úgy, hogy azok megfeleljenek a vállalásban foglaltaknak, azaz a kamatszint maximum 12 százalékos legyen.
A lépés annak fényében nem meglepő, hogy a vállalati hitelek zöme még ma is változó kamatozású, ahol a kamat bázisát a pénzpiaci kamatszint – jellemzően az 1 hónapos Bubor – adja. A fentiek fényében igencsak nehéz lehet az eddigi termékeket fix árazású termékre cserélni – aligha meglepő módon az elmúlt hetekben a nyilvánosan elérhető hiteltermékek között csak a CIB és az OTP kínált fix kamatozású hitelt. Igaz, ez utóbbi banknál a fix a kölcsön egyedi árazású, azaz a kamatot minden esetben egyedileg állapítják meg.
A banki ajánlatok összehasonlítását a vállalati hitelezésben egyébiránt is nehezíti, hogy a pénzintézetek még a kisvállalatok esetében sem szeretnek „dobozos” terméket, standard hiteleket ajánlani, hanem az ügyfél számla- és hitelmúltjától, valamint a meglévő üzleti információk alapján egyedi hitelkamatot ajánlanak az ügyfeleknek. A K&H lényegében minden hiteltermékénél ezt alkalmazza, az UniCredit Bank esetében csak a mikrohitelnek van honlapon meghirdetett kamata a kondíciós lista szerint, a Gránit Bankban pedig a támogatott hiteleken kívül egyedi hiteltermékekre való utalást nem találtunk a honlapon.
A másik gondot épp a Bubor-szint okozza. Annak mértéke ugyanis az április eleji 17,20 százalékos mértékről alaposan csökkent, sőt még a szeptember végi szinthez képest is 12 bázispontos csökkenést mutat, ám október 10-én is 12,84 százalékon állt. Ez azt jelenti, hogy
a feltételek teljesüléséhez ideiglenesen a bankoknak le kell mondaniuk a kamatfelár érvényesítéséről.
A Bubor csökkenése egész biztosan tovább tart majd, ám ennek gyorsasága a jegybank lépéseitől is függ – márpedig több elemző, legutóbb az MBH Bank szakértői vélték úgy, hogy az MNB októberben megpihen az irányadó kamat csökkentésében. A fentiek okán a jellemzően 1–3 éves forgóeszköz-finanszírozás esetében nem mindegy, mikortól kerül bevezetésre az új termék.
Az OTP esetében a feladatot úgy ugrották meg, hogy a Ritmus forgóeszközhitel-kondícióin nem változtattak – a meghirdetett kamat továbbra is az 1 havi Bubor + 4 százalék, ám a bank 12 százalékban maximálta az ügyfél által fizetendő terheket. Az új igénylők így most 16,84 százalék helyett csak 12 százalékos hitelköltséget kell hogy fizessenek a felvett összeg után.
Az Erste Bank viszont teljesen új úton indult el – s ez kimozdíthatja a piacot a várakozó álláspontjából. A korábban csak változó kamatozással bíró Erste Power Business Hitelnek megalkották a fix kamatozással bíró konstrukcióját. A hagyományos, változó kamatozású forgóeszközhitel után az első évben csak az 1 havi Bubor aktuális szintje kerül felszámításra kamatként (s csak a második évtől számolódik rá 3,5 százalékos kamatfelár). Az új, fix konstrukció még erre a kedvezményes ajánlatra is komolyan ráver: az éves kamat a maximum 3 évre felvehető konstrukcióban 9,75 százalék. Ráadásul a bank által havonta felszámított 0,1 százalékpontos kezelési költség is jóval alacsonyabb a változó kamatozású hitelek 0,25–0,35 százalékpontjánál.
Bár előzetesen az volt a vélekedés – amit az első két nap részben igazolt is –, hogy a forgóeszközhitelek esetében a komolyabb mértékű vágás miatt a kamatcsökkenés lassabb és talán kevésbé látványos lesz, mint a lakáshiteleknél, ám az Erste komoly lépése itt is a vártnál nagyobb hullámokat vethet majd a vállalati finanszírozásban.