Emelkedtek a magyar borok termelői árai az előző évhez képest, míg az exportpiacokon jelentősen alacsonyabb az árnövekedés mértéke. Az idei év első háromnegyed évében a belföldön értékesített borok hektoliterenkénti termelői ára csaknem 14 százalékkal növekedett, ezzel elérve a 29,5 ezer forintot.
Az előző hónapban mértekhez képest 14-17 százalékos emelkedést mutatnak a belföldön termelt és itthon értékesített borok, míg az exportált készítményeknél csupán 2 százalékos volt az árnövekedés – írja a Világgazdaság.
A nemzetközi piacon továbbra is a magyar fehérborok voltak a legkeresettebbek, a kivitel mintegy 87 százalékát adták.
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok esetében a növekedés mintegy 17 százalékos volt, míg a vörös- és rozéboroknál 13 százalékos áremelkedést jegyeztek.
Az exportált borok ára 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami hektoliterenként 28,3 ezer forint, tehát elmarad a belföldi növekedéshez képest.
Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott fehérborok ára nem változott, míg a vörös- és rozéboroknál 10 százalékos áremelkedés következett be.
Az eredetmegjelöléssel ellátott borok között a tokaji fehérborok belföldi átlagára 23 százalékkal nőtt az előző évhez képest, így ára elérte a 147,5 ezer forintot hektoliterenként. Az egri vörös- és rozéborok ára is emelkedett, csaknem 15 százalékkal, 57,8 ezer forintra nőtt.
Az exportban a minőségi eredetmegjelöléssel ellátott borok ára továbbra is kisebb mértékben emelkedik, mint a belföldi ár,
úgy, mint a tokaji fehérborok esetében, ahol 13 százalékos volt a növekedés.
A magyar borok külkereskedelmi egyenlege 2023-ban pozitív volt, bár mennyiségben és értékben is csökkent az előző évhez képest. A borexport volumene 10 százalékkal csökkent, értéke pedig 4 százalékkal mérséklődött. A lédig borok exportja 4 százalékkal csökkent, míg a palackos boroké 24 százalékkal csökkent.