Az idei év szeptemberében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 759 ezer főre emelkedett, a férfiak körében 12 ezer fős, a nőknél 8 ezres növekedés volt – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanélküliek száma szeptemberben 191 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék volt.
Idén július és szeptember közötti időszakban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 737 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 13 ezer fővel, a külföldön dolgozóké pedig 18 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 6 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4 millió 618 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a foglalkoztatási ráta 75 százalék volt.
A foglalkoztatottak létszáma és aránya lényegében egyik nem esetében sem változott az előző év azonos időszakához viszonyítva. A férfiak foglalkoztatotti létszáma 2 millió 450 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 79,5 százalék volt, míg a nők körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 168 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta pedig 70,5 százalékot ért el.
A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában 281 ezer főt foglalkoztattak, foglalkoztatási rátájuk 28,4 százalék volt. A legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 87,8 százalékra csökkent, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 4,4 százalékponttal, 70 százalékra emelkedett.
A KSH adatai szerint a 15–64 évesek körében a foglalkoztatás szintje a fővárosban volt a legmagasabb (79,4 százalék), míg a legalacsonyabb érték (70,1 százalék) Dél-Dunántúlt jellemezte. A foglalkoztatási ráta három régióban: Közép-Dunántúlon (1,2 százalékponttal), Észak-Alföldön (1,3 százalékponttal) és Nyugat-Dunántúlon (1,7 százalékponttal) érdemben növekedett az előző év azonos időszakához képest, Pest régióban kissé csökkent (0,8 százalékponttal), míg a többi területen lényegében nem változott.
Az idei év júliusa és szeptembere között a 15–74 éves munkanélküliek száma 22 ezer fővel, 200 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 4,1 százalékra nőtt. A férfiak körében a munkanélküliek száma 104 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,2 százalékponttal, 4 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 96 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra növekedett.
A 15–24 éves munkanélküliek száma 40 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 12,4 százalék volt. Az összes munkanélküli 19,8 százaléka ebből a csoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,4 százalékponttal, 3,6 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké gyakorlatilag nem változott, 3,1 százalék volt.
A munkanélküliségi ráta Dél-Dunántúlon volt a legmagasabb (6,8 százalék), Budapesten pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék).
A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest a legnagyobb mértékben Dél-Dunántúlon nőtt (2,1 százalékponttal), míg a fővárosban – egyedüliként a régiók közül – érdemben csökkent (0,8 százalékponttal). A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, a munkanélküliek 36,9 százaléka legalább egy éve keresett állást. A KSH arra is kitért, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 4,4 százalékkal, 228 ezer főre csökkent.
„A magyar gazdaság ellenálló képességét, erejét, valamint a kormányzati intézkedések hatékonyságát tükrözik a legfrissebb munkaerőpiaci adatok” – állapította meg Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a Központi Statisztikai Hivatal szeptemberre vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikáiról.
A közlemény szerint Czomba Sándor azt is hozzátette, hogy az elmúlt egy évben több mint 20 ezer fővel, 4 millió 759 ezerre emelkedett a dolgozók száma, miközben a munkanélküliség 4 százalék alatti szinten maradt, 3,9 százalékot ér el, ami az unióban a hetedik legkedvezőbb eredmény. Az államtitkár szerint a munkanélküliség aránya Budapesten, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon sem éri el a 3 százalékot. „Azaz, aki tud és akar dolgozni, az el tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért is kap. A Gyurcsány-korszakhoz képest ugyanis 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is” – mondta Czomba Sándor, majd hozzátette: a kormány a munkaerőpiaci tartalék aktivizálásával tovább kívánja növelni a foglalkoztatottságot, ezzel még alacsonyabb szintre csökkentve a munkanélküliséget.
Az államtitkár azt is megállapította, hogy az olyan kormányzati lépések, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a célzott munkaerőpiaci támogatások, sikeresen megvédték a magyar munkahelyeket és a családokat is.