„Az arany áramlásában láthatunk egy nyugatról keletre való eltolódást, még az EU-n belül is” – jelezte az Indexnek is elküldött elemzésében Matus Tibor. A Makronóm Intézet elemzője feltárta, hogyan változott az egyes országok arany iránti kereslete húsz év alatt, és hol vásárolják a legtöbbet a sárga nemesfémből.
A jegybankok újra lelkesednek az arany iránt, különösen a nem nyugati országokban: 2022-ben hetven éve addig nem látott mennyiség, 1136 tonna vásárlását regisztrálták a nemzeti bankoknál.
A legnagyobb aranyvásárlást Kína végezte, őket követi Szingapúr, Lengyelország, India és Csehország
– jelezte az Indexnek küldött elemzésében Matus Tibor. A Makronóm Intézet szakértője rámutatott, hogy még a Nyugatnak is a keletebbre fekvő országai voltak azok, amelyek belevágtak a további vásárlásokba.
Az öt BRICS-ország közül négy – Brazília, Oroszország, India és Kína – központi bankjai 2010–2022 között 2932 tonna aranyat vásároltak. „A dollár fegyverként való használata – amelynek legeklatánsabb példája az orosz devizatartalékok befagyasztása – még inkább hangsúlyt adott ennek a folyamatnak” – világított rá az elemző. Cikkünk írásának pillanatában, kedd 17 óra magasságában 1995 dollár volt egy uncia arany ára a tradingview.com kimutatása alapján.
Matus Tibor az arany kínai fogyasztói keresletéről elmondta, hogy az ezredforduló óta 2022-ben 292,6 tonnáról 824,9 tonnára nőtt. Ez 181 százalékos emelkedés.
Kína és India – amely országok 2000-ben együttesen a fogyasztói keresletnek még csak a 28,7 százalékát jelentették – 2022-ben már a globális fogyasztói kereslet majdnem felét (48,4 százalék) adták
– emelte ki a Makronóm Intézet szakértője, hozzátéve, hogy tavaly együttesen 1600 tonna aranyat szereztek be. Az arany keletre vándorlását táblázatban is bemutatta az elemző, a sárga fém iránti fogyasztói kereslet alakulását vizsgálta 2000 és 2022 között:
| 2000 | 2022 | 2022 vs. 2000 | ||||
| tonnában | a globális kereslet százaléka | tonnában | a globális kereslet százaléka | tonnában | százalékban | |
| India | 723 | 20,40 | 774 | 23,40 | 50 | 7,00 |
| Kína | 292,6 | 8,30 | 824,9 | 25 | 532.3 | 181,90 |
| Japán | 105,1 | 3,00 | 4,30 | 0,10 | –100,8 | –95,90 |
| Közel-Kelet | 457,9 | 12,90 | 268,2 | 8,10 | –189,7 | –41,40 |
| Törökország | 177,4 | 5,00 | 121,5 | 3,70 | –55,9 | –31,50 |
| Egyesült Államok | 368,5 | 10,40 | 256,6 | 7,80 | –111,9 | –30,40 |
| Franciaország | 19,0 | 0,50 | 19,90 | 0,60 | 0,9 | 4,50 |
| Németország | 15,60 | 0,40 | 196,40 | 5,90 | 180,8 | 1,16 |
| Olaszország | 92,10 | 2,60 | 17,80 | 0,50 | –74,3 | –80,60 |
| Egyesült Királyság | 75 | 2,10 | 35,60 | 1,10 | –39,4 | –52,50 |
| Európa többi része | 142,4 | 4,00 | 115,1 | 3,50 | –27,3 | –19,20 |
| Egyéb | 1 076 | 30,40 | 669,1 | 20,30 | –406,9 | –37,80 |
| Globális kereslet | 3 544,60 | 100,00 | 3303,30 | 100,00 | –241,3 | –6,80 |
Magyarországon 2018-ig igen alacsony, 3 tonna volt összességében az aranytartalék, majd az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva döntött
hazánk aranytartalékának megtízszerezéséről (2018 negyedik negyedév: 31,5 tonna), 2021 elején pedig 94,45 tonnára növeléséről
– világított rá cikkében az Economx, megjegyezve, hogy ezzel a 38. helyre kerültünk a világranglistán.
Matus Tibor kifejtette, hogy Kína a világ legnagyobb aranytermelője és a második legnagyobb fogyasztója. Az első hely Indiáé, ahol az aranynak (ékszerek) óriási kulturális jelentősége van, ideális ajándéknak tekintik, központi szerepet játszik esküvőkön és vallási szertartásokon. „Az indiai háztartások több mint 25 ezer tonna aranyat tartottak 2019-ben, ami az ország teljes vagyonának a 40 százaléka” – zárta az elemzést a Makronóm Intézet szakértője.