Index Vakbarát Hírportál

Kegyetlen üzemanyagárak jöhetnek, a háború minden elemzést felülírhat

2023. október 31., kedd 16:26

Rekordmagas olajárakra lehet számítani az izraeli háború további kiéleződése esetén – figyelmeztetett erre a Világbank.

Elemzésükben kiemelték, amennyiben a konfliktus a Gázai övezet határain túlra is kiterjed, és megismétlődik az 1973-as arab olajembargó,

az olajárak hordónként 157 dollárra emelkedhetnek.

„Egy ilyen forgatókönyv esetén – az 1973-as arab olajembargóhoz hasonlóan – a globális olajkínálat napi 6-8 millió hordóval csökkenne, ami kezdetben 56-75 százalékkal – hordónként 140 és 157 dollár közé – emelné az árakat” – írták. Bár az ötven évvel ezelőtti olajválság négyszeresére emelte az olajárakat, a Világbank hasonlata nem feltétlenül helyes, hiszen a jelenlegi energiapiac már most alapvetően feszes és érzékeny, az orosz–ukrán háború és az annak következtében bevezetett szankciók miatt, valamint a deglobalizációs folyamatoknak köszönhetően.

Európa bajba kerülhet

A Világbank legjobb forgatókönyve szerint – „kismértékű zavar” esetén – a globális olajellátás napi 500 000 hordóval napi 2 millió hordóra csökken, ami a 2011-es líbiai polgárháború idején tapasztalt csökkenéshez hasonlítható.

Európa nagy importkitettsége miatt a világpiaci olajárak emelkedése két szinten is súlyos károkat okoz a gazdaságában: a magas árszintek hozzájárulnak a vállalatok elvándorlásához, ami rontja a kontinens versenyképességét. Másrészt a drága energia fokozza az inflációs nyomást

– fogalmazott korábban az Indexnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője. Izrael nem olajtermelő ország, és a Gázai övezet, illetve annak közelében sem húzódnak jelentős nemzetközi fosszilis energiaforrások és infrastruktúrák, de a térségben kitörő konfliktusok jelentős hatást gyakorolnak az olajpiac stabilitására. Természetéből adódóan az egész Közel-Kelet hatást gyakorol a globális gazdasági folyamatokra. Ennek két főbb oka van:

Az elemzések rendre felhívták a figyelmet, hogy Irán az elmúlt évben komolyan visszatért az olajpiacokra, a kitermelése és az exportja ugrásszerűen megnőtt. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint csak az idei év első nyolc hónapjában napi 600 ezer hordóval nőtt az iráni nyersolajtermelés, így az az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb kiegészítő ellátási forrása lett. Az ország augusztusi kitermelése elérte a napi 3,14 millió hordót, ami a legmagasabb érték 2018 óta, amikor Amerika visszaállította az iráni olajjal szembeni szankciókat. Nyersolajexportja napi 1,9 millió hordóra emelkedett, amelynek 80 százaléka Kínába megy.

IRÁN ESETLEGES BEAVATKOZÁSA VAGY BÁRMILYEN ESZKALÁCIÓ KÖNNYEN 100 DOLLÁR FÖLÉ REPÍTENÉ AZ ÁRAKAT.

Az elemzések szerint ez a helyzet akkor is előállhat, ha Iránt végül jelentős szankciókkal büntetik. A energiapiacok attól is tartanak, hogy Irán esetleges aktívabb szerepvállalása instabilitást idézhet elő a Hormuzi-szoros körül, amely a világ legfontosabb energetikai csomópontja.

Rovatok