Nem kell szakítani a feldolgozóipar-központú fejlődéssel, ám a kor kihívásainak megfelelő termelőkapacitások indítása és működésük támogatása lesz a fő feladata a kormányzatnak – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
Új iparpolitikát hirdetett meg a gazdaságfejlesztési miniszter. Nagy Márton az Év Felelős Foglalkoztatója díjátadó gáláján arról beszélt, hogy Magyarország kis országként csak nyitott gazdaságpolitikával tud érvényesülni, ez a gazdasági stratégia továbbra is fennmarad. Nagy Márton szerint az export/GDP aránya 2030-ra akár elérheti a 100 százalékot. Ugyanakkor Magyarországon nem az ír példa, a szolgáltatói szektorra alapozott bővülés lehet az üdvözítő, hanem az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar lehetőségeinek bővítése jelentheti a kiugrást és a gazdasági növekedés megtámasztását.
A feldolgozóipar GDP-arányos részaránya a tervek szerint 30 százalékra nőhet az évtized végére.
De a feldolgozóiparon belül nem az elavult, régi technológiai iparra kell gondolni, a magyar kormány az új iparágak számára akar megágyazni. Ezen a téren jó az indulás, hiszen a bejelentett beruházások több mint 80 százaléka ehhez az iparághoz, kiemelten az elektromos autózáshoz kapcsolódik. Ráadásul ezzel az iránnyal jól választottunk partnerséget is, mert jól látható, hogy ezekben a fejlesztésekben nálunk tud találkozni a nyugati know-how-ra épülő (autógyárak) és az ázsiai (koreai, kínai) e-mobilitásra koncentráló (akkumulátorgyárak) tőke. A miniszter szerint az ország így hosszú távon meg tudja őrizni magas tőkevonzó képességét. Azt, hogy az átalakulás már tart, jól mutatja, hogy 2014-hez képest a számunkra továbbra is kiemelt partner Európa részaránya mára csak minimális mértékben, 58,8 százalékról 55,5 százalékra esett – ugyanakkor például a német hegemónia nagyot, 26-ról 16,7 százalékra csökkent. Eközben viszont az ázsiai befektetők részaránya 18,8 százalékról 33,8 százalékra nőtt. Az újfajta diverzifikáció vesztese Amerika lett, az USA egy évtizede fennálló 19,4 százalékos részaránya 10,5 százalékra szorult.
A beruházások tekintetében a miniszter szerint fontos, hogy azok a beruházások, amelyek megvalósulnak, a későbbiekben is termelni tudjanak, fontos azt is biztosítani, hogy használjuk ezeket a kapacitásokat. Ehhez három kulcsterület fejlesztése kell.
Az első kihívás a termelés energiaigényének optimalizálására vonatkozik – a felmérések szerint a modern ipar másfélszer több energia felhasználását igényli majd 2030-ig. A miniszter szerint nem kell szakítani az energiaintenzív iparágakkal pusztán azért, hogy nagymértékben csökkentsük az energiakitettségünket, fontosabb ennél, hogy jól diverzifikáltak legyenek a beszerzési irányok.
Nagy Márton emlékeztetett, az elmúlt időszakban a megújuló, zöldenergia-termelés fejlesztése tekintetében lényegében csak a skandináv országok tudták tartani a lépést hazánkkal, ezt a folyamatot kell továbbvinni. A jövő tekintetében Paks 2. megépülése kulcsfontosságú, emellett az ugyanakkora kapacitású napelempark-bővítést is tovább kell folytatni, de egyre fontosabbá válik, hogy a napközben megtermelt energiát legalább néhány óráig tárolni tudjuk, hiszen így lehetne optimalizálni a szakaszos termelést, és sokkal olcsóbbá tenni az ipari termelést.
A miniszter szerint az ipar versenyképességét az is növelné, ha a vállalatoknak – a lakossággal ellentétben – nem kellene az EU egyik legdrágább energiáját, kiváltképp áramárát fizetniük.
A gazdaságfejlesztési miniszter jelezte, itt komoly lépéseket tettek, hogy a cégek jó részét kiszabadítsák a régi, hosszú távú áramszerződésekből, és ezt szolgálja a 200 eurós áramársapka is. Ugyanakkor a miniszter is elismerte, hogy a rendszerhasználati költségek magasak Magyarországon, és az sem segíti a versenyt, hogy kevés az a szereplő, akit a vállalatok meg tudnának versenyeztetni.
A második legfontosabb tétel, hogy 2030-ig további 500 ezer főre van szüksége a magyar gazdaságnak, ezt a munkaerő-keresletet ugyanakkor a miniszter szerint elsősorban belülről kell előteremteni. Szavai szerint erre minden esély megvan, hiszen ugyan magas a foglalkoztatottság, ám uniós szinten még mindig a középmezőnyben vagyunk azon népesség arányában, akik dolgozni akarnak. A fő cél tehát az, hogy ezeket a jelenleg a munkaerőpiacra nem igyekvő társadalmi rétegeket is meg lehessen szólítani, és velük kielégíteni a fellépő munkaerőigényt. Ehhez sokat tehet a felnőtt- és szakképzés – jelezte Nagy Márton.
Butaság tehát azt állítani, hogy a kormány a fellépő munkaerőigényt vendégmunkásokból akarná fedezni,
de átmenetileg akár vendégmunkások alkalmazására is szükség lehet. Ezt azonban a miniszter szerint a kormány valóban átmeneti megoldásként kezeli, épp ezért a közeljövőben egy olyan, a korábbi terveknél szigorúbb törvény készül, amely a vendégmunkások esetében célhoz kötött foglalkoztatást enged: pontosan tudni lehet majd, hogy az adott munkavállaló milyen jogcímen, hol, mennyi ideig lesz foglalkoztatott, és ezt ellenőrizni fogják.
„A következő időszakban a gazdaságfejlesztés alapvetően infrastrukturális fejlesztést jelent majd, olyan fejlesztéseket, amelynek segítségével Magyarország továbbra is ki tudja szolgálni a vállalatokat” – mondta Nagy Márton. A tárcavezető szerint digitális fejlesztés tekintetében jól állunk a régióban, azonban erről az útról továbbra sem lehet letérni, továbbra is nagyon fontos a széles sávú internet minél komolyabb mértékű hasznosítása és a folyamatos technológiai újítások beépítése. Legalább ekkora, ha nem nagyobb kihívás azonban, hogy a megtermelt árukat a feldolgozóipar gyorsan el tudja juttatni az ügyfelekhez.
Megtévesztő lehet, hogy Magyarország gyorsforgalmi úthálózatának hossza európai szinten az élmezőnyben van, s 60 percen belül az ország minden településéről elérhető egy autópálya, mivel a kapacitások nem tartanak lépést azzal a megnövekedett forgalmi teherrel, amit az okoz, hogy hazánk Európa 3-4 fő tranzitútvonalába esik.
Egyrészt a miniszter szerint fejleszteni kell a legnagyobb forgalomnak kitett M5–M0–M1-es autópályát – a friss koncessziós megállapodás alapfeltétele volt az M1-es 3 sávossá fejlesztése – emlékeztetett. Emellett fontos az is, hogy kiépüljön a vasúti és a kombinált teherszállítás jelenleginél komolyabb infrastruktúrája, és ugyanitt említette a dunai teherhajózás fejlesztését is. Ugyancsak fejlesztendő a határokon átkelő közúti fuvarozás felgyorsítása is – aligha lehetünk büszkék, hogy a hosszú ideig schengeni határnak számító röszkei átkelés időigénye ma az egyik leghosszabb a régióban.
Nagy Márton szerint a tranzitszerep komoly lehetőség is. A logisztika és szállítmányozás jelenleg a hazai GDP 5 százalékát adja, a cél, hogy ez 10 százalékra növekedjen. Ehhez napokon belül bejelentett konkrét lépéseket ígért a miniszter. Egyrészt meghatároznak egy minimális szolgáltatási díjat a logisztikai iparágban, hogy rövidüljenek a beszállítói láncok, s a munkát elvégző hazai fuvarozók komolyabb összegeket kaphassanak. A másik intézkedés, ami a gazdaságfejlesztési miniszter szerint a korábbiaknál jobb helyzetbe hozhatja a magyar logisztikai cégeket, hogy a jövő évre esedékes gázolajjövedékiadó-emelést egy, a korábbiaknál komolyabb gázolajjövedékiadó-visszatérítési rendszer bevezetésével kötik össze. Emellett bővítik az új eszközök beszerzésének támogatási rendszerét is – ígérte Nagy Márton.