A Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) kiadott egy útmutatót a védelemgazdasági tervezéshez, amely forgatókönyvet és konkrét fejadagokat szab meg egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén.
A kormány honlapján megjelent egy 21 oldalas dokumentum, Védelemgazdálkodási tervezés címmel, amely útmutató a gazdaságmozgósítási helyzetekre való felkészítésre – vette észre az Economx. A kormányzat célja a nemzetgazdaság felkészítése.
Az útmutató segít a szükséges feltételek biztosításában, hogy bármilyen mozgósítási helyzetben a védelmi és biztonsági szervezetek és az ország közigazgatási rendszerének működése, a lakosság alapvető ellátása, valamint a társadalom és a nemzetgazdaság működőképessége zavartalan legyen.
Tehát egy bekövetkező természeti vagy katonai katasztrófa esetén az lenne az irányadó, ami ebben szerepel. Ennek az első részében azon termékek és szolgáltatások köre szerepel, amelyekre mindenképp szükség van. Az átláthatóság érdekében meghatározták a békeidő igényeit, egy személyre, a havifejadag-norma alapulvételével.
Eszerint békeidőben minden hónapban ezek a tételek, ekkora mennyiségekben járnak minden embernek:
Tehát ez azt jelenti, hogy alapesetben, amikor még békeidőben vagyunk, akkor ezek az irányadó számok, és a háborús fejadagokat ebből számolják ki.
Az útmutató elég bonyolult egyébként. Először is a követelménytámasztásban és a tervezésben érintett szerveknek ki kell helyesen tölteniük a védelemgazdasági követelménytámasztó- és tervezőtáblázatot (VKT), hogy az összesítéssel lehetővé tegyék a Védelemgazdasági Alapterv elkészítésének megalapozását.
A VKT-ban az egyes szerveknek meg kell határozniuk az igényeiket a különböző gazdaságmozgósítási helyzetekben.
A követelménytámasztásban érintett szervek:
A tervezésben érintett szervek:
Ezt követően minden felsorolt esetre más követelményeket határoznak meg az érintett szervek. A felsorolt esetek a következők:
Ezeket még alcsoportokra is bontották. A legérdekesebbek az ötös pont, ami az energiaellátással kapcsolatos válsághelyzeteket jelöli.
De ennél is érdekesebb a hatos pont. Abban ugyanis szerepel a veszélyhelyzet a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, valamint az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény tekintetében. A humanitárius katasztrófa, valamint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet.
Ez azért érdekes, mert szeptember 7-én lejárhatott volna, de újra meghosszabbította a kormány „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” Magyarországon, amely így legalább jövő év márciusáig velünk marad. Ebben az esetben pedig meg kell határozni egy maximum mennyiséget a készletekből.