Az infláció januárban volt a csúcson, akkor 25,7 százalékon állt, szeptemberben viszont 12,2 százalékra csökkent a pénzromlás üteme. A jegybank várakozásai szerint ez év végére 7-8 százalékra csökken, 2024-ben pedig tovább mérséklődhet az infláció.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb prognózisa szerint idén éves átlagban 18 százalék felett alakulhat az infláció, jövőre már csak 5 százalékra becsüli a pénzromlás mértékét.

A 24.hu cikkében négy területre hívta fel a figyelmet, ahol a cégeknek jövőre pluszterhekkel kell majd számolniuk, melyek közvetetten vagy közvetlenül érintik a kiskereskedelmet, és így nyomást gyakorolhatnak a boltok árképzésére.

• Januárban lép életbe az új hulladékgazdálkodási rendszer, ami minden olyan gyártót érint, amely korábban környezetvédelmi termékdíjat fizetett, de legnagyobbrészt az élelmiszergyártók díjait növeli meg.
• Januártól drasztikusan nő az útdíj, ami minden közúti szállítmányozásban érintett szereplőre – köztük a teljes kiskereskedelemre – hatással lehet.
• Tovább növeli a fuvarozók terheit az üzemanyagokra kivetett nagymértékű jövedékiadó-emelés.
• A hatályos kormányrendelet alapján 2024-től a kiskereskedelmi különadó felső kulcsa tovább növekszik, 4,1 százalékról 4,5-re. Október 31-én azonban a megjelent egy törvényjavaslat, mely szerint az extraadó felső kulcsát 2,7 százalékra csökkentenék. Ezt a verziót egyelőre nem fogadta el a parlament.

A lap megjegyzi, hogy emellett több kisebb tétel is emelkedik, melyek érintik az élelmiszeripart: ilyen az üveggyártókra – köztük az öblösüvegek és az italpalackok gyártóira – kivetett szén-dioxid-kvóta-adó, valamint a közép-és nagyvállalatokra kirótt kiberbiztonsági felügyeleti díj.