Nem nőtte ki a gyerekcipőt a halloweenhez köthető kereskedelem – mondták az Indexnek nyilatkozó szakemberek, aki rámutattak: a „vicces” angolszász ünnep és a csendes megemlékezésről szóló mindenszentek boltokban történő egyidejű megjelenését az ellentétes érzelmek miatt nehéz kivitelezni.
Érdekes kettősség uralkodik egyes boltok kínálatában október végén, november elején. Október 31. a hivatalos halloweenünnep, míg november elseje mindenszentek, másodika pedig halottak napja. Míg a halloweent általában jelmezbe bújt gyerekekkel, csokigyűjtéssel és vicces töklámpásokkal azonosítjuk, addig mindenszentekkor csendben emlékezünk meg elhunyt szeretteinkről.
A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult autentikus ír ünnep október 31. éjszakáján (a mindenszentek katolikus ünnep előtti estén), amelyet elsősorban az angolszász országokban tartanak. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit (Wikipédia).
„A kiskereskedelmi forgalom szempontjából elenyésző a halloweenhez köthető volumen” – mondta az Index megkeresésére Neubauer Katalin, a hazai tulajdonú kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások érdekeit képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára. „Halványan emelkedő tendenciát mutat a halloweendivat, de a kiskereskedelem szempontjából nincs nagy jelentőségük az ünnephez köthető eladásoknak. Számos üzlet életében inkább csak kirakatrendezési, -díszítési szempontból jelenik meg az ünnep” – tette hozzá. A főtitkár a jelentéktelenség okán nem is bocsátkozott számadatokba.
Neubauer Katalin hangsúlyozta: az angolszász országokból indult ünnep nem tudta kinőni a gyerekcipőt Magyarországon, a fő csapásirány a mindenszentek.
Magyar szempontból ez az időszak a csendes nyugalomról, megemlékezésről szól, amivel nem férnek össze az egy nappal korábbi, inkább vidámságról szóló akciók. A két ünnep boltok polcain történő egyidejű megjelenését nehéz kivitelezni, tekintve, hogy ellentétes érzelmeket válthat ki
– mutatott rá a főtitkár a két ünnep közötti összeférhetetlenségre.
Hasonló húrokat pendített meg egy vidéki, otthoni kiegészítőket, ajándéktárgyakat is áruló virágüzlet, amelynek tulajdonosa az Indexnek elmondta: nem kifejezetten a halloweeni, mint inkább az őszi dekorációkért térnek be a vásárlók. „Főként a gyerekes vásárlók körében van keletjük a halloweenhez köthető termékeknek, például egy vicces töklámpásnak vagy egy jelmeznek, illetve az ahhoz kapcsolódó kiegészítőknek – itt némi párhuzam fedezhető fel a halloween és a farsang között. Ám olyan eset is történt, hogy egy gyermek kifejezetten félt egy halloweeni jelmeztől” – jegyezte meg.
A magyarok jellemzően inkább a halottak napjára, illetve mindenszentekre készülnek ebben az időszakban, a virágüzletek, illetve ajándékboltok is a mécsesekre, virágokra helyezik a hangsúlyt a töklámpások helyett
– mondta a boltvezető.
A „csokit vagy csalunk” szokás iránt azonban egyre nagyobb az érdeklődés. Vannak olyan fórumok, ahol fogadóként, illetve „csokivadászként” is regisztrálhatják magukat az emberek. (A „csokit vagy csalunk” lényege, hogy jelmezbe öltözött gyerekek halloween éjszakáján házról házra kopogtatnak. A házigazdák csokit adnak a gyerekeknek, amennyiben mégsem, akkor a gyerekek valamilyen játékos csínyt követnek el velük szemben.) Hasonló szokás halloweenkor a tökfaragás, az ehhez szükséges tököt azonban nem az általunk taglalt kereskedelmi egységekben, hanem az élelmiszerboltokban lehet kapni, így az ünnep eme vetülete ezúttal kevesebb hangsúlyt kap.
Neubauer Katalin szerint a halloweeni kereslet stagnált az elmúlt években, amivel részben a nekünk nyilatkozó üzlettulajdonos is egyetértett, annyi kiegészítéssel, hogy – bár továbbra sem számottevő, de – ha halványan is, látható némi növekedés a vásárlói érdeklődés terén. „Magyarországon még továbbra sem divat a halloween, ám mutatkoznak ez irányú tendenciák” – jegyezte meg.
Mindenszentekkor felfut a gyertyák, mécsesek forgalma, illetve virágból – főként krizantémból – is többet visznek, ám összességében a november elsejei időszak kiskereskedelmi forgalomhoz való hozzájárulása nem túl jelentős – mutatott rá az MNKSZ főtitkára.
(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)