Nagy meglepetést okozott a harmadik negyedéves kínai GDP, amely felülmúlta az elemzői konszenzust. A 4,9 százalékos gazdasági bővülésre kevesen számítottak, ugyanakkor éves alapon elmaradt az előző negyedévitől. „Jelen gazdasági helyzetben Magyarországon vagy az Európai Unióban örömtáncot járnánk egy 4,9 százalékos növekedési adattól” – világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
A harmadik negyedéves kínai GDP-adat a várakozásoknál kedvezőbb, hiszen az elemzői konszenzus 4,5 százalék volt, ezzel szemben 4,9 bővülést ért el az ország. A negyedéves alapú növekedés is gyorsult, az előző negyedéves 0,5 százalékról 1,3 százalékra, ugyanakkor az éves növekedési ütem az előző negyedévben még 6,3 százalék volt.
Jelen gazdasági helyzetben Magyarországon vagy az Európai Unióban örömtáncot járnánk egy 4,9 százalékos növekedési adattól
– világított rá az Indexnek Regős Gábor, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye éves alapon csökkent a második negyedévben, míg az Európai Unióé is csak minimálisan, 0,4 százalékkal emelkedett.
A Makronóm Intézet vezető elemzője ugyanakkor rávilágított, hogy Kínában egy 4,9 százalékos növekedés nem számít kiugrónak, sőt, néhány éve még a 6 százalékos növekedési adat is alacsonynak számított. A növekedésen belül kedvezően alakult az ipari termelés és a kiskereskedelem, szeptemberben előbbi 4,5, míg utóbbi 5,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ugyanakkor az export helyzete már nem ennyire vidám, a kivitel dollárban számított értéke szeptemberben 6,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, bár augusztusban a visszaesés ennél nagyobb, 8,8 százalék volt.
A kínai gazdasági teljesítmény növekedése és a kiskereskedelem bővülése mindenképp kedvező jel. A kiskereskedelmet tekintve korábban voltak ennél jóval magasabb, két számjegyű várakozások is, hiszen a pandémiához kapcsolódó korlátozások feloldása Kínában csak későn kezdődött meg.
Helyreállásról még korai lenne beszélni, de elkezdődött a folyamat
– jelezte lapunknak Regős, hozzátéve, hogy bár a növekedési számok önmagukban szépek, a pandémia utáni helyreállás a vártnál lassabb. A közgazdász rámutatott, hogy szintén óvatosságra adhat okot az ingatlanpiac helyzete, ahol a hitelből történő, erőltetett bővülés, továbbá a csökkenő ingatlanárak nyomán csődhullám indult be, ez pedig az egész gazdaságra (különösen is a bankrendszerre) kihathat. Szintén problémát jelent az önkormányzatok magas adósságállománya.
A szakértő veszélyként emelte ki a geopolitikai feszültségeket is – részben az Európai Unióval, részben az USA-val szemben.
Az Európai Unió korlátozni akarja a kínai elektromos autók térhódítását
– világított rá Regős Gábor, aki szerint Kína olcsó árukkal egyre nagyobb (bár értelemszerűen még nem kiugró) szeletet hasít ki az európai piacból, ezt pedig az Európai Unió vissza szeretné szorítani. Ennek kapcsán vizsgálat is indult esetleges rejtett állami támogatás után kutatva. Szintén felmerült az acél- és alumíniumimport korlátozása is. „Kína jellemzően olcsón termel, kérdés, hogy mennyire tud hozzáférni a jövőben az amerikai és az európai piacokhoz” – fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok az Inflációcsökkentési Törvénnyel (IRA) próbálja kiszorítani Kínát a piacáról.
Az IRA-t Európában egyre többen értelmezik gazdasági háborús hadüzenetként
– írta korábban az Indexnek küldött véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A tárcavezető kifejtette, hogy a részletesen kidolgozott IRA – a célzott adókedvezményeken, támogatásokon, kedvezményes hiteleken keresztül az ipart ezúttal nem keresleti, hanem már döntően kínálati, kapacitásoldalon erősítő törvény – jól szimbolizálja a hirtelen gazdaságpolitikai irányváltást.
Magyarország célja, hogy Kelet és Nyugat találkozási pontjává váljon. A geopolitikai feszültségek kiéleződése ebből a szempontból hazánk számára egyértelműen káros.
A kínai cégek egyre inkább megjelennek befektetőként Magyarországon, így nem mindegy, hogy mennyire tudnak hozzáférni az európai piacokhoz
– fogalmazott Regős Gábor. A szakértő kifejtette, hogy a kínai gazdasági teljesítmény alakulása Magyarország szempontjából az export miatt sem közömbös, bár ezen a területen sokkal fontosabb lenne, hogy a német gazdaság magára találjon. A Kínába irányuló export aránya tavaly 1,5 százalék volt – legalábbis közvetlenül, közvetve ennél vélhetően valamivel magasabb. A szakértő szerint ez Magyarország szempontjából ugyanakkor lehetőség is: az itt gyártott termék már nem kínainak, hanem magyarnak számít, azaz nem érintik vagy nem feltétlenül érintik az unión belüli esetleges korlátozások.
(Borítókép: Shutterstock)