Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója kedden részletezte Európa jelenlegi gazdasági kihívásait. Számos példával alátámasztva bemutatta, hogy Európa versenyképessége hogyan válik a múlt martalékává. Ám volt egy félmondata, egy tőle szokatlan kiszólás. Ez a kérdésbe csomagolt kijelentés kristálytisztán és a lehető legegyszerűbben mutatott rá az egyik legnagyobb gazdasági dilemmára:

Miért van az, hogy a morális szempontok ilyen mértékben megelőzték az üzletit?

Magyarán, hogyan történhetett meg, hogy azon a kontinensen, amely a történelem során évszázadokig számtalanszor kiválóan érvényesítette az érdekeit, mára ezeket a morális szempontok felülírják, gazdaságilag teljesen irracionális döntések és szabályzások burjánzanak a nemzetközi gazdálkodásban.

Hernádi Zsolt nagyon egyszerű példát hozott fel: napjainkban jóval magasabb áron és hosszabb útvonalakon keresztül szerezzük be ugyanazokat az orosz nyersanyagokat, mint korábban, csak olajtermékként. A megnövekedett költség rossz az európai társadalmaknak, hiszen gyakorlatilag minden árba beépül, és végül inflációt okoz, valamint hátrányos a vállalatoknak is, mert több kiadást eredményez, amely végül csökkenti a nyereséget. Teljesen irracionális gazdasági döntés születik morálisan alátámasztva, ami így hangzik: „Mindvégig Ukrajna mellett állunk, végigkísérjük őket, bármeddig tartson ez az út” – mondta az Európai Bizottság elnöke.

A Hernádi Zsolt által feszegetett kérdés egy mély és régóta velünk elő gazdaságfilozófiai kérdés. Ebben a cikkben az egyszerűség kedvéért a racionalitást állandónak vesszük, és azt feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők a haszon, illetve az előny maximalizálásra törekednek.

Nem most kezdődött

Az iszlám bankolás alapjául szolgáló Korán egyik – ma is érvényben lévő – legerősebb tiltása a kamatra, az uzsorára vonatkozik. A tisztességes, kereskedelmi jellegű kölcsönzés megengedett, a kamatszedés viszont tiltott – emlékeztetett erre Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője, aki szerint már ebből is tökéletesen látszik, hogy a morális választások régóta felülírják a gazdaságilag racionális döntéseket. Sőt, leszögezhető, hogy a gazdasági döntések mögött valamilyen mértékben minden esetben megjelenik bizonyos értékválasztás.

Ha történeti kontextusban vizsgáljuk a kérdést, akkor a szocialista rendszerekben tulajdonképpen morális/ideológiai alapon hoztak gazdasági döntéseket. Az ideológiából vezették le, hogy milyennek kell lennie a gazdaságnak. „Azzal, hogy megszüntették a magántulajdont, nem egy hatékony döntést hoztak, hanem egy szocialista vagy kommunista ideológiai lépés mellett tették le voksukat. Valamilyen szinten mindig beépül a gazdaságba, hogy a társadalom milyen értéket képvisel” – tette hozzá Kutasi Gábor.

Hernádi Zsolt feltehetően ezt pontosan tudja. Így talán a kiszólása inkább arra vonatkozott, hogy már annyira abszolútnak kezelnek bizonyos morális kérdéseket, hogy azokat a gazdasági érdekek sem kérdőjelezhetik meg.

Ez azt jelenti, hogy egyre kevésbé lehet a politikában érvelni, vitatkozni. Hiszen már kizárólagos értékek vannak, amelyeket valami alapján kineveztek helyesnek. Ezzel szemben a gazdasági hatékonyság, gazdaságosság, versenyképesség vagy a közgazdaságtanban vallott értékek már nem élveznek prioritás.

Kutasi Gábor szerint ezek a morális trendek a gazdaság alacsonyabb szintjén is megjelennek. Emlékeztetett egy ismert esetre is, ami az év elején történt: az Anheuser Busch Inbev (a Budweiser sörmárka anyagvállalata), miután elérte a részvényenkénti 66,73 dolláros hároméves csúcsot, több mint 6 milliárd dollárt veszített piaci tőkéjéből azután, hogy április elején a kifejezetten férfiaknak pozícionált termékét egy transznemű influenszerrel reklámozta. A cég piaci tőkéje 125,7 milliárd dollárra esett, pusztán azért, mert a sörivók bojkottba kezdtek a Bud Light reklámjai miatt.

„Fontos kiemelni, most nem a morális döntés az érdekes, hanem hogy ez szembe tud menni a vállalat észszerű logikájával, képes a gazdasági érdekeket felülírni” – mondta a Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője, aki kitért arra is, hogy a cégek által meghatározott morális alapon nyugvó kvóták is ütközhetnek a vállalatok hasznával: „Például nem a képességek szerint vesznek fel alkalmazottakat, hanem ideológiai megközelítésből, származási alapon szelektálnak. Az ehhez hasonló döntések befolyásolják a tiszta piaci szemléletet, hogy szabadon döntse el a haladási irányát” – összegezte.

Így ezek erősen sérthetik a szabad piaci felfogást. Kutasi Gábor arra is kitért, hogy például az EU-s pénzek esetében már nyilvánvaló, nem technikai vitáról van szó, hanem ideológiai és politikai nézetkülönbségekről. Ehhez hasonlóan ilyen következmény, hogy Magyarország egész egyszerűen nem kapja meg a neki járó forrásokat. „Ez pedig a hatékonyság szempontjából már a magyarországi telehelyű német és más uniós vállalatok számára is kedvezőtlen. Tehát itt is felülírják a saját érdekeiket” – húzta alá.

Ahogy láttuk, a morális döntések régóta a gazdasági döntések szerves részét képezik. Kutasi Gábor szerint jelenleg ennek a mélysége a legnagyobb probléma, hogy az életünk minden részében – illetve a vállalatok profitjában – felülírják a racionálist. „Elvesztem a munkahelyemet, elvesztem a megrendeléseimet, kizárnak támogatásokból, mert nem felelek meg az ideológiának. Az életünk egyre több területén olyan szinten fundamentális kérdés lett, hogy mi a helyes és morális út, hogy az már komoly gazdasági károkat okoz bizonyos esetekben” – zárta gondolatait a szakember.

(Borítókép:  David McNew / Getty Images)