Extraprofitadó nélkül történelmi nyereséget érne el a biztosítási piac, ám a Mabisz szerint a szektorszintű vizsgálat csalóka eredményre vezet. Bár a válság miatt nem voltak tömeges szerződésbontások, ám hiányoznak az új szerződések a biztosítási piacról.
„Az elmúlt évben sok szektort komolyan érintette a válság, ám a biztosítási szektor nem tartozott közéjük” – mondta Kovács Zsolt. A gazdaságfejlesztési miniszter nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztosa a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) konferenciáján arra emlékeztetett, hogy a válság hónapjaiban a biztosítási piac egészségesen nőtt tovább, ami a díjbevételben változást jelentett, az az egyszeri díjas biztosítások eltűnése volt, amelyeket az extraprofitadó bevezetése után lényegében nem éri meg értékesíteni a biztosítóknak. A nem-életbiztosítási piac az inflációval megfelelő mértékű díjnövekedést ért el, amit érdemes azzal összehasonlítani, hogy a korábbi években az üzletági díjbevétel az akkori – szerényebb – infláció mértéke mellett sem tudott bővülni. Ehhez az kellett, hogy a biztosítók a szerződések komolyabb mértékű visszaesése nélkül tudták érvényesíteni az infláció miatt a korábbi évekhez képest számottevő díjindexálást – vélekedett Kovács Zsolt.
Ugyanakkor azt, hogy gondok vannak az új biztosításokkal, mindennél jobban mutatja, hogy a biztosítási díjak GDP-hez mért arányában (a biztosítási penetrációban) tavaly nemhogy közelítettünk volna a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elvárt 3, vagy az EU 3,2 százalékos arányához, hanem a 2021-es 2,22 százalékról 2,15 százalékra csökkent a penetráció.
Az elmúlt 2 év inflációja 8 évnyi reálnövekedést tört le – szállt vitába Kovács Zsolttal Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke. A szakember szerint a 2000-es árakon számolva a 2021-es 568 milliárd forintról az idei év végére 453 milliárd forintra csökkenhet a szektor egyébként 1561 milliárdra várt díjbevétele – emlékeztetett a szakember. Erdős Mihály szerint a díjbevétel/GDP inflációs időkben nem mutatja túl jól a piaci folyamatokat. Szerinte igenis
eredményként kell elkönyvelni, hogy a szerződésállomány a tavalyi 13,363 millióról 13,433 millióra emelkedett az első félévben, az állománydíj növekedése pedig töretlen, az első félévben 7 százalékkal 1285 milliárd forintra nőtt ennek összege.
Ugyanakkor önkritikusan hozzátette, hogy a korábbi évekkel ellentétben, amikor az új szerződések száma emelte az állománydíj mértékét, az elmúlt hónapokban a növekedés lényegében csak a díjak indexálásának volt köszönhető.
Kovács Zsolt szerint a fentiekkel áll szemben, hogy a biztosítási szektor profitja kilőtt:
az elmúlt 5–10 év átlagos eredményéhez képest a szektor nyeresége 4–5-szörösére emelkedett, az idei első féléves nyereség pedig a 2022-es időarányos profit duplája.
Igaz, az első félévi 121,3 milliárdos nyereségből jelentékeny összeget extraprofitként elvont az állam, és így már csak 25,4 milliárd forint marad, ami ugyanakkor kevesebb, mint fele a tavalyi 57,7 milliárd forintnak. Év végére Kovács Zsolt szerint a szektor az adóval együtt is bőven 50 milliárd forint feletti adózott nyereséggel zárhat – ez azt jelenti, hogy
extraprofitadó nélkül a biztosítók az elmúlt 15 év legmagasabb nyereségét realizálnák 2023-ban.
Erdős Mihály szerint a biztosítók esetében nem feltétlenül érdemes szektorszintű eredményben gondolkodni, hiszen a piacon működő 1-2 profitgyár mellett számos társaság csak veszteséggel képes kigazdálkodni a különadó terhét, ráadásul abban sem egységes a szektor, hogy a kirótt extra terhet hol számolja el – van olyan piaci szereplő, ahol a különadót az anyacég könyveiben írják le. A másik fontos dolog, amit a Mabisz elnöke a szektor nyereségével kapcsolatban fontosnak tartott hangsúlyozni, hogy az idei profiton belül megduplázódott a pénzügyi eredmény hatása, azaz a magas inflációs környezetben elérhető többlethozamok hatása. Ugyanakkor erre hosszú távon nem lehet üzletet alapozni – főleg a nem életbiztosítási fókusszal rendelkező társaságoknál, ahol nem lehet hosszú távon fialtatni az ügyfélvagyont.
A válságállóságot az is bizonyítja, hogy a biztosítók ügyfélmegtartása jelentősen javult – azt, hogy nem voltak komolyabb szerződésbontások, abban komoly szerepe van az alkuszoknak is – jelezte a Kovács Zsolt. A sikeresség természetesen a biztosítási alkuszok eredményességében is visszatükröződik. A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy a top 20 alkuszcég értékesítési árbevétel-növekedésének átlaga 2021–2022 között 14,1 százalék volt. A szektor jutalék- és közvetített díjazása egy év alatt 103,7 milliárd forintról 111,7 milliárd forintra emelkedett, 9 társaság ért el egymilliárd forint feletti árbevételt. Az alkuszszektor átlagos bevétele 2018 és 2022 között 78 százalékkal emelkedett, a cégek átlagos nyeresége 104 százalékkal ugrott meg, miközben a fenti időszakban a kumulált infláció csak 32 százalékos volt.
Valóban vannak olyan területek, ahol az adott termék értékesítésének felfuttatásában jól jönne, ha az állam változtatna a jelenlegi támogatási rendszeren, ám
Kovács Zsolt szerint számos olyan terület van, ahol ma is komoly mértékben lehetne növelni az értékesítést. A miniszteri biztos emlékeztetett arra, hogy jelenleg Magyarországon 1 millió lakásra nem kötöttek biztosítást, és 5 millió autó fut casco nélkül az utakon.
A cascobiztosítások kérdésére érkezett is a replika a Mabisz elnökétől: Erdős Mihály szerint a cascora is kivetett biztosítási különadó miatt a termék olyannyira megdrágult, hogy komplett céges flották döntenek úgy, hogy autóparkjukat külföldi biztosítóval határon átnyúló szolgáltatónál biztosítják.
A lakásbiztosításoknál új időszámítás kezdődik 2024. márciusában, amikor a korábbi kötelező felelősségbiztosítási kampányhoz hasonlóan koncentráltan lehet a korábbi szerződéseket felbontani és új kontraktusokat kötni. Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke szerint itt komoly kihívást jelent, hogy az új lehetőség ne a korábbi kontraktusok lezárását, és így a biztosítottság csökkenését, hanem a meglévő szerződések szükséges optimalizálását segítse elő. A legnagyobb alkuszszövetség vezetője jelezte: a lakásbiztosítási kampány esetében már tettek is javaslatokat a szabályozóknak, azoknak a kérdéseknek a megválaszolására, amelyekre nem ad választ a jogszabály, ám fontos lenne, hogy az ügyfelek számára valóban kedvező legyen a változás.
A kampánynak új aspektust adhat az, hogy a Mabisz elnöke szerint a klímaváltozás miatt nem zárható ki, hogy a jövőben a természeti katasztrófák miatt komoly mértékben megemelkednek majd az ezekre vonatkozó viszontbiztosítási fedezetek. Erdős Mihály emlékeztetett:
a 2022-es év eredményén nagyot ütött a példátlan méretű aszály, idén pedig a májustól augusztus elejéig terjedő viharszezonban a 2022-es 7,4 milliárd forintnál 75 százalékkal magasabb kárösszeget, 13,1 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók.
A szakember emlékeztetett: ez a növekedés trendszerű: 2018-ban még nem érte el a 3,4 milliárd forintot a viharkár összege.
Alapvetően át kell állítani a szakma gondolkodásmódját – vélekedett Papp Lajos. Első körben azokat a problémákat kell orvosolni, amelyek a biztosítók és az alkuszok oldalán keletkezik. A szakember szerint a biztosítóknak igenis meg kell oldaniuk kártörténeti nyilvántartást, mert ha házon belül nem tudják megoldani a gondokat, teljesen felesleges bekopogni a szabályozókhoz, hogy más kérdésekben ők segítsenek. A szakember szerint ráadásul bizonyos, hogy nem elég kérni, kérdezni, javasolni is kell olyan megoldásokat, amelyek elősegíthetik a szakmai problémák megoldását.
A belső problémák között kiemelkedő gondot jelez, hogy a biztosításközvetítői piac elöregedőben van – az elmúlt 10 évben 13,2 százalékkal csökkent a közvetítők száma. Bár vannak támogatandó projektek, mint például a piacvezető Hungaricum Alkusz kezdeményezése, hogy egyetemeken oktassák a biztosításközvetítést, ám a csökkenő munkaerő is hozzájárul ahhoz, hogy elindult egy természetes koncentráció a piacon. Ez megkerülhetetlen Papp Lajos szerint, ám szerinte továbbra is fontosak a kis alkuszcégek, hiszen ők vannak helyben, az ügyfelek közelében. Kovács Zsolt és Molnár Szebasztián, az MNB osztályvezetője szerint ugyanakkor nem a méret, hanem inkább az elérés lehet fontos a biztosításközvetítés sikerében: nagyobb cégek adott esetben hatékonyabban tudják segíteni a helyi partnereket is, ha ott tudnak lenni, ahol a biztosításkötési igény felmerül.
Abban minden résztvevő egyetértett, hogy biztosításközvetítők nélkül nem igazán lehet elvárni azt, hogy valóban érdemben csökkenjen az egy főre/családra/vállalkozásra jutó biztosítások számában fennálló hátrányunk (s így a biztosítással védett személyek és vagyontárgyak aránya). Papp Lajos szerint az ügyfelek továbbra sem tudatosak, és ebben a digitalizáció nem mindig segít. A gyors döntéseknél nehéz a valós ügyféligény megtalálása, és azt is nehéz tudatosítani az ügyfelekben, hogy a díj csak egy dolog, az érték, amit biztosítunk, a fedezet, ennél sokkal fontosabb – erre kell felhívni az emberek figyelmét – mondta az FBAMSZ elnöke.
Ebből az aspektusból szintén példátlan összhang bontakozott ki a szabályozó (GFM, MNB), a biztosítók és az alkuszok között, hogy az Európai Unió új, a biztosításközvetítői jutalék eltörlésére vonatkozó szabályozási elképzelései kifejezetten károsak lennének – szerencsére a javaslatot sikerült megtorpedózni, így továbbra is tagállami szinten lehet dönteni arról, tiltják-e, hogy a biztosítók fizessenek-e jutalékot a biztosításközvetítőknek.
Fontos látni, hogy a vállalati biztosításoknál Magyarországon is van példa arra, hogy a cégek fizetik az ő érdekükben a legjobb biztosítást kereső alkuszt (ilyenkor a biztosítók jutalékmentes, úgynevezett nettó díjat ajánlanak), ám a lakossági oldalon általános, hogy az ügyféltől nem lehet pénzt kérni a biztosításközvetítésért. Szabályozási lépések ugyanakkor vannak, hiszen például a lakásbiztosítások esetében a jövő évi kampánytól kezdve 20 százalékban maximálta a szabályozó a közvetítőknek fizethető jutalék mértékét.