Érződik a válság a zsebből finanszírozott magánegészségügyben is: kevesebben tudják/akarják kifizetni a megugró díjakat.
Magyarországon 2021-ben az egészségügyi kiadások 72 százalékát – az állampolgárok befizetéseiből – a központi kormányzati alrendszerek finanszírozták, ám minden egyes magyar állampolgár havonta átlagosan 9140 forintot fizetett közvetlenül is magánegészségügyi ellátásra.
Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiacok és biztosítók prudenciális, fogyasztóvédelmi felügyeletéért és a piacfelügyeletért felelős ügyvezető igazgatója szerint a fő gondot az jelenti, hogy az emberek direkt egészségügyi kiadásain belül mindössze 3 százalékot tesz ki az intézményesített formában elköltött pénz. Mindezt azt jelenti, hogy az állampolgáronként magánegészségügyre költött havi 9140 forintból mindössze 540 forint az, amely intézményesített forrásból kerül kifizetésre.
Évente 940 milliárd forint az, amely közvetlenül az állampolgárok pénztárcájából kerül kifizetésre, Európában a nyolcadik helyen állunk a zsebből legtöbbet költő országok listáján, a visegrádi országok 20 százalékos átlagához képest is közel 50 százalékkal több egészségügyi ellátást finanszíroznak zsebből a magyarok
– hívta fel a figyelmet a felügyeleti szakember a Pénztárkonferencián. Ezen az állampolgárok is buknak, hiszen, ha ezeket az összegeket például egészségpénztáron keresztül vennék igénybe, akkor a 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adójóváírás révén milliárdokat tudnának spórolni. Azonban egészségpénztári befizetésekbe a fent említett havi 540 forintból is mindössze 248 forint kerül.
A nem túl kedvező helyzetet tükrözi vissza az a tény is, hogy miközben 2016 és 2022 között az árak 90 százalékkal nőttek, sőt a lakossági átlagbér is 50 százalékkal növekedett a 2016-os bázishoz képest, addig az egészségpénztári befizetések összege csak 25 százalékos bővülést mutatott 6 éves időtávban.
Ugyanakkor nem lehet eltagadni az idei tényeket: míg 2021-ről 2022-re mindössze 8 százalékkal nőtt az első fél évben a fedezeti számlákon jóváírt tagi befizetések összege és év végére is csak 16 százalékot mutatott a növekedés, idén az első hat hónapban a számlákra – az adójóváírással – 40,7 milliárd forint érkezett, ami 30 százalékkal magasabb összeg, mint egy évvel korábban. Bár az egészségpénztárak taglétszáma továbbra is csak szerényen növekszik, ám a pénztártagok között 2020-hoz képest 32 százalékról 36 százalékra nőtt a rendszeres tagdíjat fizetők aránya – más kérdés, hogy így is 390 ezer alatt van a számuk. A kedvező tendenciákat az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója, Kovács Tamás Attila is megerősítette. Szavai szerint a pénztártagok száma idén átlépte a 350 ezer főt, s az idei év első hét hónapjában több mint 11 milliárd forintnyi befizetés érkezett a pénztárhoz, ami 29 százalékos bővülést jelent a tavalyi év ezen időszakához képest.
Az egészségpénztárak előretörését két okra lehet visszavezetni. Miközben az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében egyre kevésbé hívószó a 150 ezer forintban maximált adójóváírás, addig az egészségpénztárak sikeréhez elég ekkora összeg – főleg azért, mert itt a többletpénz azonnal felhasználható. Így kismértékben ma az (egészség)pénztár a (nyugdíj)pénztár farkasa.
A másik okot abban érdemes keresni, hogy a szolgáltatási díjak számottevően megnőttek. Straub Fanni, a Foglaljorvost.hu ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy míg korábban egy-egy szakorvosi konzultáció átlagosan 15 ezer forintjába került a páciensnek, manapság 25-30 ezer forintnál kezdődik egy-egy, „sima” orvos–beteg találkozó. Erre egyrészt egyre nagyobb számban reagálnak úgy az emberek, hogy – annak ellenére, hogy az állami ellátásban nagyon komoly problémák vannak – meggondolják már azt is, hogy magánrendelőbe menjenek, másrészt a korábbi költési mixük átalakításával egyre komolyabb részben fizetnek egészségügyi szolgáltatásért a pénztári kiadásokon belül. A felügyeleti statisztikák szerint tavaly a pénztártagok 23 milliárd forintot hagytak ott a rendelőkben, a kiadásokon belül ezen költések részaránya a 2010-es 15 százalékról 35 százalékra emelkedett, s közel az idő, amikor beéri a gyógyszerre kifizetett összeg 40 százalékos szintjét. Az OTP Egészségpénztár esetében a 2010-es 1 milliárd forintról négyszeresére, 4 milliárd forint fölé nőtt a magánegészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevők aránya.
Ugyanakkor azt, hogy nem lett a magyar teljesen egészségtudatos, s a kifizetések bővülését inkább a díjak emelkedése hajtja, jól mutatja, hogy
az OTP Egészségpénztárnál ugyan 27 százalékkal nőtt az orvosi vizsgálatról és kezelésről szóló számlák száma, ám az azokon szereplő összeg 40 százalékkal volt magasabb, mint egy éve.
A magánorvost választók leginkább bőrgyógyászati, nőgyógyászati és fogorvosi kezeléseket vesznek igénybe.
Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont (BEK) vezérigazgatója szerint az intézményesített magánegészségügyi szolgáltatások elterjedése a szektor érdeke is, hiszen a további tömegesítés révén komolyabb, gyorsabb megtérüléssel lehetne számolni a szolgáltatók által vállalt beruházások esetében. A szolgáltatások színvonalában a műszerezettség emelése összességében komolyabb eredményeket hozhat, ez ugyanakkor értelemszerűen a lakásrendelők kiszorulását jelentené. Az egészségügyi szakember szerint jelenleg főleg azok a magánegészségügyi szolgáltatók vannak bajban, akik az emberek által még bevállalt járóbeteg-ellátáson felül a fekvőbeteg-ellátásban is kapacitásokat építettek ki, mivel itt sokkal komolyabban jelentkezik a betegek árérzékenysége.
A helyzet új megoldásokat szül. A magukat az utolsó pillanatban meggondoló páciensek miatt, az egyre komolyabb bevételkiesés kompenzálására mind több magánszolgáltató vezeti be az előre fizetés lehetőségét, s azoknak, akik így tesznek, kedvezményt is adnak, hiszen a biztosan befolyó kevesebb pénz még mindig jobb, mint a beteggel együtt elmaradó. A szolgáltatói versenyt pedig erősítik az ár-összehasonlító oldalak, bár az árak mellett fontos lenne a szolgáltatás minőségét is figyelembe venni. Ezzel kapcsolatban a – csak az idén weboldalán 9 milliárd forintnyi magánegészségügyi szolgáltatást közvetítő – foglaljorvos.hu ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a páciensek sok esetben inkább a kiszolgálás figyelmességét (a jelzett időben történő elvégzését, néhány kedves, figyelmes szót) értékelik, és kevésbé a szolgáltatás színvonalát. Már csak azért is, mert annak szakmai tartalmáról nem feltétlenül lehetnek tájékozottak.
(Borítókép: BSIP / UIG / Getty Images)