A csökkenő inflációs szint nem jelenti azt, hogy olcsóbbak lettek a termékek, szolgáltatások. Épp ellenkezőleg: bár csökkent a drágulás üteme, de attól még éves szinten emelkednek az árak, havi szinten pedig stagnálnak – mutattak rá az Indexnek nyilatkozó szakértők. Büttl Ferenc közgazdász szerint az egy számjegyű infláció elérésének sikerként való elkönyvelése kommunikációs húzás a kormány részéről.
Míg augusztusban 16,4 százalék volt az általános infláció, szeptemberben már „csak” 12,2 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbit. A csúcsot jelentő, januárban mért 25,7 százalékos szintről tehát fokozatos csökkenést mutatva ereszkedik az infláció, év végére pedig megvalósulhat a kormány által várt egy számjegyű fogyasztóiár-emelkedés. Havi szinten (augusztusról szeptemberre) átlagosan 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Az inflációs kosáron belüli legnagyobb tételnek számító élelmiszer-infláció tavaly decemberben tetőzött (44,8 százalék). A fogyasztói árakkal szinkronban azonban az élelmiszer-drágulás mértéke is csökkenő tendenciát mutatott idén. Szeptemberben éves bázison (2022 szeptemberéhez képest) 15,2 százalék volt az átlagos élelmiszerár-emelkedés, míg havi viszonylatban már csökkenés figyelhető meg: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint szeptemberben 0,2 százalékkal csökkent az általános élelmiszer-infláció augusztushoz képest – ami lényegében stagnálást jelent.
Éves bázison a cukor drágult a legnagyobb mértékben, egészen pontosan 61,3 százalékkal, a csokoládé és a kakaó 26,1, a büféáru 26 százalékkal került többe, míg az alkoholmentes üdítőitalok ára 24 százalékkal kúszott feljebb. Ellenben a liszt 13,9, a margarin pedig 1,2 százalékkal lett olcsóbb.
Havi viszonylatban pedig az alábbiak szerint alakultak egyes élelmiszerek árai a KSH szerint: a liszt 3,4, az idényáras élelmiszerek 3,0, a cukor és a száraztészta 2,6-2,6, a tojás 2,0, a margarin 1,8, a tejtermékek 1,7, míg a tej 1,5 százalékkal került kevesebbe szeptemberben, mint az azt megelőző hónapban. Ugyanakkor az alkoholmentes üdítőitalokért 2,4, a gyümölcs- és zöldséglevekért 0,9, a sertéshúsért pedig 0,8 százalékkal kellett többet fizetni.
A kormány szerint különösen kedvező fordulat azonosítható az élelmiszerárak alakulásában: „míg éves alapon már harmadára – a tavaly decemberben látott 44,8 százalékról 15,2 százalékra – csökkentettük a szankciós élelmiszer-infláció mértékét, addig szeptemberben az előző hónaphoz képest az élelmiszerek már olcsóbbá váltak”.
Azonban érdemes csínján kezelni a kormány győzelmi megnyilatkozásait, hiszen attól még, hogy csökken az infláció, az áremelkedés továbbra is velünk van, a családok tehát érdemben nem tudtak kevesebbért bevásárolni szeptemberben, mint tehették azt augusztusban.
Mindezt a KSH által publikált fogyasztói átlagárak is alátámasztják. A teljesség igénye nélkül felsorakoztatott termékek árait vizsgálva jól látható, hogy sok esetben matematikai értelemben valóban csökkentek az árak augusztusról szeptemberre, ám olyan érdemi csökkenés nem következett be, amit a lakosság valódi könnyítésnek érezne – mindezt egyre kevesebbet érő fizetések mellett, hiszen immár tizenegyedik hónapja tart a reálbércsökkenés.
Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok):
| Termék | 2023. szeptemberi ár (forint) | 2023. augusztusi ár (forint) | 2022. szeptemberi ár (forint) |
| Napraforgó-étolaj (liter) | 742 | 747 | 733 |
| Kristálycukor (kg) | 437 | 447 | 261 |
| Liszt, finomliszt (kg) | 194 | 201 | 212 |
| Rizs, hántolt, fényezetlen (kg) | 744 | 752 | 683 |
| Csirkemellfilé (kg) | 1960 | 2000 | 1690 |
| Sertéshús, -comb – csont és csülök nélkül (kg) | 1870 | 1840 | 1560 |
| Kenyér, fehér (kg) | 896 | 874 | 766 |
| Zsemle | 67 | 68 | 57 |
| Tej, 2,8 százalékos (liter) | 455 | 465 | 441 |
| Trappista sajt (kg) | 2910 | 3060 | 3850 |
| Tejföl, 20 százalék zsírtartalom (kg) | 1990 | 2060 | 328 |
| Párizsi (kg) | 2830 | 2840 | 2410 |
| Spagetti (500 g) | 685 | 721 | 686 |
| Kései burgonya (kg) | 410 | 445 | 352 |
| Tojás (10 db) | 754 | 769 | 723 |
| Vöröshagyma (kg) | 568 | 591 | 391 |
| Szénsavmentes ásványvíz (1,5 l) | 191 | 183 | 147 |
| Világos sör, palackonkénti ár (0,4–0,5 l) | 725 | 715 | 281 |
| Napi menü (2 fogásos adag) | 2030 | 2010 | 1700 |
| Iskolai ebéd (adag) | 578 | 558 | 468 |
| Multiplex mozi, szombat este (db) | 2250 | 2250 | 1900 |
| Szálloda, 3 csillagos, 2 ágyas szoba, reggelivel, 2 főre, hétvégén, 1 éj, idegenforgalmi adó nélkül (szoba) | 32 900 | 35 690 | 26 930 |
Forrás: KSH
Hasonló húrokat pendítettek meg az Indexnek nyilatkozó szakértők. Regős Gábor szerint a havi infláció 16,4-ről 12,2 százalékra történő mérséklődése jelentősnek mondható, amiben elsősorban a bázisidőszaki érdemi árnövekedésnek volt szerepe.
Nem arról van tehát szó, hogy az árak csökkentek volna (tavaly decemberhez képest a sokat emlegetett élelmiszerárak 4,4 százalékkal lettek magasabbak), hanem arról, hogy a magas árak a bázisba épültek. A bázisidőszakban a hatósági energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, továbbá az élelmiszerek erőteljes drágulása húzta felfelé az inflációt. A 12,2 százalékos szint továbbra is magas, távol van a jegybanki céltól, azaz bár a dezinfláció tart, az infláció elleni teljes győzelem érdekében még dolgozni kell
– fogalmazott a Makronóm Intézet elemzője.
„Az inflációs ütem csökkenése nem az árak csökkenését jelenti, hanem azt, hogy a drágulás üteme lassul, de áremelkedés továbbra is van. Az árak akkor tudnának jelentősebben esni, ha a reálbérek továbbra is érdemben csökkennének. Utóbbinál azonban éppen most körvonalazódik fordulat, ráadásul a kereslet komolyabb visszaesése nem is lenne kívánatos, miután a gazdaság már négy negyedéve csökken” – mondta Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.
A magyar lakosságnak érdemes azt az illúziót elkergetnie, miszerint az élelmiszerárak visszatérnek a korábbi szintre.
Csökkenés, pláne érdemi csökkenés nem várható. Az infláció csökkenése a további áremelkedés(ek) mérséklődését jelenti, nem az árakét
– ezt már Büttl Ferenc közgazdász, egyetemi oktató mondta az Index megkeresésére.
Azért sem szabad a két évvel ezelőtti élelmiszerárak visszatérésére számítani, mert közben a nominális bérek is sokat emelkedtek, és bár az energiaárak tavaly óta nagyot zuhantak, még mindig jelentősen a 2021-ig jellemző szintek felett tartózkodnak. Az élelmiszerárakat azért is nehéz előre jelezni, mert erősen függnek a mezőgazdasági kibocsátástól. Ebből kifolyólag hosszabb távon jelentős hullámzás sem kizárt, de ez bármelyik irányba bekövetkezhet” – mondta lapunk kérdésére Árokszállási Zoltán.
Az egy számjegyű infláció novemberben valósággá válhat. Fontos azonban, hogy a 10 százalék alatti fogyasztóiár-index még messze van a Magyar Nemzeti Bank által deklarált 3 százalékos céltól. Az igazi feladat az lesz, hogy a jövő év elejére várhatóan 6-7 százalék környékére csökkenő éves pénzromlási ütem időben megközelítse az MNB célértékét” – jelezte az Equilor elemzője.
Így látja Büttl Ferenc is. „Nagy valószínűséggel novemberre, de legkésőbb decemberre egy számjegyű lehet az infláció, ha addig a forint nem gyengül (390 forint/euró szint felett csökken a valószínűség), és az olajár sem emelkedik jelentősen (95 dollár/hordó felett csökken a valószínűség).
De vajon miért kezeli a kormány bűvös mérföldkőként az egy számjegyű infláció elérését? Büttl Ferenc szerint azért, mert
jól kommunikálható. Váltásra, változásra utal, ami magában hordozza a korábbi állapothoz képest »már nem olyan magas«, »már elviselhetően alacsony« jelentést.
Közgazdasági szempontból azonban nincs jelentősége, hogy 10,1 vagy 9,99 százalék az infláció” – mondta.
Ahogy az olyan intézkedések is a kormányzati kommunikációt segítik, mint a kötelező akciózás vagy az árfigyelő rendszer – tette hozzá. De vajon ezek nélkül, pusztán a piaci folyamatok által, bekövetkezne az árak konszolidációja? „A piaci mechanizmus működése akkor csökkenti az egyes termékek, szolgáltatások árait, illetve az általános fogyasztóiár-indexet, ha adott árak mellett erős keresleti visszaesés tapasztalható, vagy – szintén adott árak mellett – erős kínálati bővülés valósul meg” – fűzött magyarázatot az adatok mellé Büttl Ferenc.
Árokszállási Zoltán szerint nehéz megítélni az említett kormányzati intézkedések szerepét. „A vevők érdemi része nem biztos, hogy a megszokott helyett felkeres egy másik üzletet azért, mert egy termék ott 10-20 forinttal olcsóbb” – vélekedett.
Az említett erős keresleti visszaesés jelenleg a piaci mechanizmus része. A szintén a KSH által mért kiskereskedelmi forgalom tavaly december óta minden hónapban csökkent, az élelmiszer-kiskereskedelem volumene pedig már tavaly június óta tesz így. Mindez jól szimbolizálja az elapadt lakossági kasszákat. Kérdés, mikor állhat ismét növekvő pályára a fogyasztás.
A kiskereskedelmi forgalom emelkedésének vagy tágabban a fogyasztás újbóli emelkedése többek között bekövetkezhet:
– sorolta Büttl Ferenc.
„Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom reálértéken a 2021. március–áprilisi szinteken tartózkodik, miközben 2022 első hónapjaiban – a kormányzati pénzosztásnak köszönhetően – átmenetileg bő 20 százalékkal magasabban állt a mainál. Az akkori szint egyáltalán nem volt fenntartható, ugyanakkor a mostani szint igen alacsony, hamarosan fordulat várható. A következő hónapok várható reálbér-emelkedésének fogyasztást ösztönző hatása lehet” – vetítette előre Árokszállási Zoltán.
(Borítókép: Chris Ratcliffe / Bloomberg / Getty Images)