Egyre kevesebb helyen juthatunk készpénzhez. Ezért az MNB elsősorban a vidéki készpénzkiadó automata (ATM) hálózat fejlesztésére kötelezte a bankokat.
Gyorsan terjed az elektronikus fizetés és pozíciókat veszít a készpénz. A bankkártyás fizetést lehetővé tevő POS-terminálok száma
az elmúlt 4 évben 44 százalékkal bővült, és meghaladta a 251 ezret, az online bankkártya-elfogadó webshoPok száma pedig közel négyszeresére, 46,6 ezerre emelkedett. Ugyanezen időszak alatt a Magyarországon működő készpénzkiadó automaták (ATM-ek) száma 5,5 százalékkal 4825-re csökkent.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bankfiókok száma ugyanezen időszak alatt negyedével, közel 500 egységgel 1487-re olvadt, és a postai hálózatban is csökkenés volt, érthető, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elérkezettnek látta az időt, hogy szabályozza azt, milyen módon kell a pénzintézeteknek biztosítaniuk a lakosság készpénzhez jutását. Ne feledjük, Magyarországon jogszabály garantálja az ezt a szolgáltatást a bankjuktól igénylő lakossági ügyfeleknek a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel jogát, ehhez ugyanakkor ATM-ek kellenek.
Szakmai körökben meglepetést keltett, hogy a betéti kártyák mellett az MNB a hitelkártyák számát is (50 százalékos arányban) számításba veszi a kártyás ügyfélszám meghatározásánál, miután a hitelkártyás készpénzfelvétel elenyésző, mert azt szinte minden kártyabirtokos tudja, hogy az ilyen tranzakciók esetében nincs kamatmentes időszak, azonnal ketyegni kezd a tartozásra a havi 2-3 százalékos kamat. A hitelkártyák bevonása például nem jött túl jól a korábbi Citibankos hitelkártya állományra ráépülve igen komoly hitelkártya portfoliót kiépítő Erstének, miközben a hitelkártya terület egy másik nagy szereplőjének, a hamarosan a Cofidishez kerülő Magyar Cetelemnek egyáltalán nem kell ATM-et üzemeltetnie, mert nem vezet fizetési számlát ügyfeleinek.
A jegybank egyrészt a banknál bankkártyával rendelkező ügyfelek száma alapján írja elő a pénzintézeteknek, hogy hány ATM-et kell működtetniük. Ennek a jegybanki szabályozásnak több pénzintézet már jelenleg is megfelel: a piacvezető OTP Banknak például ügyfélszám alapján 1686 ATM-et kellene üzemeltetnie, ám a hálózatban jelenleg 1865 automata működik. Az Index kérdésére válaszoló hitelintézetek közül az MBH Bank és az UniCredit is arról számolt be, megfelel az MNB kártyaszámalapú elvárásainak.
A hazai pénzintézetek közül – ahogy említettük – az OTP Bank hálózata a legnagyobb, az ő 1865 készüléke után az MBH Bank jelenleg közel 1000 darabos hálózata a legjelentősebb, a K&H-nak 503, az Erstének 397, az UniCredit Banknak 177, a CIB Banknak 117 ATM-ből áll a hálózata. A fentiekhez csatlakozik nagyjából 600, az Euronet által üzemeltetett bankfüggetlen készpénzkiadó automata, ám rájuk nem vonatkozik a jegybanki szabályozás.
A bankok felé ugyanakkor az MNB nem elégszik meg azzal, hogy pusztán előírja, hogy hány ATM-készüléket kell üzemeltetnie az érintett pénzintézetnek, hanem azoknak az elhelyezésére is komoly feltételeket ír elő: meghatározza, hogy az elvárt automatából mennyit kell Budapesten, a vármegyeszékhelyeken és egyéb településen működtetni. Értelemszerűen a szabályozás célja az, hogy a vidéki banki ügyfelek számára is elérhető közelségben legyen 0–24 órás pénzfelvételre alkalmas automata.
A fejlesztéseknek így két irányba kell indulniuk. Egyrészt azoknak a bankoknak, akiknél a működő ATM-ek száma elég az MNB-elvárás teljesítésére, ám a készülékek területi elhelyezése nem felel meg a rendeletben foglaltaknak, 2024 februárjáig új készülékek üzembe helyezésével vagy a régiek áttelepítésével teljesíteniük kell a területi kritériumot. Az OTP közlése szerint ezt a kihívást is megugorják, az MBH ugyanakkor arról számolt be az Indexnek, hogy bár a gépek számát tekintve már most is megfelelnek az MNB-rendeletnek, de bizonyos területeken szükség lesz az ATM-hálózatuk fejlesztésére.
A másik – talán komolyabb kihívást okozó – feltétel szerint azoknak a bankoknak, ahol a kibocsátott kártyaszám alapján további készülékek üzembe helyezésére van szükség, pótolniuk kell ezeket. Azon bankok, akik maximum 25 új ATM üzembe helyezésével megfelelnek az ügyfélszámarányos hálózati kritériumnak, 2024 novemberéig kell az érintett számú automatákat üzembe helyezniük, a 25 darabnál komolyabb fejlesztési kényszerbe került bankoknak a feltételek teljesítésére 2025 májusáig adott időt a jegybank.
A közepes méretű – 600 ezer és 1,2 millió kártyát – kibocsátó bankoknak ráadásul az MNB előírta, hogy a vármegyeszékhelyen kívüli 322 magyar város legalább 65 százalékában – 210 helyen – kötelesek készpénzfelvételre alkalmas automatát üzemeltetni, a nagybankok ATM-jeinek pedig a „sima” magyar városok 80 százalékában, 258 településen kell jelen lennie.
Hogy ezért mennyire át kell formálni az eddigi, Budapest- (és maximum Balaton-) centrikus banki ATM-hálózatokat, arra jó példa lehet, hogy a K&H Bank Indexnek küldött válasza szerint a következő időszakban telepítendő új ATM-eknek csak tizede lesz a budapesti kerületekben, a K&H-fiókokkal (s így ATM-mel) ellátott vármegyeszékhelyekre az új készülékeknek pedig mindössze 3 százaléka kerül. A fejlesztések 87 százaléka így a kisebb vidéki településeken működő ATM-hálózatot fogja erősíteni. A bank az idén egyébiránt 30 új ATM-et telepített.
A CIB Banknál több mint 25 új ATM telepítésére lesz szükség, az új hálózati egységek felszerelésében itt is a kisebb települések lesznek az élen járók. A bank idén egy ATM-et szerelt le és néhány készpénzkiadó automatát már új helyre telepített. Az Erste Bank számára az MNB-előírás amiatt sem jött túl jókor, hogy épp a szabályozás előtt fogtak hozzá a meglévő ATM-hálózat megújítási programjukhoz, amelynek keretében idén több mint 100 ATM-et cserélnek a banki hálózatban modern, készpénzbefizetést is lehetővé tevő készülékre, jövőre pedig a fiókokon kívüli ATM-hálózat megújítását tervezték. Emellett kell tehát teljesíteni a jegybanki előírásokat, ez az Erste esetében is a vidéki településeken való bankautomaták létesítését jelenti, mert Budapesten és a vármegyeszékhelyeken az Erste hálózata már most is megfelel az MNB előírásainak.
Ám a területi elvárások teljesítésével sem lélegezhetnek fel majd a bankok. A jövő évtől – az automaták forgalmi adatai alapján – az MNB előír majd egy referenciaszámot. Amennyiben az adott bank ATM-hálózatában az egy automatára eső éves átlagos készpénzfelvételi vagy -befizetési forgalom meghaladja ezt az értéket, addig kell bővíteni a hálózatot, amíg az átlag a referenciaérték alá nem ér. Ebben a tekintetben rosszul járhatnak azok a bankok, amelyek automatái olyan helyen vannak, ahol kiemelkedő az ügyfélforgalom, hiszen az ottani tranzakciók felhúzzák majd az átlagot.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)