„Magyarországon 2012-től kötelező energetikai tanúsítványt készíttetni az új épületek építésekor és a meglévő épületek eladásakor, illetve szintén kötelező a tanúsítvány a lakások és házak bérbeadásához” – fogalmazott az Indexnek Tóth Csaba, az Otthon Centrum Investment Solution energetikai tanúsítási üzletág-igazgatója arról, hogy

Az energetikai tanúsítás során az épületek energetikai jellemzőit vizsgálják. A besorolás az ingatlan becsült energiaigénye, szén-dioxid-kibocsátása, fűtéstípusa és melegvíz-használata alapján történik. A mindennapokban használt, betűvel jelölt energiahatékonysági kategóriák mögött az épület összesített energetikai jellemzőit veszik számításba.

Mutatjuk a változásokat

Az október végéig hatályban lévő besorolási rendszer 2016-tól volt érvényben. Az osztályozási rendszer a kiemelkedően rossztól (JJ) a minimális energiaigényűig (AA++) sorolta kategóriákba az ingatlanokat, összesen 12 energetikai osztályt megkülönböztetve. BB vagy ennél jobb besorolást csak a legalább 25 százalékos megújuló energiaaránnyal rendelkező ingatlan kaphatott. Tóth Csaba szerint sem szigorúbbak, sem enyhébbek nem lettek a követelmények. Sok apró változás történt, amelyek hatása épülettípusonként és műszaki megoldásonként változó mértékű lehet, a jelentős felújítások követelményei pedig egyértelműen enyhültek.

A tanúsítvány esztétikusabb és felhasználóbarátabb kialakítású lett. Nem szakemberek számára is használhatóbb felújítási tanácsokkal szolgál, ezért remélhetőleg javul majd a tanúsítványokról alkotott közvélekedés is.

A szakértő szerint a nagyobb terjedelmű tanúsítvány a korábbinál részletesebb adatnyilvántartást is segíti majd, jelentősen bővül ugyanis a rögzítésre kerülő adatok köre. Így sokkal pontosabb és használhatóbb adatbázis jöhet létre a hazai tanúsított épületállományról. A szabályozás ingatlanértékekre, értékesíthetőségre gyakorolt hatása egyelőre még nem ismert, és a legfontosabb változásokat az alábbiak szerint lehet összegezni.

1. Kötelező maradt az energetikai tanúsítvány, ugyanakkor a kezelése változott – adásvételnél, illetve bérbeadásnál továbbra is kötelező a tanúsítvány átadása. Az új szabályozás szerint nem kell a szerződésbe beleírni az okirat HET-számát, de a szerződéskötés napjáig be kell mutatni, és legkésőbb a birtokba adás napjáig át is kell adni az okiratot.
2. Eddig csak akkor kellett a hirdetésben feltüntetni az energetikai besorolást, ha volt az ingatlanról tanúsítvány. Novembertől azonban kötelező már a hirdetésben is feltüntetni azt.
3. Megváltoztak az energetikai osztályok: az eddigi AA++-tól JJ-ig terjedő skála átalakult A+++-tól I-ig. Két energetikai besorolása lett az ingatlanoknak: az egyik az eddig használt energetikai jellemzőre vonatkozik, a másik a lakóegység szén-dioxid-kibocsátása alapján kategorizál.
4. Az eddigi 10 év helyett a kiállítástól számított maximum 5 évig érvényesek a tanúsítványok, vagy ameddig nem történik változás az energetikai számítást meghatározó jogszabályban.
5. Közérthetőbb lett a tanúsítvány: külön be kell kategorizálni a határoló szerkezeteket (külső falak, nyílászárók, tetők), illetve a gépészeti rendszerek (fűtés, használati melegvíz-rendszer, légtechnika) energetikai minőségét egy ötszintű skálán. Valamint részletesebb energetikai fejlesztési javaslatokat kell az ingatlanról megadni, amelyekkel el tudja érni az ingatlan a két legfelső kategóriát.

Tóth Csaba az Indexnek külön részletezte, hogy az idén májusban elfogadott, és november 1-jével hatályba lépett változásokat hosszú előkészítő fázis előzte meg: „a Magyar Mérnöki Kamara már 2017-ben készített egy átfogó tanulmányt, amely több mint 100 szakmai észrevételt szintetizált, 2018-ban uniós szintű változásokat fogadtak el, amelyek nyomán az akkori ITM 2019-ben kérte fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a rendeletek felülvizsgálatára” – mondta.

A szakember szerint a tanúsítványok pozitív változásán túl szakmailag előremutatónak tekinthető a szén-dioxid-kibocsátás alapján történő vizsgálat és kategorizálás, ám a megújuló energia részaránya kevésbé hangsúlyos figyelembevételének hatása csak később lesz vizsgálható. „A változás összetettségét talán az is jól mutatja, hogy a rendelet május 25-i kihirdetése óta eltelt 5 hónap sem volt elég arra, hogy tanúsítványok készítéséhez használt szoftverek, valamint annak hitelesítését és az adatok nyilvántartását végző rendszerek fejlesztése, összehangolása és ezek alapján a tanúsítók szakmai képzése teljes mértékben megtörténhessen – mondta Tóth Csaba. „Így jelenleg az új feltételeknek megfelelő tanúsítványok készítése még nem tud megvalósulni.”

Végezetül fontos arra is kitérni, hogy a folyamat indulásával kapcsolatos kihívások a szakmai szereplőket nem érték meglepetésként, ám a végfelhasználók részéről mindenképpen türelemre van szükség a már ismert hiányosságok pótlásáig. „E tekintetben talán szerencsésebb lett volna egy későbbi (akár a januári) hatályba lépés” – összegezte az igazgató.

(Borítókép: Matt Cardy / Getty Images)