Ha sikeres a magasnyomású gazdaság, akkor magasabb a termelési potenciál, így nagyobb növekedés érhető el, valamint a hátrányos helyzetűek életszínvonalában jelentős javulás következhet – összegezte az Indexnek Czeczeli Vivien. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatójával annak jártunk utána, hogy milyen gazdaságpolitikai lépés következhet a kormánytól.
„Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz” – jelentette ki korábban már többször Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel egyértelművé tette, a kormány számára hamarosan esszenciális kérdés lesz a növekedés. Van is hova, az idei év a legjobb esetben picivel 0 százalék feletti növekedést hozhat, tehát stagnál a gazdaság.
Ám a közgazdaságnak már létezik erre válasza. A magasnyomású gazdaság (high pressure economy) gondolata Arthur Okun nevéhez kötődik és 1973-ra vezethető vissza. Lényege a növekedés, az alacsony munkanélküliségi ráták együttesével elért hosszú távú gazdasági előnyökön alapul. A fókusz a munkaerőpiacra és a hatékonyságnövelésre helyeződik.
„A magasnyomású gazdaság két alappillére az erős foglalkoztatottság által teremtett stabil kereslet és a termelékenységnövekedést elősegítő lépések” – fogalmazott az Index megkeresésére Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója. Ez a gazdaságpolitikai elképzelés a jövedelempolitikán túl olyan eszközöket használ, mint a hitelezés fűtése, a beruházásösztönzés, vagy éppen a devizaárfolyam elengedése.
Az általános elgondolás szerint létezik a munkanélküliségi rátának egy olyan szintje, amely alá csak a magasabb infláció árán tud csökkenni. Alacsony munkanélküliség esetén a bérek, így a vállalatok költségeinek emelkedése, gyorsabban zajlik. Talán ez a kulcspont, hiszen a hatékonyságnövekedés a béreken keresztül is nyomás alatt van:
ha növekednek a vállalatok költségei, akkor ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal érik el.
Aki nem tudja tartani a lépést, az csődbe megy, vagy felvásárolja egy hatékonyabb vállalat. Mindenki arra kényszerül, hogy effektívebb legyen, vagy elbukik. Probléma akkor van, ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a dolgozók vagy a vállalat termelékenysége. Várhatóan magasabb fogyasztói árakat eredményez, ezért lényeges, amit a miniszterelnök mondott, „az idei év az infláció letörésének éve”.
Az infláció markáns csökkenése már látszik: míg az év elején még a kormánypárti – hát még a kritikus – szakértők is tettek olyan kijelentést, hogy „a sok negatív hatás miatt valószínűleg nem lesz egy számjegyű az infláció év végén”. Ma már azonban világosan látszik, a prognózis valóra válik és bőven 10 százalék alatt lesz az infláció.
Szinte biztos, a reálbérekben a fordulat szeptemberben megtörtént a meredeken csökkenő infláció miatt. Legalább ennyire biztos az is, hogy az infláció a jegybank toleranciasávjába nem fér be egy jó darabig. Egyes vélemények szerint ezt el is kell felejteni a deglobalizáció és a tartósan magas energiaárak miatt, ugyanakkor vannak konzervatívabb gondolatok is.
A magasnyomású gazdaság tehát azt jelenti, több munkalehetőséget kínálnak a munkát keresők számára, illetve az emberek magasabb bérekben részesülnek. Amennyiben ez sikeres, akkor egyfelől magasabb a termelési potenciál, így magasabb növekedés érhető el, valamint a hátrányos helyzetűek életszínvonalában is jelentős javulás következhet be
– nyilatkozta Czeczeli Vivien, majd azt is hozzátette, a magasabb növekedés alapja, hogy a magas foglalkoztatottság tartós és stabil keresletet teremt, amivel a vállalatok számolhatnak. Nyitottabbak a bővülésre, új beruházásokra, hosszú távon bővül a gazdaság termelési lehetősége. A jegybank még korábban – a békeidőkben –, így foglalta össze ezt a gazdaságpolitikát:
„Minden olyan intézkedés ide tartozhat, ami erősíti a munkavállalók iránti keresletet. Ennek példája a beruházások bővítése, melyek jelentősen növelik a foglalkoztatási lehetőségeket. Látható, hogy Magyarországon a beruházási ráta EU-s viszonylatban is kimagasló” – összegezte Czeczeli Vivien.
A Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója szerint minden olyan intézkedés ide tartozhat, amely a jövedelem- vagy foglalkoztatáspolitikát érinti, például a minimálbérek, reálbérek emelése. Közfoglalkoztatási programok, infrastruktúra fejlesztése, kkv-k termelékenységének javítása, digitalizációs lehetőségek kiaknázása, és az innováció növelése. Ha a kabinet mostani intézkedéseit figyelmesen vizsgáljuk, akkor felfedezhetőek már ehhez hasonló intézkedések:
Számítások szerint ezek a célzott intézkedések csak idén összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, úgyhogy a teljes foglalkoztatottság zavartalanul átvészelte a mögöttünk álló időszakot amellett, hogy strukturális problémák merültek volna fel a gazdaságban. Talán pont utóbbi az igazán lényeges.
Czeczeli Vivien szerint amennyiben a válságot követően a gazdaság potenciális termelékenységnövekedési rátája jelentősen magasabb lehetne a valóságban tapasztalt szintjénél, illetve a válságokat követően a növekedés trendje hosszú távon elmaradhat a krízist megelőző szinttől,
komoly szerepe lehet a magasnyomású gazdaságnak.
Ha a gazdasági klíma tartósan gyenge aggregált kereslettel jár együtt (alacsony a háztartások, a kormányzat, vállalkozások költekezése), akkor a magánberuházások is alacsony szinteket öltenek, hiszen romlanak az üzleti kilátások. Ezt a trendet fordítja meg a magasnyomású gazdaság, ez a gazdaságpolitika visz ki az alagútból.
A keresleti oldal nem nevezhető erősnek, augusztusban a kiskereskedelem forgalma folyó áron 1594 milliárd forintot ért el. Az idei évben január és augusztus között az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelmi forgalom volumene 9,6 százalékkal kisebb lett.
A fő veszélye, hogy magas gazdasági nyomás esetén az infláció elindulhat felfelé. Ez a jelenlegi, infláció elleni küzdelemmel jellemezhető időszakban különös figyelmet igényel. Hozzá kell tenni azonban, hogy a munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolat és az infláció dinamikája az idők során változott
– mondta a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója. Végezetül fontos kiemelni, amennyiben a kormány folytatja a megkezdett intézkedéseit és a magasnyomású gazdaság mellett teszi le a voksát, akkor annak a hatékonyságát a monetáris politika érdemben lassíthatja a szigorú kondíciókkal. „A magasnyomású gazdaságot alapvetően az alacsony reálkamat támogatná” – tette hozzá Czeczeli Vivien. Így a növekedési kérdések nagyban a kormányra hárulnának. Ám mint jól ismert, az Orbán-kormányok korábban évekig alkalmazták a jegybankkal közösen és hatékonyan a magasnyomású gazdaságot.
(Borítókép: Orbán Viktor 2023. október 27-én. Fotó: Benko Vivien Cher / MTI)