„Meglehetősen szigorú követelményei vannak az euró bevezetésének, ám egyre több a vita arról, hogy ezek a követelmények mennyire segítenek valójában megteremteni és a gyakorlatba átültetni az optimális valutaövezet koncepcióját” – fogalmazott az Indexnek Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint anélkül, hogy oldalakat töltetnénk meg a kritériumok pontos leírásával, elég annyit tudni, hogy négy gazdasági konvergenciakritérium létezik:

1. árstabilitás,
2. rendezett és fenntartható államháztartás,
3. árfolyam-stabilitás,
4. végezetül a hosszú lejáratú kamatlábak.

A feltételek teljesülését követően van lehetőség az árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) belépni, ahol továbbra is tartani kell az említett gazdasági kritériumokat, különösen az árfolyam-stabilitást. A jogi konvergenciának is teljesülnie kell, ez már kevésbé gazdasági kérdés.

Kötelező bevezetni

Amióta Magyarország része az Európai Uniónak, adódtak olyan időszakok – még ha csak rövidek is –, amikor a konvergenciakritériumok teljesültek vagy némi jóindulattal elfogadhatóak lettek volna. Ám ez már a múlt, kár ezzel foglalkozni. A közelmúlt eseményeit tekintve megállapítható, hogy lényegében semmilyen kritériumnak nem felel meg Magyarország. Virovácz Péter – ahogy azt korábban Matolcsy György jegybankelnök is megtette – emlékeztetett, hogy az Európai Unióval kapcsolatos csatlakozási szerződés kimondja:

„Azon lehet lamentálni, hogy mikor érdemes ezt megtenni, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben ezen teljesen felesleges gondolkozni” – tette hozzá az ING elemzője. A napjainkban megfigyelhető gazdasági klímában legkorábban két-három év múlva lehet reális képet alkotni Magyarország állapotáról. Addigra már megváltozhatnak a csatlakozási kritériumok, hiszen logikus lenne ezek módosítása.

A jelenleg érvényben lévő kritériumrendszer használhatatlan: „Túlzónak tűnhet a kijelentés, ám a gyakorlat bebizonyította, hogy ez a kritériumrendszer nem biztosítja az euróövezet stabilitását. A mostani helyzetben számos országot fel lehetne sorolni, amelyek nincsenek nálunk sokkal jobb helyzetben. Az EU vezetői a jelenlegiektől teljesen eltérő mutatószámokat találhatnak majd ki – mondta Virovácz Péter. – Ez nagyon hosszú vita eredményeként születik majd meg, de jól látható az elmúlt időszak válságaiból, hogy az eddigi kritériumrendszer nem tudta biztosítani, hogy az unió együtt, egyedi sokkok nélkül képes legyen átvészelni a fekete hattyúk korát”.

Magyarország tekintetében nem úgy tűnik, hogy a bevezetés egy évtizeden belül megvalósulhat. Leszögezhető, amikor nincs gazdasági sokk, akkor érdemesebb váltani a fizetőeszközre, ám egyelőre egy nyugalmasabb, egyensúlyi periódus csak álom, különösen az elmúlt két-három év tekintetében. A belső és külső egyensúlyok helyreállítása elengedhetetlen ahhoz, hogy megkezdődhessen az érdemi vita a bevezetéséről. Ezeket az egyensúlyokat a gazdaságpolitikai döntéshozók és végső soron a politikusok állíthatják helyre. Így a szakértő szerint nagyon leegyszerűsítve az euróövezet felé vezető út első lépése a politikai elköteleződés lenne.

Nem biztos, hogy akkora előnye van

Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felhívta arra a figyelmet, hogy válság alatt egy olyan ország tekintetében, mint Magyarország, számos hátránya van a közös fizetőeszköznek. Virovácz Péter hozzátette azt is, hogy a jelenleg tapasztalt költségvetési mutatók mellett nem lenne feltétlenül szerencsés az önálló monetáris politika feladása. Mert ha jönne egy újabb sokk, akkor nem lenne árfolyam- és kamatpolitikánk.

Az ING elemzője aláhúzta, a bevezetés után várhatóan alacsonyabb lenne a kamatkörnyezet, ami jobban támogatná a gazdasági növekedést. Az infláció alakulásáról pedig annyit érdemes tudni, hogy amit a forint gyengélkedése miatti infláció megszűnésével nyerünk, azt a belső keresleti oldalon visszahozzuk: nem biztos, hogy euróval drasztikusan kisebb lenne a magyar infláció.

A bevezetésnek a munkaerőpiacra nem lenne hatása, a tőkefelhalmozást, a tőkebefektetést és a technikai fejlődést viszont segíthetné: „újabb know-how érkezne, fejlesztések valósulnának meg, és az innováció is új lendületet kapna, emiatt a GDP is emelkedhetne. Várható hozadék, hogy hazánkban újabb beruházók jelenhetnének meg. A pénzpiac kiszámíthatóbb lenne, hiszen a cégek már meg tudnák spórolni a devizafedezés és a devizaváltás költségeit” – összegezte.

Fontos arra is kitérni, a külföldi vállalkozások kevésbé tekintenék kockázatosnak hazánkat, ha a kereskedelmi partnereikhez hasonlóan Magyarországon is euróval tudnának működni. Azonban ez semmit nem számítana, ha az adókörnyezet és a munkaerőpiaci környezet rossz irányban változna. A beruházások a fizetőeszközünk ellenére valósulnak meg, Magyarországra nyugatról és keletről is érkezik a működő tőke. Ha egy vállalat nem Magyarországot választja új beruházása helyszínéül, annak okát az infrastruktúrában, az adózási környezetben és a gazdasági kiszámíthatóságban kell keresni.

Virovácz Péter szerint a forint fizetőeszköz csak másodlagos szempont lehet a beruházási döntések meghozatalakor, azonban ennek ellenére az euró bevezetése a döntéshozatalt és a beruházásokat is pozitív irányban befolyásolná. Így leszögezhető, hogy a számos pozitív hozadék mellett vannak bizony negatív következmények is, amelyeket érdemes figyelembe venni.

Melyik politikus mit mondott?

A kérdésről rendre megszólalnak a politikai szereplők. Állítólag a kormányban is megosztó a téma. Nézzünk pár fontosabb megszólalást ebben a kérdésben:

• Orbán Viktor: A miniszterelnök kevésbé idézett mondata a kérdésben még tavaly decemberben hangzott el a Kormányinfón. „Teljesen jogos az a kérdés, hogy a forintárfolyam hektikus változása miatt a kormány mérlegeli-e az euróbevezetést” – hozzátette: a forint árfolyama elszakadt a magyar gazdaság teljesítményétől. Szerinte vannak érvek az euró bevezetése mellett és az ellen is. Úgy vélekedett, a bevezetéskor az a kérdés, hogy a stabilitást vagy a gyors felzárkózást választjuk-e. A kormányfő a válaszában az euróbevezetés mellőzését javasolta: „Magyarországnak azt javaslom, hogy válassza a gyors felzárkózást”.
• Matolcsy György: A jegybankelnök legutóbb június elején szólalt meg erről a kérdésről. Akkor úgy fogalmazott, „ha Magyarország eléri az unió átlagos fejlettségi szintjének nagyjából 90 százalékát, akkor már felkészült lesz arra, hogy be lehessen vezetni az eurót”. Emlékeztetett, hogy óriási ígéret volt az euró a kontinensnek, Washingtonnak ez pedig komoly kockázatot jelentett. „A Nemzeti Banknak egy világos, határozott, mindenki számára érthető álláspontja van: kötelező bevezetnünk az eurót, ami kettős döntés, a kormány és a Bizottság közös döntése lesz” – mondta Matolcsy György, aki szerint ezt a célt elérni 2030-ra lehetséges.
• Varga Mihály: A pénzügyminiszter augusztus végén fogalmazott úgy, hogy korai Magyarország euróövezeti csatlakozásáról beszélni. Jelenleg az „egyensúlyi pozíció leggyorsabb megteremtése” van napirenden. Azt is kiemelte, ha most eurónk lenne, jóval kevesebb kockázatot kellene vállalnia a gazdaságnak.
• Nagy Márton: A gazdaságfejlesztési miniszter is világossá tette az álláspontját. A parlamentben a miniszteri meghallgatásán – még májusban – úgy fogalmazott, rövid és középtávon nem kérdés az euró, a kormánynak nem célja az euróbevezetés. „Hosszabb távon meg ki tudja” – mondta. A legtöbbször Nagy Márton hívta fel arra a figyelmet, hogy recesszióban hátrányos egy olyan adottságokkal rendelkező országnak az euró, mint Magyarország.
• Ellenzék: „Azokban az országokban, ahol euróval fizetnek, stabil a gazdaság, kiszámíthatóak a hétköznapok, és a családok sem szenvednek a brutális, elviselhetetlen drágulástól. Most már ilyen Horvátország is. 9 évig a horvátok azért dolgoztak, hogy bevezessék az eurót. És nemcsak azért, mert az uniós tagsággal ezt vállalták, hanem mert tudják, hogy ez a nemzeti érdekük. Az euró bevezetése nekünk, magyaroknak is nemzeti érdekünk. Éppen ezért az Árnyékkormány már most arra készül, hogy ha eljön az ideje, Magyarországon is bevezessük az eurót. Ezt fogjuk tenni, minden magyar érdekében” – fogalmazott januárban Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője, a párt árnyék-miniszterelnöke. (Gyurcsány Ferenc pártjának álláspontját jellemzően minden ellenzéki párt osztja.)

Októberben az infláció az euróövezetben a szeptemberi 4,3 százalékról 2,9-re csökkent, ezzel 2021 júliusa óta a legalacsonyabb szintre lassult az éves infláció.

(Borítókép: Emmanuel Dunand / AFP)