Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatot. Jöhet egy új kutatás-fejlesztési támogatás, szigorodnak az energiahatékonysági és a fejlesztési adókedvezmény szabályai, de nő az intenzitásuk; érvényben marad a reklámadó felfüggesztése. További jó hír, hogy érkezhetnek az előre elkészített és kiajánlott áfabevallás-tervezetek is. A változások mellett egy új adónem, a globális minimumadó bevezetésére is fel kell készülniük az érintett vállalatoknak – összegezték az EY szakértői a legfontosabb változásokat.
„Egyértelmű, hogy jelentős változásokat hoz a következő adóév. Új kedvezmények, megemelt támogatási keretek lesznek elérhetőek, viszont több esetben jóval szigorúbb feltételek mellett. A hazai cég- és pénzügyi vezetők elemi érdeke, hogy megismerjék a változásokat. A jogszabályi megfelelés mellett ugyanis a versenyképességet érdemben befolyásoló tényező lehet, ha egy cég képes lesz élni az új lehetőségekkel” – nyilatkozta Vékási Tamás, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője, aki kiemelte, új, az adózó választása szerint alkalmazható K+F-adókedvezményt vezethet be a kormány, amely alternatívája lehet a már ismert támogatásoknak.
Az igényelhető energiahatékonysági adókedvezmény mértéke kétszeresére nő, már 30 millió eurónak megfelelő forintösszegig terjedhet.
Párhuzamosan azonban jelentősen szigorodik a szabályrendszer is. A hazai hatáskörben megítélhető fejlesztési adókedvezmény mértéke szintén emelkedik. A beruházás helyszínétől függően a mértéke jelenértéken 24,75-49,5 millió euró is lehet.
Az EY az elemzésében kiemelte azt is, hogy a reklámadó felfüggesztése jövő év december 31-ig érvényben marad. Továbbra sem kell alkalmazni az eljárási és a szankciós rendelkezéseket sem. Folytatódik a közművezetékek adójának szakaszos kivezetése is, aminek jegyében január 1-jétől először a hírközlési vezetékek kerülnek ki az adó tárgyi hatálya alól. Majd 2025. január 1-jétől, a törvény hatályon kívül helyezésével megszűnik a közműadó-kötelezettség.
A kiskereskedelmi adó viszont velünk maradhat, és megjelenik a 12 hónapnál rövidebb tört adóév esetében az arányosítás.
Továbbá 2024-től az állami adó-és vámhatóság a rendelkezésére álló adatok felhasználásával elkészíti és kiajánlja az áfabevallások tervezeteit is. A jövőben így már három különféle módon lehet teljesíteni az áfa bevallási kötelezettséget. Azok az adózók, akik elfogadják majd az e-áfa-kiajánlást, mentesülnek a belföldi összesítő jelentés készítésére vonatkozó kötelezettségük alól.
Kiemelték, hogy Amerika és Magyarország közötti adóegyezmény január 1-jétől hatályát veszti, ezzel összefüggésben több előírás is módosul. Nem ez azonban az egyetlen változás a nemzetközi együttműködésekben. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos kötelező automatikus információcsere jövőre Georgia, Ruanda és Ukrajna viszonylatában is alkalmazandó. Több országgal bővül az országonkénti jelentések rendszere is (például Kenya, Libéria, Thaiföld, Ukrajna) – hívták fel erre a figyelmet az EY szakértői.
A szakértők emlékeztettek arra, hogy tisztán belföldi vállalatcsoportokra is vonatkozhat a globális minimumadó, amitől a hatásvizsgálat szerint 96,5 milliárd forint költségvetési többletbevételt vár a kormány. Ugyanakkor fontos kitétel, hogy csak az a cég lehet érintett, ahol az anyavállalat által készített konszolidált pénzügyi beszámolóban kimutatott bevétel az elmúlt négy évből legalább kettőben meghaladja a 750 millió eurót.
A kiemelt területek mellett számos ponton változhat a javaslatcsomag.
Módosulnak például a számviteli szabályok, emelkedik a visszaigényelhető jövedéki adó mértéke, szűkül a munkaerőpiacra lépők után igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezmény, és nem utolsó sorban érdemi változás történhet a bizalmi vagyonkezelés adóztatásában is.
A globális minimumadó nem feltétlenül fenyegetés, hanem lehetőség is lehet a Magyarországon letelepedett vagy letelepedni vágyó cégeknek – írtuk meg korábban az Indexnek nyilatkozó adószakértők érvei alapján. Számos elemzés jelent meg arról, hogy az adó-versenyképességi szempontból kialakított rendkívül alacsony, 9 százalékos kulcsú, és különféle kedvezményekkel tovább csökkenthető társasági jövedelemadózásunkat – és így tulajdonképpen a teljes magyar adórendszert – komolyan fenyegeti a globális minimumadó bevezetése.
Az egyre több részletszabály ismeretében ennek azonban nem feltétlenül kell így alakulnia, hiszen a rendszer olyan korrekciókat kínál, amelyek mellett az alacsony nominális adókulcs fenntarthatónak tűnik. Legutóbb pedig arról írtunk, hogy a tervezet az iparűzési adó esetében tisztázza, hogy a minimumadó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. Ez alól kivétel, ha a vállalkozó az adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezményének alkalmazását választotta.
A törvény hatálya alá tartozó fizetési kötelezettséget forintban, dollárban vagy euróban kell teljesíteni, és az adózónak minden egyes adóév végén meg kell határozni és a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni a kiigazított lefedett adóját. Továbbá azok helyes kiszámítását az adóhatóságok ellenőrzik, ezért a csoporttagoknak gondoskodniuk kell arról, hogy minden szükséges információval és dokumentummal rendelkezzenek, valamint betartsák az érvényes törvényi előírásokat, iránymutatásokat.